>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Váradi Vilmos szakértő elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetek pénzügyi garanciái” c. tanulmányát a parlamenti munkacsoport számára, amely összefoglalta az addigiakban megszületett törvénytervezetek financiális megoldásait, valamint az ezzel kapcsolatos vitákat. Tartalmazta továbbá a NEKH pénzügyi-költségvetési háttéranyagát is, amely a hatályba lépést követően 1,231 és 3,61 milliárd forint közé tette a felmerülő költségeket. Az elemzést másnap megküldte Fodor Gábornak, amelyet az EJKVB elnöke eljuttatott a szakértőkhöz és a képviselőkhöz.

Bodáné Pálok Judit, a NEKH munkatársa válogatott írások, beérkezett vélemények alapján több szakértői összefoglaló anyagot készített: „Személyi hatály, kisebbségi taxáció, fogalmak – néhány gondolat”, „Önkormányzat – egyesülés – néhány gondolat”, illetve „A közösségi jogokról.”

Ráduly István, a Roma Parlament politikai tanácsadója Berettyóújfalun, a munkanélküli cigány fiatalok népfőiskolájának megnyitóján kijelentette, hogy a cigányságnak magának kell tennie a sorsa jobbra fordítása érdekében, mert a kisebbségi törvény önmagában kevés lesz a felemelkedéshez.

Bodáné Pálok Judit elkészített egy szakértői anyagot „Néhány kérdés, válasz és gondolat” címmel.

Georg Brunner, az Institut für Ostrecht der Universität zu Köln (Kölni Egyetem Kelet-Európai Jogi Intézete) professzora megküldte Lukács Tamásnak a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeit. A szakértő a javaslatot igényesnek, átgondoltnak és nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó, haladó jellegűnek minősítette. A vélemény foglalkozott a jogorvoslat lehetőségével, a kisebbség definíciójának hiányából adódó esetleges bizonytalanságokkal, illetve a kisebbségi önkormányzati rendszer bizonyos elemeivel.

Bodáné Pálok Judit elkészített egy szakértői összefoglaló anyagot „Pozitív diszkrimináció a törvényjavaslatban” címmel.

Kardos Gábor szakértő elkészítette tanulmányát a parlamenti munkacsoport számára, amely alapvetően a törvényjavaslat kulturális autonómiával és nyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezéseit, az ilyen jellegű hiányosságait véleményezte és fejtette ki. Alapproblémának azt tartotta, hogy nem tisztázott: vajon a részletekbe menő, kódexjellegű, vagy éppen más törvényekre utaló törvényről legyen-e szó. További gondként értékelte a nem normatív jellegű, azaz deklaratív állami kötelezettségvállalások körét.