>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Magyarország

Szviridov altábornagy, a SZEB elnökhelyettese értesítette Dálnoki Miklós Béla miniszterelnököt, hogy "a marsall úr (Vorosilov) Moszkvából közölte, hogy 400-450 000 svábot kell Magyarországról kitelepíteni." 3-4 napon belül egy tervezetet kért a magyar kormánytól, amelynek tartalmaznia kellett, hogy mely területekről, hány személy kitelepítése lehetséges.

A miniszterelnök elküldte a SZEB-nek a Magyarországról kitelepítendő németekről készített kimutatást. Eszerint a kormány a kimutatható Volksbund-tagság, az SS katonai szolgálat és az 1941-es német nemzetiséget jelentő bevallás alapján 303 419 főt tartott kitelepíthetőnek.

A magyar Külügyminisztérium egy Szovjetunióhoz küldött jegyzékben ismételten leszögezte, hogy Magyarországról a főhatalmak által elfogadott irányelvek szerint alig több mint 200 000 német nemzetiségű személy telepíthető ki. Hangsúlyozta a kollektív bűnösség elutasítását.

Mindszenty bíboros levélben felhívta a miniszterelnök figyelmét a szlovákiai magyarok áttelepítése és a magyarországi németek kitelepítése közötti összefüggésre. Kérte, hogy forduljon a Szovjetunióhoz és a nagyhatalmakhoz, hogy azok tekintsenek el a németek kitelepítésétől.

A Magyar Köztársaság Kormányának 7.970/1946. M. E. sz. rendelete a Németországba áttelepítettek magyar állampolgárságának elvesztése tárgyában. "1.§ /1/ Mindazok a magyar állampolgárok, akik Szövetséges Ellenőrző Tanácsnak a magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítése tárgyában 1945. évi november hó 20. napján kelt határozata alapján Németországba áttelepíttetnek, Magyarország területének az áttelepítés végrehajtásával kapcsolatban történt elhagyása napján magyar állampolgárságukat elvesztik..."

A Magyar Köztársaság Kormányának 5.300/1947. M. E. sz. rendelete a Magyarország és Csehszlovákia között lakosságcsere tárgyában létrejött s az 1946: XV. törvénycikkel az ország törvényei közé iktatott egyezmény végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdések ideiglenes rendezése tárgyában. "...5.§ /1/ A Csehszlovákiából áttelepült lakosság letelepítése céljára szolgál: ...b/ a Németországba áttelepített magyarországi német lakosság által visszahagyott és az 1946: IX. tc. 1. §-a alapján a magyar államra átszállt - és még rendelkezésre álló - vagyon..."

A Magyar Köztársaság Kormányának 12.200/1947. Korm. sz. rendelete a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló 12.330/1945. M.E. sz. rendelet, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb rendeletek módosítása, kiegészítése és összefoglalása. "...3.§ Az 1. § rendelkezései nem vonatkoznak: a/ az ipari, bánya- és mezőgazdasági munkásra, amennyiben az 1946. évi április hó 1. napja előtt is ez volt a főfoglalkozása, nem volt a Volksbundnak tisztségviselő tagja, fegyveres német alakulatba /SS stb./ önként be nem lépett, illetőleg magyarosított nevét német hangzásúra vissza nem változtatta... b/ a községben nélkülözhetetlen kézműves kisiparosra... 14.§ /1/ Annak a magyar állampolgárnak, aki az 1941. évi népszámlálási összeírás alkalmából magát német anyanyelvűnek vallotta, továbbá annak a magyar állampolgárnak, akire a 2.§ értelmében az 1. § nem vonatkozik, a jelen rendelet hatálybalépésének napján még tényleges birtokában levő mező és erdőgazdasági /külterületi/ ingatlan vagyonából minőségének és fekvésének figyelembevételével legfeljebb 10 kat. holdnyi terület, továbbá a tényleges birtokában lévő olyan ingóságát, amely telepítés céljára még igénybevéve nem lett, tulajdonába lehet adni, illetőleg tulajdonában meg lehet hagyni..."

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4.274/1949. /213/ M. T. sz. rendelete a német lakosságra vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. "1.§ Miután a magyarországi német lakosság tényleges áttelepítése magszűnt, a 12.200/1947. /245/ Korm. sz. rendelet értelmében Németországba áttelepülésre kötelezett azokra a személyekre, akik a jelen rendet kihirdetésének napján Magyarországon laknak /tartózkodnak/, hatályukat vesztik a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás tekintetében megállapított korlátozó rendelkezések. Ezek a személyek a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás szempontjából a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek..."

A KSH jelentése szerint Magyarországon becslések szerint 220 000 német nemzetiségű személy élt. A becslés az 1930 és 1941-es népszámlálás adatain, valamint az 1955 novemberében, mintegy 100 településen végzett helyszíni vizsgálatokon alapult.

A Magyar Népköztársaság és az NDK között egyezményt írtak alá a kulturális és tudományos együttműködésről. Az egyezményben foglaltak szerint többek között a jövőben 15 német szakos egyetemista részképzésen vehetett részt az NDK-ban.