>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

III IV V VI VII VIII IX XI XII

Tabajdi Csaba látogatást tett az MNSZ-nél, és megbeszélést folytatott Hambuch Géza elnökkel és Schnaider Ágnes főtitkárral. A találkozó során áttekintették a kisebbségi törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A felek sajnálatosnak tartották azt, hogy az erre vonatkozó törvények nem készültek el az új kormány hivatalba lépése előtt, illetve késik a kisebbségi közalapítványokkal és a finanszírozással kapcsolatos előkészítés is. Az államtitkár tájékoztatása szerint így a szükséges módosításokat előreláthatólag szeptember végén fogja tudni tárgyalni az Országgyűlés. A szervezet elnökét pedig különösen az ombudsman megválasztása, a parlamenti képviselet megteremtése, valamint a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása érdekelte.

Az Országgyűlés az önkormányzati választásokkal összefüggésben több meghatározó jelentőségű törvényt fogadott el.

A választások elvi kérdéseit érintő 1994. évi LXI. törvény az Alkotmány módosításáról megállapította a kisebbségi önkormányzati választásokon az aktív (választás) és a passzív (választhatóság) választójogot. Mivel a kisebbségek már korábban is elvették a kisebbségi kötődésű, választójoggal rendelkező állampolgárok valamilyen szintű nyilvántartásba vételét, ezért a jogalkotó 1994-ben amellett döntött, hogy az ország területén élő, minden nagykorú magyar állampolgár jogává tette a kisebbségi önkormányzati választáson a választást és a választhatóságot. Így az alkotmányba két, egymással nehezen harmonizálható rendelkezés került, amelyek közül e később keletkezett érvényesült – a kisebbségi törvényben lefektetett szabad identitásválasztás elvével párhuzamosan. Amíg ugyanis az alaptörvény 68. § (4) bekezdése 1990 óta kimondta, hogy „a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre”, addig az 1994-ben kialakított 70. § (1) bekezdése szerint „a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és – ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik – választó legyen.”