Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 4       Lapozás: 1-4

Helységnévmutató: Gyönk


1983. április 29.

A Szövetség javasolta felettes szervének, hogy jó lenne, ha német nemzetiségi egyházi személy is tagja lehetne a Szövetség valamely választott testületének. Jelöltjük Marlok István pilisvörösvári katolikus plébános és Lackner Aladár gyönki evangélikus lelkész volt.

1987. szeptember 1.

Az 1987/88 tanév aktuális oktatási statisztikai adatai. 155 óvoda 8581 gyerekkel és 361 pedagógussal, akik közül 208-nak nem volt nyelvi képesítése. Egynyelvű kísérlet Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon volt. 190 nyelvoktató általános iskola 30 136 gyerekkel, és 18 két oktatási nyelvű általános iskola ill. tagozat 625 tanulóval. 3 gimnázium 516 tanulóval és egy óvónőképző szakközépiskola 44 tanulóval. Főiskolák: JPTE Tanárképző kara 28 nappali, 11 levelező hallgatóval; Eötvös József Tanítóképző Főiskola Baján 15 nappali és 13 levelező hallgatóval - ugyanitt óvónőképzés is volt; Kaposvári Tanítóképző Szekszárdi Tagozatán óvónőképzés 15 nappali és 15 levelező hallgatóval; Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Óvónőképző Intézete Sopronban 7 nappali és 3 levelező hallgatóval.

1990. január 31.

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.

1993. május 5.

A német nemzetiségi gimnáziumok tradicionális találkozója Baján az UBZ-ben. A résztvevő intézmények képviselői Budapestről, Gyönkről, Mórról, Pécsről, Bajáról érkeztek.

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>