Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 10       Lapozás: 1-10

II VI IX X XI XII


1995. február 22.

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló gyűjteményes kötet, a Kisebbségi kódex megjelenése alkalmából Wolfart János elmondta, hogy az 1995. évi aktuális feladatok között szerepel a kisebbségi törvény korrekciója is.

1995. február 26.

A Roma Parlament tisztújító közgyűlésén az újraválasztott Zsigó Jenő elnök a kormány cigánypolitikáját bírálta, a kisebbségi törvényt pedig elhibázottnak tartotta, és szorgalmazta annak mielőbbi módosítását.

1995. február 28.

Az Országgyűlés elfogadta a március 21-én hatályba lépő 1995. évi VI. törvényt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról. A Polgári Törvénykönyv időközben bekövetkezett módosítása lehetővé tette, hogy az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzatok képviselőtestületei közfeladatok ellátására közalapítványt hozzanak létre, amely forma előnyösebbnek bizonyult a kisebbségi feladatok támogatására is a kisebbségi törvény által eredetileg rögzített Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alappal szemben. Jelen módosítás ezért elrendelte a kormány által alapítandó, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért elnevezésű közalapítvány (MNEKK) létrehozását. Az év júliusában kormányhatározattal életre hívott Közalapítvány későbbi tevékenysége szerves részét képezi a magyarországi kisebbségi célzatú, összetett és többcsatornás finanszírozási rendszernek.

1995. június 1.

Tabajdi Csaba és Wolfart János egy kétoldalú Kisebbségi Egyeztető Tanács életre hívásáról is tárgyaltak a hazai kisebbségi vezetőkkel, amelynek működési rendjét a kisebbségek alakítanák ki. A testület gondolatát üdvözölte Lásztity Péró, az Országos Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki szerint a Kisebbségi Kerekasztal egy nálánál jóval előnyösebb szerveződésnek adja majd át a helyét. Kaltenbach Jenő, az Országos Német Önkormányzat elnöke pedig kifejtette, hogy nagy várakozással tekintenek közeljövőben sorra kerülő, a miniszterelnökkel való találkozó elé, amelyen felhívhatják a figyelmet a kisebbségi oktatás és média gondjaira, illetve a parlamenti képviselet kérdésére is.

1995. június 30.

Az Országgyűlés hat évre Kaltenbach Jenőt választotta meg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának (84/1995. (VII. 6.) OGY határozat).

1995. szeptember 21.

Horn Gyula miniszterelnök a 32/1995. sz. határozatában, szeptember 15-i hatállyal mentette fel tisztségéből Wolfart Jánost, és a NEKH elnökévé, a 34/1995. sz. határozatában Hegyesiné Orsós Évát nevezte ki szeptember 16-i hatállyal.

1995. október 2.

Az úgynevezett alternatív szlovák kisebbségi szervezetek az ET Emberi Jogi Bizottságához fordultak, mert úgy ítélték meg, hogy a szlovák kisebbségi önkormányzati választások nem feleltek meg a törvényes előírásoknak. A Magyarországi Szlovák Írók Egyesületének és a Szlovákok Szabad Szervezetének vezetői azt kifogásolták, hogy a választásokon szinte kizárólag csak a Magyarországi Szlovákok Szövetségének jelöltjei jutottak mandátumhoz a testületben.

1995. október 6.

Tabajdi Csaba előadást tartott a NEKH konferenciáján, amely érintette a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek kérdését: úgy értékelte, hogy a modell egésze még nem, csak részelemeiben működik, és mindezek alapján tudta megfogalmazni a továbblépés feladatait (pl. a települési és kisebbségi önkormányzatok viszonyának tisztázása). A kisebbségi törvény módosítására korábban kitűzött 1995 végi határidőt ugyanakkor korainak tartotta, mert ehhez átfogóbb vizsgálatot, a kisebbségi önkormányzatiság teljes körű működésének megismerését ítélte előfeltételnek. A döntéshozatali egyeztetésekkel kapcsolatban rámutatott arra, hogy korábban a kudarcokért és az eredményekért egyaránt a kormányt lehetett felelőssé tenni, de a felelősség már megoszlik az országos önkormányzatokkal. Utalt arra is, hogy a Kisebbségi Egyeztető Tanács megakadt azon a ponton, hogy a kisebbségek miként egyeztessék a különböző érdekeiket. Az államtitkár a felszólalásában érintette a továbbiakban a finanszírozás, a kisebbségi oktatási intézmények működtetésének, a nyelvhasználat, a cigány kisebbség helyzetének, a kisebbségbarát környezet kialakításának, illetve a megyei kisebbségi önkormányzat szükségességének kérdésköreit.

1995. november 19.

Kisebbségi önkormányzati választás, amelynek során újabb 138 kisebbségi önkormányzatot választottak meg közvetlen módon.

1995. december 4.

Kaltenbach Jenő a Baranya Megyei Közgyűlésnek a kisebbségek helyzetével foglalkozó ülésén kijelentette, hogy a kisebbségi törvényhez kapcsolódó háttér-jogszabályok megalkotását nem szabad tapasztalathiányra hivatkozva halogatni, mert azok már eleve késésben vannak.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék