Adatbank.ro » Kronológiák

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Névmutató: Wild Frigyes


1950. eleje

Az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályvezetője Bernula Mihály és Vihar Béla költő felkeresték a gyulai Bălcescu Gimnázium német nemzetiségű, erdélyi szász származású igazgatóját, Wild Frigyest (Friedrich Wild). A megbeszélés tárgya az volt, hogy miként lehetne a hazai németséget megszervezve a kisebbség kulturális hagyományait megőrizni és ápolni. Megegyeztek abban, hogy kísérleti jelleggel alakítanak néhány német kultúrcsoportot és ezekkel néhány vendégjátékot szerveznek olyan területeken, ahol nagyobb arányban él német nemzetiségű lakosság.

Az első kultúrcsoport Eleken a Békés-megyei Tanács Oktatásügyi Osztálya és Wild Frigyes együttműködésének eredményeként alakult.

1955. október 1.

A Freies Leben ettől kezdve hetilapként jelent meg.

A Freies Leben szerkesztőségében megalakult a magyarországi németek hivatalos szervezete, a Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetsége (Kulturverband der Deutschen Werktätigen in Ungarn). Az alakuló ülésen a Népművelési Minisztérium részéről Nagy Endre, Frank László a Freies Leben főszerkesztője, Eugen Holly szerkesztő, Fürst György (Georg Fürst), Ilosvay Ferenc (Franz Ilosvay), Konrád Tamás (Thomas Konrad) újságírók és Wild Frigyes vett részt. Wild Frigyest kinevezték főtitkárnak és egy öttagú grémiumot állítottak mellé az ügyek vitelére.

1956. április 1.

Wild Frigyes megbízta Guth Erzsébet bólyi középiskolai tanárnőt, szakfelügyelőt a Baranya-megyei német nemzetiségű tanulóifjúság körében végzendő színjátszó és szavalómozgalom szervezési munkájával, és a beszervezett csoportok és iskolák instruálásával.

1957. március 12.

Megbeszélés a szétszakítva élő német nemzetiségű családok kérdéséről. Jelen voltak a Külügyminisztérium képviselői, Bíró Lívia kormánybiztos és Wild Frigyes.

1957. október 22.

A Hazafias Népfront Központi Tanácsának konferenciája. A második napon felszólalt Wild Frigyes. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfrontnak fokozottan kell foglalkoznia a nemzetiségek kulturális helyzetével és igényeivel.

1957. október vége

Az NDK Népi Kamarájának delegációja Magyarországra látogatott. A delegáció egy része felkereste a Szövetséget, október 30-án a pécsi főiskolát és október 31-én Bóly és Gara német lakosságát. Wild Frigyes a megbeszélések során kiemelte, hogy nemcsak a tánccal és dalokkal kellene a Szövetségnek törődnie, hanem az emberek életével, hétköznapjaival is. Külön kiemelte a családegyesítés problémáját.

1957. november 30.

Nemzetiségi nap Mohácson, melyen délszláv, német, cigány és magyar egyesületek vettek részt. Megnyitójában Wild Frigyes utalt arra, hogy az elmúlt évtizedben ugyan történtek hibák a nemzetiségi politikában, de leszögezte, hogy a kormány e hibák orvoslására törekszik.

1958. november 16.

A parlamenti választáson Wild Frigyes Románd választási körzetéből bekerült a parlamentbe.

1959. március 3.

Önálló intézet lett a bajai gimnázium. Ez lett első önálló német gimnázium. Elődjét 1956-ban alapították, és párhuzamos osztályok működtek benne. A megnyitón részt vett Wild Frigyes, Kovács Péter és Rudolf Helmer, az NDK nagykövete.

1959. október 25.

Az NSZK-ban élő Magyarországról kitelepített németek hivatalos lapja, a Stuttgartban megjelenő Unsere Post megjegyzéseket fűzött a magyarországi kommunista rendszer nemzetiségi politikájához. Élesen elítélte, hogy Wild Frigyes a magyarországi németek nevében üdvözlő táviratot küldött az NDK 10 éves fennállásának alkalmából az NDK nagykövetségére.


<*Lablec*>