>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Pilisvörösvár

Egymás után alakultak meg a német kultúrcsoportok. (Csolnok, Tatabánya, Nemesnádudvar, Villány, Szulok, Mecseknádasd, Pilisvörösvár stb.) Ez idő alatt a minisztérium szervezésében 14 kultúrkörutat bonyolítottak le az együttesek az ország németek által is lakott vidékein.

A Néphadsereg Színházában megrendezésre került a németek országos fesztiválja. Fellépett a nemesnádudvari német kórus és a pilisvörösvári tánccsoport is. A sikeres előadást megtekintette Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Mihályfi Ernő a Hazafias Népfront főtitkára is.

Országos Svábbál. A bécsi magyar nagykövetség egy hattagú osztrák újságíró-küldöttséget is meghívott az eseményre. A Szövetség elvitte őket a pilisvörösvári termelőszövetkezetbe is.

Az első kulturális csereakció magyar nemzetiségi együttesek és az NDK művészeti együttesei között. Magyar részről a pilisvörösvári táncegyüttes utazott az NDK-ba (Schkopau, Merseburg, Bad Lauschtaedt), onnan pedig a Schkopau-i BUNA Művek (24 000 munkást foglalkoztató kémiai gyár) Klubcentrumának művészeti csoportja érkezett május 3-10. között Magyarországra.

A Szövetség először küldött hivatalosan nemzetiségi csoportot (a pilisvörösvári együttest) Ausztriába, a Burgenlandi Nemzetközi Folklórfesztiválra.

A pilisvörösvári táncegyüttes vendégszereplése Hessen tartományban.

A Szövetség javasolta felettes szervének, hogy jó lenne, ha német nemzetiségi egyházi személy is tagja lehetne a Szövetség valamely választott testületének. Jelöltjük Marlok István pilisvörösvári katolikus plébános és Lackner Aladár gyönki evangélikus lelkész volt.

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.

8. Fúvószenei Találkozó Pilisvörösváron.