Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 8       Lapozás: 1-8

Intézménymutató: Külügyi Bizottsága


1988. január 25.

Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke a Rádiónapló c. műsorban kijelentette, hogy „Magyarország erkölcsi, politikai és emberi jogi értelemben felelősséget érez és visel a határain túl élő magyarokért.”

1988. október 26.

Az Országgyűlés Külügyi, valamint Kulturális bizottságai együttes ülésének napirendjén szerepelt Radics Katalin előadásában „A nemzetiségpolitikai elvek gyakorlati megvalósítása hazánkban”. A bekövetkező változásokat az osztályvezető úgy írta le, hogy a cél immár az aktív, támogató jellegű politika kialakítása lett, ami nem elégszik meg a korban hatályos passzív jogvédelemmel. A politikai irányelveket ismertetve bizalmasan közölte a képviselőkkel a cigányság nemzetiséggé válásának tervezett lehetőségét és mechanizmusát. Jelezte azt is, hogy a törvénytervezet kodifikációját az IM 1989 második felére ígérte. Szűrös Mátyás felszólalásában jelezte, hogy Magyarország a közelmúltban csatlakozott a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának fakultatív jegyzőkönyvéhez, amelynek következtében nemzetközi ellenőrzés is lehetséges e téren. Az ülésen felvetődött a továbbiakban a törvény szükségességének és a zsidóság státuszának a kérdése is.

1990. május 14.

Az EJKVB ülése három módosító javaslattal indítványozta a plenáris ülés terjeszteni a kisebbségek védelméről szóló határozat-tervezetet, amelyet a Külügyi Bizottság alakított ki Tamás Gáspár Miklós képviselőnek (SZDSZ) a legutóbbi plenáris ülésen tett indítványa alapján. A Bizottság munkatervének elfogadása keretében, a képviselők fontosnak tartották a kisebbségi törvény mielőbbi megalkotását, illetve a mihamarabbi döntést a parlamenti képviselet ügyében.

A NEKT március 27-ei levelére egyedül a KDNP elnöke reagált, aki válaszában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy pártjának szakértője nem tudott részt venni a kisebbségi törvénytervezet márciusi vitáján. A pártelnök ezt a választási kampánnyal indokolta, de kifejezte azon szándékát, hogy a kereszténydemokraták készek a törvény előkészítésében szerepet vállalni. (Győri Szabó 1998.)

2004. március 5.

A törvényjavaslat a korábbiakhoz képest kiterjesztette a kisebbségi törvény személyi hatályát, amely magában foglalná az ország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat, az EU más tagállamainak állampolgárait, valamint a letelepedettként, bevándoroltként, vagy menekültként elismert személyeket (és közösségeiket), akik valamely elismert kisebbséghez tartozónak vallják magukat. A visszaélések kiküszöbölése érdekében megszigorította a választójogot: kizárólag az lehet választó és választható a kisebbségi választásokon, aki előzőleg regisztráltatta magát a névjegyzék-bizottságnál. E testületeket az országos önkormányzat hívta életre és meghatározott szempontok alapján mérlegelési jogkörrel is bírtak a kisebbségi hovatartozás megítélésének kérdésében, amelyet lehetséges további, bírói jogorvoslati út egészített ki. Helyi szinten leegyszerűsítette a kisebbségi önkormányzati rendszert úgy, hogy csak a településiből átalakult és a közvetlenül választott típusokat hagyta meg. Bevezette viszont a területi szintet, amelyet az országos szinthez hasonlóan közvetlenül, és arányos-listás rendszerben helyeztek pozícióba. Meghatározta továbbá a kisebbségi önkormányzatok feladatait, áttekinthetőbbé tette az országos testület gazdálkodását, és megteremtette annak törvényességi ellenőrzését is. Beillesztette a kisebbségi törvénybe a kulturális intézmény alapításával, fenntartásával és átvételével kapcsolatos rendelkezéseket.

2004. március 29.

Az Alkotmány- és igazságügyi bizottság nagy többséggel, míg a Külügyi bizottság 11 igen és 6 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslatot.

2004. március 31.

Az Országgyűlés plenáris ülésén, Kiss Péter expozéjával kezdődött meg a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. sz. törvényjavaslat általános vitája. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a megelőző napokban is volt egyeztetés a kisebbségekkel, és ebben a szakaszban is fontos változások történtek (jogalanyok körének bővülése, további adatvédelmi elemek beépítése stb.). Hangsúlyozta, hogy bár nem jött létre teljes körű egyetértés, de az a korábbi évekhez képest szélesebb. Hargitai János azt a kérdést tette fel, hogy miért változott az utolsó pillanatban a koncepció, miért nem két törvényjavaslat került az Országgyűlés elé. Rámutatott arra is, hogy a kisebb közösségek részéről nagy a névjegyzékkel szembeni ellenállás, amelyet érdemes lenne érlelni, finomítani. Vezérszónokként utóbb felhívta arra a figyelmet, hogy bizonyos témakörökben nem alakult ki egyetértés a FIDESZ-ben. Nagy Gábor Tamás, a Külügyi bizottság tagja (FIDESZ) elmondta, hogy a párt külügyi kabinetje az országos elnökökkel való találkozón megállapította, hogy különösen a tervezett regisztráció megosztja a kisebbségeket, ezért a képviselőik javaslata az, hogy a javaslatot vonja vissza az előterjesztő, és dolgozzon ki egy nagyobb konszenzust élvező változatot. Simon Gábor az MSZP frakciója nevében támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Fodor Gábor felszólalásában elmondta, hogy az SZDSZ-től távol áll a regisztráció gondolata, de alaposan meg kell fontolni a névjegyzék mellett és ellen szóló érveket. Szászfalvi László szerint is komolyan meg kell fontolni a névjegyzékkel szembeni indokokat, de azt az MDF támogatni tudja. Az Emberi jogi, Önkormányzati, Külügyi, Oktatási és Alkotmányügyi bizottságok támogatták a törvényjavaslatnak az általános vitára bocsátását, különösebb fenntartásokat csak a Külügyi bizottság kisebbségi véleménye fogalmazott meg. A pártok vezérszónokai szintén támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot, bár hangot adtak a névjegyzékkel kapcsolatos kételyeiknek is. Végül a levezető elnök az általános vitát határozatlan időre elnapolta – annak a hírek szerint a 2004. júniusi Európai Parlamenti választások után kellett folytatódnia.

2005. május 31.

Az MSZP és a FIDESZ között több hónapos egyeztetés után megállapodás született a törvényjavaslat vitás pontjainak ügyében. Mesterházy Attila szerint olyan alkotmányos javaslat született, amely kisebbségpolitikai szempontból elfogadható, és politikailag vállalható. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a módosítás lényege annak elősegítése, hogy a kisebbségek válasszák meg saját intézményeiket, valamint az, hogy szélesítse a kisebbségi önkormányzatok jogköreit. Kiemelte, hogy a kisebbségi önkormányzatokkal folyamatos párbeszédet folytattak annak érdekében, hogy létrejöjjön a kompromisszum. A módosító javaslat bizottságiként fog az Országgyűlés elé kerülni, és az ettől eltérő javaslatokat mindkét párt visszavonja. A kompromisszum része volt az is, hogy a törvényjavaslatnak még a tavaszi ülésszakban el kell jutnia a végszavazásig, és ennek érdekében a frakciók akár a Házszabálytól való eltéréshez is hozzájárulnak. A módosító javaslatcsomagot egyaránt bírálta Kaltenbach Jenő kisebbségi és Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman. A kritizált pont szerint a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvétel feltétele a jegyzőnél való nyilvántartásba vétel lenne. A kisebbségi biztos szerint mindez visszalépés jelent a korábban tervezettekhez, a kisebbségi szervezetek szerepvállalásához képest, és ez a megoldás nem akadályozza meg azt, hogy valaki csupán politikai-anyagi előnyszerzés céljából vallja magát kisebbséghez tartozónak. Az adatvédelmi biztos szerint nem indokolt, hogy állami szerv tartson nyilván ilyen személyes adatokat. Horváth Aladár szerint a regisztráció csak fokozza az elkülönülés érzését, és ezért a romák többsége el fogja utasítani azt.

Az EJKVB megkezdte a törvényjavaslat módosító javaslatainak tárgyalását.

2005. június 6.

Tizenkét országos kisebbségi önkormányzat vezetője – a szerb kivételével – közös nyilatkozatban üdvözölte a két párt megegyezését. Különösen előremutatónak értékelték az oktatási és kulturális intézmények, illetve a kisebbségi önkormányzatok működése és finanszírozása stabilitásának megteremtését. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartották azt, hogy a kisebbségi választói névjegyzék létrejöttét, alakulását és megsemmisítését maguk a kisebbségek is ellenőrizhessék. Aggályosnak tartották azt, hogy nehezebbé vált a települési önkormányzatba való kisebbségi bejutás lehetősége, és aránytalanul hátrányos helyzetbe hozta a kistelepüléseken élőket. Módosítani javasolták a kisebbségi önkormányzati kezdeményezések küszöbszámait, és bár a módosítás alkotmányos céljaival és a kisebbségi önkormányzatok legitimitásának erősítésével egyetértettek, garanciát kértek arra, hogy a kisebbségi testületek számának csökkenése esetén sem csökken a rendszer költségvetési támogatása. Végül megfogalmazták azon elvárásukat, hogy a választások 2007 tavaszi befejezése után a kormány, a parlamenti pártok és az országos kisebbségi önkormányzatok értékeljék a választás tapasztalatait, és az illetékesek kezdeményezzék a szükséges törvénymódosításokat. A szerb országos önkormányzat a témával kapcsolatban önálló állásfoglalást kívánt kialakítani.

Az Alkotmányügyi, a Külügyi és az Önkormányzati bizottságok a módosító javaslatokról tárgyaltak.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék