>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Aczél György

Aczél György fogadta a nemzetiségi szövetségek főtitkárait. A kongresszusok után megbeszélték az elmúlt évek tapasztalatait, és a jövőbeni feladatokat. Aczél megjegyezte, hogy bár Magyarország szomszédaihoz képest nálunk a legkisebb a nemzetiségek aránya, a marxista-leninista nemzetiségi politikát kívánjuk gyakorolni, szem előtt tartva a szocialista patriotizmus követelményeit.

Országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás. Aczél György: "A magyarországi nemzetiségeket és a szomszédos országok magyar nemzetiségeit úgy tekintjük, mint amely közösségek sok szempontból, mindenekelőtt kulturálisan a híd szerepét tölthetik be az egyes országok között. Úgy véljük, hogy a szocialista országokban a lenini nemzetiségi politika elveit kell alkalmazni. Ezt igyekszünk magunk is tenni, amikor a magyarországi nemzetiségek mindenirányú tevékenységét támogatjuk, biztosítjuk számukra az állampolgári és kollektív jogokat."

A Szövetség Kongresszusa. A Kongresszuson megjelent Köpeczi Béla miniszter is. Beszédet mondott Aczél György a PB tagja, a KB titkára is. Hibásnak ítélte a magyarországi németség ellen a kollektív bűnösség jegyében foganatosított korábbi jogsértéseket. Beszédét maga Heinrich Reitinger is a németek világháború utáni teljes rehabilitálásának irányába tett rendkívül fontos lépésnek nevezte 1984. január 24-i levelében. A kongresszusi beszámolóban ismertették a Szövetség költségvetését is, mely 1979 óta - az előző évekhez hasonlóan - mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott. (1979: 2 629 200. Ft; 1980: 2 843 500. Ft; 1981: 2 955 500. Ft; 1982: 3 406 400. Ft.)

A megújított alapszabályba bekerült a nemzetiségi bizottságokkal való együttműködés szükségessége. Létrehoztak egy Ellenőrző- és egy Ifjúsági Bizottságot is. A jövőben minden tisztségre 2-3 jelölt is lehetett állítani. E kongresszustól kezdve az Elnökség lett a munkaadója a főállású alkalmazottaknak, nem pedig a Kulturális Minisztérium, sőt a jövőben a Szövetség alapszabályának elfogadásához elegendő volt a Kongresszus szavazása, nem kellett többé ehhez a miniszter hivatalos engedélye.