Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 4       Lapozás: 1-4

Helységnévmutató: Nógrád megye


1946. február 21.

A Belügyminiszter 152.032/1946. B. M sz. rendelete egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában.

4 községet sorol fel Nógrád, Hont vármegyében.

A Belügyminiszter 152.126/1946. B. M. sz. rendelete egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában.

54 községet sorol fel Tolna vármegyében.

1959. eleje

A Szövetség az illetékes megyei és járási szervekkel együtt "felvilágosító előadásokat" szervezett a Baranya megyei, Bács-Kiskun megyei, Fejér, Békés, Nógrád, Pest, Komárom, Tolna, Vas és Veszprém megyei parasztság körében a mezőgazdasági szövetkezetek népszerűsítése céljából.

1971. április 25.

Tanácsi és országgyűlési képviselőválasztás. Wild Frigyest Dunabogdány jelölte. A választás után a Szövetség körlevelet küldött ki a németek által is lakott vidékek 220 községébe és a megyei tanácsokhoz. Célja az volt, hogy feltérképezze, hogy a németek milyen mértékben vesznek részt a közéletben. Legtöbb helyről nem érkezett vissza válasz, és olyan helyekről is nemleges válaszok érkeztek, ahol biztosan jelentős volt a németek aránya, ezért a visszaérkezett adatok legfeljebb tájékoztató jellegűnek tekinthetők.

Megye/     vissza

Helyi tanácstag

VB tag

VB elnök

Megyei tanácstag

Baranya          34

253

49

3

4

Bács-Kiskun   11

153

24

3

2

Békés                2

14

1

 

 

Fejér                 7

90

14

 

2

Győr-Sopron     3

9

2

 

 

Komárom        11

142

27

 

2

Nógrád             2

15

3

 

 

Pest                 12

170

30

6

 

Tolna              18

108

21

6

2

Vas                   4

14

1

 

 

Veszprém          4

34

5

 

 

Somogy            4

49

12

 

 

 

 

 

 

 

Összesen       115

1051

189

21 (sic!)

12

1972.

Tatán a Miklós-malomban német nemzetiségi bázismúzeum nyílt. A múzeum anyaga 1983 végén költözött át a Nepomuk-malomba.

Minisztériumi döntés az országban 16 könyvtárt jelölt ki a nemzetiségi báziskönyvtárok feladatának ellátására (közülük néhány egyszerre több nemzetiségé is lett). A fővárosban a Gorkij Könyvtár. A német báziskönyvtárak: a Baranya megyei Könyvtár Pécsett (51 Baranya megyei, 12 Bács-Kiskun megyei, 6 Somogy megyei község), a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (14 Fejér megyei, 20 Veszprém megyei község), a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár (16 Komárom megyei), a Pest-megyei Könyvtár Budapesten (21 Pest megyei, 2 Nógrád megyei község), a Tolna megyei Könyvtár Szekszárdon (32 Tolna megyei község), a soproni Széchenyi István Városi Könyvtár (7 Győr-Sopron megyei, 6 Vas megyei község).

A MAFILM Dokumentumfilm Stúdiója kisfilmet készített Hajósról és az ott élő németekről. Alkotója Paulus Alajos, címe "Nemzetiségeink életéből".

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>