Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 66       Lapozás: 1-10 | 11-20 ... 61-66

I II III IV V VI VII VIII IX XI XII


1990. január 6.

A Magyarországi Németek Szövetségének (MNSZ) országos választmányi ülése szorgalmazta, hogy külön törvény szavatolja a kisebbségek jogait, mint például az anyanyelven való tanulás jogát.

1990. január 21.

A csehszlovákiai Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozatot adott ki a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttéléséről Szlovákiában címmel. A dokumentum megemlítette, hogy a szervezetek tárgyalásokat kezdeményeznek a magyar állam illetékes képviselőivel a magyarországi szlovákoknak „mint egyenjogú állampolgároknak” a helyzetéről. (Bárdi – Éger 2000.)

1990. január 26.

Simon Istvánné, a NÖO megbízott osztályvezetője elkészítette az osztály 1989. évi munkájának értékelését, amely az általános nemzetiségpolitika feladatok elvi-gyakorlati segítése keretében megnevezte a nemzetiségi törvény előkészítésében való részvételt is.

1990. február 1.

Bíró Gáspár elkészítette a kisebbségi törvénytervezet alapelveiről szóló anyag újabb változatát. A dokumentum az identitásválasztás szabadsága mellett hangsúlyozta, hogy az intézményrendszer kulcsfontosságú eleme a személyi és önkéntes alapokon nyugvó, kulturális önkormányzat, amely meghatározott területeken jogokkal rendelkező köztestület. Úgy ítélte meg, hogy ezen logikával ellentétes a taxáció, ezért nem találta szükségesnek a honos kisebbségek meghatározását vagy felsorolását.

1990. február 8.

Az MSZDSZ országos választmányi ülése a készülő kisebbségi törvényről úgy vélekedett, hogy az csupán deklaratív, mert nem helyez kilátásba következményeket azokkal szemben, akik nem teljesítik a jogszabály rendelkezéseit.

1990. február 27.

Baka András elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségi törvény anyagai” c. munkáját az IM számára, amely szerint a jogok fő biztosítékát nem a külön intézmények, hanem a jogrendszer egészének zárt rendszerként való működése jelenti. A kisebbségek adottságai szempontjából inkább megfelelő személyi alapú kisebbségi autonómiát nem tartotta kivitelezhetőnek, mert az regisztrációt feltételezne, illetve annak struktúráját alulról, maguknak a kisebbségeknek kellene életre hívniuk. Ilyen körülmények között a törvény szerinte csak a kisebbségi jogok érvényesülésének garanciáit és feltételeit rögzítheti, és pluralista alapon teret engedhet minden lehetséges szerveződési elképzelésnek. A jogszabály nem határozhatja meg a kisebbség fogalmát, és nem tehet különbséget nemzeti és etnikai kisebbség között. Az egyéni és kollektív jogokat illetően pedig azokat részletesen tartotta szükségesnek tárgyalni.

1990. február 28.

Az MDF országos elnöksége – emlékeztetve Európa első, 1849-es nemzetiségi törvényére – sajtóértekezletet tartott Szegeden, a határon inneni és túli kisebbségek, valamint a regionális együttműködés kérdéseiről. Für Lajos a párt egyetemes érvényű kisebbségvédelmi elgondolásait ismertetve elmondta, hogy biztosítani kell az egyének és csoportok számára a szabad identitásválasztást, és igény esetén a kettős kötődés elismerését. Biztosítani kell továbbá a helyi, közösségi, nyelvi, kulturális és gazdasági autonómiát, valamint az egyéni és közösségi jogokat. Szükségesnek tartotta a parlamenti képviselet, az anyanyelvi oktatás, illetve a szervezetek létrehozásának hangsúlyozását is.

1990. március 5.

Tabajdi Csaba megküldte Rátkai Ferencnek a NEKT nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségekről szóló törvénytervezetének legújabb változatát (Kisebbségi kódex a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségekről). Március elején a NEKT az anyagot más államigazgatási szereplőkhöz (Pénzügyminisztérium, BM, IM, KÜM, Szociális és Egészségügyi Minisztérium, Magyar Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda) is eljuttatta, kérve tőlük a mihamarabbi véleményezést annak érdekében, hogy a tervezet a parlamenti választásokat követően társadalmi vitára kerülhessen. (Győri Szabó 1998.)

1990. március 9.

Tabajdi Csaba elküldte a kollégiumi tagoknak a március 29-ei nyilvános plenáris ülésre szóló meghívót, valamint a napirenden lévő kisebbségi kódexet és kisebbségi önkormányzati statútum-modellt.

1990. március 12.

A Kollégium plenáris ülésén többek között Sune Eriksson, az Ǻland-szigetek Végrehajtó Tanácsának elnöke tartott előadást a finnországi svéd önkormányzatról, valamint a résztvevők áttekintették a magyarországi németek helyzetét is. Az utóbbi napirendi pont alapját Hambuch Géza március 5-ei összefoglaló feljegyzése képezte, amely egy erős jogokat magában foglaló, a szükséges garanciákkal és szankciókkal ellátott kisebbségi törvény mellett szállt síkra.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék