Adatbank.ro » Kronológiák

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Névmutató: Wimmer, August Gottlieb


1975. március 17.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya két történész segítségével elkészített egy ajánló listát olyan nemzetiségi személyekről, akikről a jövőben utcát, vagy intézményeket lehet elnevezni. A német listán a következők szerepelnek: Ajtósi Dürer Albrecht, Aulich Lajos, Brunswick Teréz, Czelder Orbán, Lebstück Mária, Leiningen Károly, Lenau Nikolaus, Muck Lajos, Pöltenberg Ernő, Práger Ármin, Rothziegel Leo, Schweidel József, Wallisch Kálmán, Gottfried Lehmann, August Gottlieb Wimmer, Kerner Stephan, Mauterer János, Eisel Károly, Essl András, Frankel Leó. Geyer Flórián, Gion János, Gion Péter, Heltai Gáspár, Poór /Bauer/ József.

Az összeállított listán szereplők jó része nem tartozott a magyarországi német nemzetiséghez, vagy osztrák volt, vagy németországi német. 1976 végén egy utólagos egyeztetés előtt a Szövetség Aulichot, Czeldnert, Esslt, Lenaut, Muckot és Kernert tartotta mindenképpen elfogadhatónak. A többi személlyel kapcsolatban további vizsgálatot tartott szükségesnek.

1988. december 3–4.

A Szövetség VII. Kongresszusa. A Szövetség új neve ettől kezdve Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen). A Kongresszuson elhangzott, hogy a Szövetségnek, mint a magyarországi németek érdekképviseleti szervének erős bázisra, területi és helyi szervekre, nagyobb önállóságra és hatáskörre van szüksége Az elképzelések szerint a Szövetségnek a jövőben már lehet tagsága. A Kongresszus után változások történtek a felépítésben. A megválasztott küldöttek megyei testületet alakíthattak, a Szövetség területi képviseleteként.

A Kongresszus támogatta a nemzetiségi törvény megalkotásának ötletét.

Tiszteletbeli elnök Wild Frigyes, elnök Manherz Károly, alelnökök Réger Antal, Zorn Antal, Kellner Lőrinc. Főtitkár Hambuch Géza, titkárok Wolfart János és Schnaider Lászlóné. Ezen kívül öttagú Ellenőrző Bizottság alakult. Az Országos Választmány 99 tagú lett.

A kongresszusok történetében első alkalommal vehettek részt az üléseken német nyelvű kapitalista országok magyarországi képviselői. (Az osztrák követségi tanácsos, svájci nagykövet, NSZK nagykövetségének első titkára, a Baden-Württenbergi Dunai-sváb Kulturális Alapítvány elnöke.)


<*Lablec*>