Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 110       Lapozás: 1-10 | 11-20 ... 101-110

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII


2003. január 8.

Hattinger Gábor a helyi ruszin kisebbségi önkormányzatok megbízásából, megóvta a január 5-i ruszin országos választást a Rytkó Emíliának (OVI) címzett levelében.

2003. január 11.

Botrányos körülmények között került megrendezésre az OCÖ megválasztására összehívott elektori gyűlés Budapesten, amelyet a Horváth Aladár vezette Demokratikus Roma Koalíció jelöltjei nyertek meg. A helyszínen tartózkodó Kaltenbach Jenő szerint lesújtó volt, ami ott történt, de az elektorok nem tehettek róla, mert bele voltak kényszerítve egy rossz választási rendszerbe. Kommentálása szerint az akkori választási szabályok mellett lehetetlen tisztességesebben lebonyolítani az országos kisebbségi önkormányzati választásokat. Farkas Flórián, az OCÖ leköszönő elnöke, a Lungo Drom vezetője az elektoraival távozóban kijelentette, hogy mindenképpen megóvja az eredményt. A Lungo Dromnak a gyűléssel kapcsolatos panaszait az OVB megalapozatlannak találta.

2003. január 13.

A Fővárosi Ukrán Önkormányzat megválasztásán a XVI. kerületi elektorok kifogásolták, hogy szóban inzultálták őket, és idővel el is hagyták a választás helyszínét.

2003. január 16.

A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az Országos Cigány Önkormányzat megválasztásának 12-én hajnalban megszületett eredményét. Az LB úgy foglalt állást, hogy a határozatképességnek nem csupán a regisztrációkor, hanem a szavazáskor is fenn kell állnia. Kaltenbach Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy az OVB és az LB rövid időn belül ellentétes határozatot hozott, ami annak bizonyítéka, hogy silányak a vonatkozó jogi szabályok.

A Fővárosi Szlovén Önkormányzat elektori gyűlésen az elektorok bár szinte teljes létszámban megjelentek, de mindössze három fő regisztráltatta magát, így a gyűlést február 17-én meg kellett ismételni.

2003. január 28.

Kudarcba fulladt a fővárosi román kisebbségi önkormányzat megválasztása. Mivel az elektorok többsége vélhetően nem tartozott a román közösséghez, a Budapesti Román Kulturális Társaság elektorai tiltakozásul kivonultak a választás helyszínéről.

2003. február 2.

Az országos román kisebbségi önkormányzatot megválasztó elektori gyűlésen kivétel nélkül a békési, csongrádi és hajdú-bihari elektorokból álló Választási Szövetség elnevezésű koalíció jelöltjei jutottak mandátumhoz. A vele szemben álló Román Alternatíva Tömörülésnek egyetlen jelöltje sem nyert. A Tömörülés vezetője, Petrusán György szerint az országos testületben így Méhkerék, Gyula, Szeged és Budapest képviselet nélkül maradtak.

Az országos horvát önkormányzati választáson a baranyai elektorok kivonultak, mivel az új közgyűlésben az általuk igényelt 18 helyett csak 16 mandátumot kaptak.

2003. február 6.

Avanesian Alex, az Arménia Népe Kulturális Egyesület igazgatója levélben tájékoztatta Szászfalvi Lászlót – és utóbb a sajtót is – arról, hogy az Egyesület nem fog részt venni a fővárosi és az országos örmény elektori gyűléseken, mert a választási anomáliák nem lettek kiküszöbölve. „… a jelenlegi jogszabályi helyzetben nem valósulhat meg az örmény kisebbség képviselete.” Ugyanezt a megállapítást tartalmazta az Egyesület február 15-i, az országos választást megelőző sajtónyilatkozata is.

2003. február 11.

Megválasztották a Fővárosi Örmény Önkormányzatot, amelynek elektori gyűlésén az Arménia Népe Kulturális Egyesület jelöltjei – kettő kivételével – nem jelentek meg. Az elektori gyűlés résztvevői határozatban mondták ki, hogy a kisebbséghez való tartozásnak a nyelvismeret nem alapvető ismérve, és a fővárosi testület a tanácskozásait a jövőben magyarul fogja tartani.

2003. február 12.

A január 28-i sikertelen választás után, a Fővárosi Választási Bizottság által újból összehívott fővárosi román elektori gyűlésen sem sikerült biztosítani a határozatképességet, így a budapesti románok fővárosi szintű érdekképviselete ebben a ciklusban nem jöhetett létre.

2003. február 16.

Az Országos Örmény Önkormányzat elektori gyűlése – az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület és az ún. „Függetlenek” csoportjának február 9-i megállapodása alapján – többek között határozatot hozott arról, hogy „az Erdélyből származó örmények is örmények, a nyelvismeret hiánya nem kizáró ok. A más időben és más módon betelepült örmények teljes jogú örmények, független a nyelvismeretüktől.” Rögzítették továbbá azt is, hogy „az örmény önkormányzatok működésének hivatalos nyelve a magyar.” Heizer Antal ezt, a nyelvhasználattal összefüggő határozatot, az Aján Gerőnek, az Önkormányzat elnökének utóbb, április 1-én írott levelében kifejezetten problematikusnak minősítette.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék