I. Életrajzi adatok

Név: Tóth Ágnes
Állandó lakcím: 1028 Budapest, Zrínyi u. 27.
Születési dátum: 1961.01.22.

Telefon: 06/1/376-86-83
Mail: toth@mtaki.hu

Munkahelyi cím: 1014 Budapest, Országház u. 30.
Munkahelyi telefon: 06/1/224-67-00/472
Nyelvtudás: német
Egyéni honlap: -

II. Tanulmányok

 

  • 1979-1984: József Attila Tudományegyetem magyar-történelem szak, Szeged
  • 1975-1979: Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét

III. Végzettség/diplomák/tudományos fokozatok

  • 1995: történelemtudomány kandidátusa 
  • 1989:  egyetemi doktori, „dr. univ.”
  •  1984: magyar-történelem szakos egyetemi tanári diploma

IV. Kutatási terület

 

  1. Magyarország és Kelet-Közép-Európa 20. századi történetén belül különösen a régió nemzetiségeinek legújabb-kori története, az egyes országok nemzetiségpolitikájának változásai, és a 2. világháborút követő kényszermigráció – ki-, be-, és áttelepítések – kérdése.
  2. A magyarországi nemzeti-etnikai kisebbségek 21. századi gazdasági, társadalmi helyzetének vizsgálata. Elsősorban a modernizációs kihívásoknak, a migrációnak, az adott kisebbségi csoport demográfiai jellemzőinek, a nemzeti identitására gyakorolt hatásának vizsgálata. Az adott témához kapcsolódóan módszertanilag új megközelítések kidolgozása.
  3. Az 1956-os forradalom és szabadságharc – elsősorban Bács-Kiskun megyei – eseményeinek kutatása, a megtorlás társadalomtörténeti szempontú föltárása.

V. Munkahely és beosztások

  • 2002-  MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, igazgatóhelyettes
  • 1996-2002 : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, igazgató
  • 1989-1996. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, igazgatóhelyettes
  • 1986-1989. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, levéltáros
  • 1984-1985. Katona József Megyei Könyvtár, tájékoztató könyvtáro

VI. Szakmai tevékenység

Személyes tudományos érdeklődésem jelenleg három nagyobb területet ölel fel.

 

1. Magyarország és Kelet-Közép-Európa XX. századi történetén belül különösen a régió nemzetiségeinek legújabb-kori története, az egyes országok nemzetiségpolitikájának változásai, és a második világháborút követő kényszermigráció – ki-, be-, és áttelepítések – kérdése foglalkoztat. Ezen szélesebb kutatási területen belül az elmúlt évtizedben az alábbi kutatásokat végeztem: 

 

 

  • 1985-1992: Telepítések Magyarországon 1945-1948.
  • 1992-1993: Nemzetiségi népoktatás Magyarországon a két világháború között.
  • 1993-1996: A Magyarországról kitelepített németek németországi integrációja.
  • 1997-2000: A Südost Institut szervezésében folyó „Ethnodoc” projekt Magyarországra vonatkozó részének koncepcionálása, kordinálása, valamint az anyaggyűjtésben, forrásföltárásban való személyes részvétel.
  • 1999-2002: „A kelet-közép európai németek helyzetének jogi szabályozása 1920-1990.” című, a Müncheni Institut für Zeitgeschichte által koordinált nemzetközi kutatásban való részvétel. 
  • 1999-2003: Pártállam és nemzetiségek. A Kádár-rendszer nemzetiségi politikája és a nemzetiségek helyzete 1950-1973. (Az OTKA támogatásával.)
  • 2002- 2008: Kitelepítettek-Visszaszököttek-Visszatérők.
  • 2003-2008: A magyarországi egyházak és nemzetiségek 1920-1950. Forrásföltárás. (Az OTKA támogatásával.)
    Az ezekhez a kutatásokhoz kapcsolódó publikációs eredményeket a mellékelt bibliográfia tartalmazza. Az egyházak tevékenységének a nemzeti identitásra, a nemzetiségi létre gyakorolt hatására vonatkozó forrásföltárás földolgozása a következő évek szakmai feladata lesz.
  • 2008-2010: „Dokumentumok a magyarországi németek történetéhez 1670-1950” című kutatást a Bundesinstitut für Kultur und Geschichte der Deutschen im östlichen Europa, Oldenburg megbízásából, 16 hazai levéltár munkatársainak bevonásával irányítom. A munka eredményeként egy annnotált repertórium fog rendelkezésre állni német nyelven azokról a fondokról, amelyek relevánsak a magyarországi németek történetére vonatkozóan.

 

 

 

2. A magyarországi nemzeti-etnikai kisebbségek 21. századi jellemzői, helyzete. Ehhez a témához kapcsolódóan két nagyobb kutatásban veszek részt.

 

2003-: Néhány éve – Vékás János kollégámmal közösen – „Identitás és modernizáció” címmel a hazai nemzeti-etnikai kisebbségek 21. századi gazdasági, társadalmi helyzetére vonatkozó vizsgálatokat végzünk. Elsősorban a modernizációs kihívásoknak, a migrációnak, az adott kisebbségi csoport demográfiai jellemzőire, nemzeti identitására  gyakorolt hatását vizsgáljuk. A kutatás koncepcionálásakor - amely elsősorban makroanalízisre épül -,  törekedtünk arra, hogy módszertanilag is új megközelítéseket alkalmazzunk, amely más országok kisebbségeinek vizsgálata során is alkalmazható. A kutatás eddigi eredményei közül kiemelendőnek tartom a nem Magyarországon született kisebbségi kötődésűek demográfiai jellemzőinek elemzését, a magyarországi nemzeti-etnikai kisebbségek identitásszerkezetére vonatkozó eredményeinket, amelyeket szintén magyar és idegen nyelvű publikációkban tettünk közzé.

E kutatási témán belül a közeljövőben a kisebbségek pártpreferenciáinak vizsgálatát, az oktatás-nyelvhasználat-identitás összefüggéseit, valamint a kisebbségi kulturális szervezetek tevékenységének vizsgálatát tervezzük.

2008-: „Elit és innováció. A magyarországi és határon túli elitcsoportok innovációs kapacitása és értékteremtő képessége Európai Uniós környezetben.” című kutatást a Politikai Tudományok Intézetével közösen, a Gazdasági Minisztérium támogatásával végezzük. A kutatás a társadalmi elitek, ezen belül a magyarországi német, szlovák, román, cigány kisebbség politikai, gazdasági, kulturális elitjeinek szociológiai vizsgálatát tűzte ki célul. Ezen belül a magyarországi rész-kutatás irányítása, az elemzés elkészítése a feladatom.

 

3.Ezzel párhuzamosan immár másfél évtizede foglalkozom az 1956-os forradalom – elsősorban Bács-Kiskun megyei – eseményeivel. Több éven keresztül tagja voltam annak a kutatócsoportnak, amely  a Soros Alapítvány támogatásával arra vállalkozott, hogy az 1956-os forradalom vidéki eseményeit föltárja. Az összegyűjtött, igen gazdag forrásanyag földolgozásának eredménye az a két kötetes munka – 1956. Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára –, amely először 2000-ben, majd  átdolgozott kiadása  2001-ben is megjelent.