>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Eötvös József

Pécsett (Leőwey Klára Gimnázium), Kőszegen (Jurisics Miklós Gimnázium), és Budapesten (Eötvös József Gimnázium) német oktatási nyelvű párhuzamos osztályokat indítottak. A német nemzetiségi oktatás aktuális statisztikai mutatói: 17 nyelvoktató óvoda, 150 általános iskola több mint 12 000 tanulóval (ebből 4-ben, Ágfalván, Eleken, Garán, Pécsbányatelepen németül folyt az oktatás), 4 német gimnázium, 1 pedagógiai főiskola Pécsett, 3 egyetemi német tanszék, Budapesten, Debrecenben és Szegeden.

Mivel az Eötvös József Gimnáziumban megszűnt a német párhuzamos osztály, a helyét a jövőben fokozatosan átvette a Kossuth Gimnázium. Ebben az évben iskolázták be az Eötvösbe az utolsó osztályt, amely az 1974/75-ös tanévben érettségizett le.

Aktuális oktatási statisztika: 34 óvoda 1200-1300 gyerekkel, 142 nyelvoktató általános iskola 10 644 tanulóval, 2 kéttannyelvű 105 tanulóval, 3 gimnázium 182 tanulóval.

A budapesti Eötvös József Gimnáziumban az utolsó évfolyam is leérettségizett. Helyét a Kossuth Lajos Gimnázium vette át az 1971/71-es tanév óta, felmenő rendszerben.

Az 1987/88 tanév aktuális oktatási statisztikai adatai. 155 óvoda 8581 gyerekkel és 361 pedagógussal, akik közül 208-nak nem volt nyelvi képesítése. Egynyelvű kísérlet Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon volt. 190 nyelvoktató általános iskola 30 136 gyerekkel, és 18 két oktatási nyelvű általános iskola ill. tagozat 625 tanulóval. 3 gimnázium 516 tanulóval és egy óvónőképző szakközépiskola 44 tanulóval. Főiskolák: JPTE Tanárképző kara 28 nappali, 11 levelező hallgatóval; Eötvös József Tanítóképző Főiskola Baján 15 nappali és 13 levelező hallgatóval - ugyanitt óvónőképzés is volt; Kaposvári Tanítóképző Szekszárdi Tagozatán óvónőképzés 15 nappali és 15 levelező hallgatóval; Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Óvónőképző Intézete Sopronban 7 nappali és 3 levelező hallgatóval.

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.