>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Szekszárd

Tatán a Miklós-malomban német nemzetiségi bázismúzeum nyílt. A múzeum anyaga 1983 végén költözött át a Nepomuk-malomba.

Minisztériumi döntés az országban 16 könyvtárt jelölt ki a nemzetiségi báziskönyvtárok feladatának ellátására (közülük néhány egyszerre több nemzetiségé is lett). A fővárosban a Gorkij Könyvtár. A német báziskönyvtárak: a Baranya megyei Könyvtár Pécsett (51 Baranya megyei, 12 Bács-Kiskun megyei, 6 Somogy megyei község), a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (14 Fejér megyei, 20 Veszprém megyei község), a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár (16 Komárom megyei), a Pest-megyei Könyvtár Budapesten (21 Pest megyei, 2 Nógrád megyei község), a Tolna megyei Könyvtár Szekszárdon (32 Tolna megyei község), a soproni Széchenyi István Városi Könyvtár (7 Győr-Sopron megyei, 6 Vas megyei község).

A MAFILM Dokumentumfilm Stúdiója kisfilmet készített Hajósról és az ott élő németekről. Alkotója Paulus Alajos, címe "Nemzetiségeink életéből".

A szekszárdi Német Színház első rendezvénye. A Goethe évfordulóra irodalmi előadást állítottak össze Földesi Dénes újságíró szervezésében.

A szekszárdi Német Színház első német nyelvű színházi előadása. Arthur Schnitzler: Anatol.

115 Tolna-megyei szerb és német nemzetiségű értelmiségi találkozója Szekszárdon. A konferencián Szende Béla, a Szövetség elnöke is felszólalt.

Harmadszorra került lebonyolításra a "Reicht brüderlich die Hand!" több mint 2000 jelentkezővel. Az Országos döntőket 1985. március 10-én Oroszlányban és 1985. március 17-én Szekszárdon rendezték.

Német Bemutató Színpad (később Szekszárdi Német Színház - DBU) néven megkezdte folyamatos működését a szekszárdi német színház, a Babits Mihály Művelődési Ház kamaratermében.

6. Magyarországi Német Fúvóstalálkozó Szekszárdon.

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.

Átadták a Szekszárdi Német Színház (DBU) épületét. Beszédet mondott Göncz Árpád és Otto-Raban Heinichen. Az ünnepi előadás Lessing: Bölcs Náthán.

Kiállítás-sorozat kezdődött Robert König magyarországi német művész műveiből. Az első állomás Stuttgart, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. A következő állomás március 7-én Szekszárd, a művészetek háza. A kiállítás címe: "Ott lent a Dunánál" (Dort drunt an der Donau). A kiállítás-sorozat felett Göncz Árpád és Otto-Raban Heinichen nagykövet vállalta a védnökséget.