Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 22       Lapozás: 1-10 | 11-20 | 21-22

II III IV V VI VII VIII IX X XI


1996. május 22.

Kuncze Gábor belügyminiszter és Kaltenbach Jenő eszmecserét folytattak a kisebbségi önkormányzati rendszer addigi tapasztalatairól. A miniszter a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy valószínűleg az év őszén már benyújtják a kisebbségi önkormányzatok működésének javításához szükséges törvénymódosítási javaslatokat az Országgyűlésnek. Az országgyűlési biztos által szorgalmazott kulturális autonómia megteremtésére, azaz kulturális és oktatási intézmények kisebbségi tulajdonlására és üzemeltetésére azonban a miniszter még nem látott lehetőséget.

1996. június 3.

A hét parlamenti párt és a tizenegy országos kisebbségi önkormányzat képviselői tanácskozást tartottak arról, hogy a kisebbségek jogai miként jelenjenek meg az új alkotmány koncepciójában. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jogharmonizáció keretében módosítani kell a kisebbségi törvényt is. Tabajdi Csaba ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mind a kormány, mind pedig az Országgyűlés jogalkotási terveiben szerepel a jogszabály módosítása, amelyre előreláthatólag az őszi ülésszak elején kerül sor.

1996. június 18.

Lásztity Péró közleményében arról tájékoztatott, hogy elkészült az országos kisebbségi egyeztető fórum működési szabályzatának tervezete. Megítélése szerint az új testület életre hívását többek között a kisebbségi törvény módosításának és az alkotmánykoncepció véleményezésének aktuálissá válása teszi szükségessé.

1996. július 27.

Az 1849. július 28-án elfogadott nemzetiségi törvény tiszteletére kisebbségpolitikai fórumot rendeztek Szegeden, amelynek keretében a hatályos kisebbségi törvény megalkotásáról, problémáiról, valamint az esetleges módosításról is véleményt cseréltek a résztvevők.

1996. Augusztus

Az Amaro Drom megjelentette Krasznai Józsefnek, a Fejér Megyei Cigány Koordinációs Iroda vezetőjének Pálfy Miklóshoz, az OCKÖ alelnökéhez írott levelét, amely szerint a kisebbségi törvény sokkal rosszabb annál, mint amilyennek lennie kellene. A szerző azt javasolta, hogy amennyiben működő és a feladataikat ellátó kisebbségi önkormányzatokat akarnak, akkor készítsék el a kisebbségi törvény módosítását.

1996. szeptember 14.

Kaltenbach Jenő az OCKÖ és a Szolnoki Kisebbségi Jogvédő Iroda által szervezett rendezvényen kijelentette, hogy amennyiben a kisebbségi törvény módosításának folyamata túlságosan is elhúzódna, a hivatala megfontolja, hogy alkotmánybírósági vizsgálatot kezdeményez az ügyben. Nem tartotta azt sem kizártnak, hogy a közeljövőben akár törvényjavaslatot is beterjeszt az Országgyűlés elé. Farkas Flórián szerint az autonómia, beleértve a szociális autonómiát is, felé kell elmozdulni, illetve a kisebbségi önkormányzatok számára közjogi funkciók biztosítása és a parlamenti képviselet kialakítása mellett is érvelt.

1996. október 1.

Az Országgyűlés elfogadta az október 10-én hatályba lépő 1996. évi LXXI. törvényt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról. A kisebbségi törvény előírta ugyanis, hogy a hatálybalépését követő két költségvetési évben 500-500 millió forint összegű, kompenzációs keretet kell képezni az országos – és szükség esetén a helyi – kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével veszteséget elkönyvelő helyi önkormányzatok számára. A jelentkező igények feldolgozása után azonban nyilvánvalóvá vált, hogy még az összes beérkezett igény kielégítése sem emészti fel az 1996-os költségvetési törvényben biztosított összeget. A kialakult helyzet törvénymódosítást tett szükségessé, amely szerint a fennmaradó összeget elsősorban a válságos helyzetben lévő kisebbségi oktatási, kulturális intézmények, és kisebbségi önkormányzatok céljaira kell fordítani – átcsoportosítva utóbb a kisebbségi koordinációs és intervenciós keretbe.

1996. október 22.

Az Országgyűlés elfogadta a november 5-én hatályba lépő 1996. évi LXXVIII. törvényt a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról. A kisebbségi törvényt is módosító jogszabály lehetőséget biztosított a kompenzációs keretből fennmaradó összeg átcsoportosítására a kisebbségi koordinációs és intervenciós keretbe, és megteremtette a jogi feltételeit annak, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság átadjon az országos kisebbségi önkormányzatok számára egyszeri, pénzbeli térítés nélküli vagyont, amelynek mértékét a kisebbségi törvény tartalmazta. Rendelkezett továbbá az 1994-1998 közötti önkormányzati ciklusban létre nem jött ruszin és ukrán országos önkormányzat részére juttatandó vagyon elkülönítéséről is.

1996. október 24.

Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek tanácskozásán többek között tárgyaltak a kisebbségi törvény módosításáról és a parlamenti képviseletről is.

1996. november 1.

Befejeződött az országgyűlési biztosok látogatása Csongrád megyében. Kaltenbach Jenő elmondta, hogy a megszerzett tapasztalatok csak megerősítették azon véleményét, hogy nem lehet tovább várni a kisebbségi törvény módosításával.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék