Adatbank.ro » Kronológiák

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája


Intézménymutató: Minisztertanács >> Tanácsi Hivatal


1979. július 1.

A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 507./1979. M.T. T.H. sz. körlevele a nemzetiségi utónevek anyakönyveztetéséről. Elkészült a nemzetiségi utónevek (szövetségekkel egyeztetett) érvényes listája. Fellelhető: Ladó János: Magyar utónévkönyv függeléke. A nemzetiségi névre való keresztelésnél ill. névadásnál nem lehetett megkövetelni a nemzetiséghez való tartozás bizonyítását.

1979.

A Szövetség Közművelődési Bizottsága keretében létrehozták a Képzőművészeti szekciót.

A 103/1979. MK. 6. számú oktatási miniszteri utasítás szerint a nemzetiségi általános iskolák 8 éves teljes óraszámát tekintve, 7616 órából 4512 órát nemzetiségi nyelven, a többit magyarul kell tartani. Az utasítás lehetővé tette, hogy további órákat is tartsanak nemzetiségi nyelven. A nemzetiségi gimnáziumokban a két nyelv aránya 50-50%.

Megjelent a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 507/1979. MT HT sz. körlevele a nemzetiségi utónevek anyakönyvezetéséről, amely az anyakönyvi utasítás 43. § /9/ bekezdéséhez adott útmutatást. A nemzetiség igazolását eszerint nem szabadott kérni a szülőktől.

1987. november 16–20.

A Szövetség meghívására a Baden-Württenbergi Községi Önkormányzatok Szövetsége 3 fős delegációt küldött Magyarországra. A Szövetség mellett tárgyalásokat folytattak a Hazafias Népfront, az Oktatási Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának illetékeseivel a magyarországi németek által lakott települések és a németországi települések közötti kapcsolatok elmélyítéséről és új kapcsolatok felvételének lehetőségéről. Tárgyalásaikon megegyeztek két közhasznú alapítvány létrehozásáról, amelyek egyrészt a partnerkapcsolatok ápolását segítenék elő, másrészt az infrastrukturális fejlesztésekhez anyagi támogatást nyújtanának. Az egyik alapítvány székhelye Stuttgartban, a másiké Budapesten lesz.


<*Lablec*>