Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 19       Lapozás: 1-10 | 11-19

Helységnévmutató: NSZK


1959. október 25.

Az NSZK-ban élő Magyarországról kitelepített németek hivatalos lapja, a Stuttgartban megjelenő Unsere Post megjegyzéseket fűzött a magyarországi kommunista rendszer nemzetiségi politikájához. Élesen elítélte, hogy Wild Frigyes a magyarországi németek nevében üdvözlő táviratot küldött az NDK 10 éves fennállásának alkalmából az NDK nagykövetségére.

1961. május

A Bundestag Külpolitikai Bizottsága meghallgatást tartott az NSZK-ban működő Honfitársi Szövetségek (Landsmannschaftok) számára. A bizottság kikérte véleményüket a kelet-európai államokkal való esetleges diplomáciai kapcsolatfelvételről. Egyedül a Magyarországról származó németek szervezete, az LDU helyeselt egy ilyen irányú erőfeszítést.

1968. szeptember 17.

Az MSZMP PB "Szigorúan Bizalmas!" határozatot hozott a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban felmerülő ügyekről. Eszerint a nemzetiségi politika határozottan elveti a nemzetiségek asszimilációja siettetésének koncepcióját. Bár a média a határozat szerint nem fordított kellő figyelmet a nemzetiségekre, a legnagyobb probléma mégis a nemzetiségi oktatásban van. Már az óvodában nagyobb hangsúlyt kell fektetni erre. 1960 szeptemberében került bevezetésre a kétnyelvű oktatás, de a támogatás hiánya miatt ezek sem tekinthetők elég eredményesek. A nyelvoktató általános iskolákban mindenütt heti 4 órára kell emelni a németórák számát. A nemzetiségek által nagyobb számban lakott településeken, különösen a határmenti területeken meg kell oldani a kétnyelvű feliratok, hirdetmények kérdését. A határozat aláhúzta, hogy PB 1958-as határozatának kétnyelvű feliratokról szóló részét Zala kivételével nem hajtották egységesen végre. Felvetette, hogy esetenként utcákat, tereket kellene elnevezni a lakosság nemzetiségét képviselő jelentős személyiségekről. Erőteljessé vált az NSZK-ból irányított propaganda a német lakosság körében - a sajtó, rokonlátogatás, könyvek útján.

1969. február 15.

I. Nemzetközi Svábbál a Hungária Kávéházban, a Szövetség és az IBUSZ rendezésében. 500 vendég érkezett 7 országból, többek között az NSZK-ból, Ausztriából és Chiléből.

1969. október 27.

Wild Frigyes levelet írt a Külügyminisztériumba egy Heinrich Reitingertől érkező meghívás ürügyén. Leírta, hogy a német kultúrcsoportok egyre több meghívást kapnak az NSZK területéről, és nem tartotta helyesnek a teljes elzárkózást, annál is inkább, mivel az utak során szerinte külföldön komoly lehetőség kínálkozik a nemzetiségi politika eredményeinek propagálására.

1971. április

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya beleegyezett abba, hogy az őszi müncheni fesztiválra egy táncegyüttes kiutazzék. Választása a Központi Nemzetiségi Együttesre esett. Wild Frigyes nem tartotta a döntést helyesnek. Érvelése szerint ugyanis egyre nehezebb megmagyarázni a hazai németségnek, miért nem utazhatnak ki kultúrcsoportjaik az NSZK-ba. Javaslata szerint vagy egy német csoportnak kellene fellépnie Münchenben, vagy a központi együttes fellépése előtt az osztálynak engedélyt kellene adnia egy német csoportnak arra, hogy kiutazzék az NSZK-ba.

1972. december 21.

NSZK-NDK alapszerződés.

1973. november 8–9.

Ülésezett a Szövetség IV. Kongresszusa. Wild Frigyes nyugdíjba vonult, az új főtitkárnak az Országos Választmány Réger Antalt javasolta. Elnök Krauth János; alelnökök Röckl József (Josef Röckl) és Hambuch Géza. A Titkárság 3 bizottságának elnökei: Szende Béla (oktatási), Szeitl Éva (kulturális) és Kerner Lőrinc (Lorenz Kerner) (sajtóbizottság). A Titkárság tagja volt még Gráber György (Georg Gráber) is, a Neue Zeitung főszerkesztője.

A Szövetség elfogadott alapszabálya az elozore épült, a delegálás rendje azonban megváltozott: ...-500 lakosú települések 1-2, 500 fölöttiek 2-5 képviselőt delegálhattak. Több kistelepülés összefogva delegálhatott 1 főt. Az országos választmánynak 75 tagja volt.

A Szövetség kongresszusi határozataiba az MSZMP KB. Agit. Prop. Bizottságának 1973. márciusi állásfoglalása alapján bekerült, hogy "Mihelyt hazánk és az NSZK között a diplomáciai kapcsolatok létrejönnek, s ezáltal a kulturális lehetőségek bővülnek, szövetségünk vizsgálat tárgyává teszi ausztriai és NSZK-beli haladó és demokratikus szervezetekkel és személyekkel a kapcsolatfelvételt."

1973. december 21.

Az NSZK és Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatot.

1978. január 10.

Beszámoló a Szövetségben. Az MSZMP PB határozata szerint minden olyan településen, ahol a lakosság 1/3 nemzetiségi állampolgár, ott kétnyelvű feliratoknak kell szerepelniük a helységnévtáblákon és közintézményeken. (Az 1972-82 közti időszakban az országban összesen 172 településre kerültek fel a két- vagy többnyelvű táblák.) Emellett javasolta nemzetiségi bizottságok alapítását minden olyan megyében, ahol jelentős számú nemzetiségi lakosság él. Konstatálták, hogy a turistaforgalom miatt egyre inkább megélénkültek a német nemzetiségű személyek és német állampolgárok közötti személyes kapcsolatok. Ez nem tekinthető hátrányos folyamatnak. Az NSZK nagykövetsége egyre jobban kereste az alkalmat, hogy kapcsolatba kerülhessen a Szövetséggel, amint az NSZK-ban élő kitelepített németek szervezete is. Egyik legfontosabb Szövetség előtt álló feladat a nemzetiségi tannyelvű iskolák körének bővítése és a diákotthoni férőhelyek számának növelése.

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>