Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
Helységnévmutató: Bonyhád 1980. április 20–30. Az NDK-beli Weimarwerk Színház vendégszereplése Magyarországon. Himesházán, Tamásiban, Bonyhádon és Komlón léptek fel G. E. Lessing Minna von Barnhelm című darabjával. 1981. március 29.A "Reicht brüderlich die Hand!" országos északi döntőtőjét Oroszlányban tartották. A déli döntőt Bonyhádon rendezték meg április 26-án. 1981. június 8.A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ülésezett. Megvitatták a megyei nemzetiségi bizottságok, ill. albizottságok tevékenységét. A tanácskozáson részt vettek a szövetségek főtitkárai is. A bizottságok többsége 1978/79-ben, a kongresszusok után jött létre. Ezek 9 megyében, a Hazafias Népfront megyei bizottságai mellett nemzetiségi bizottságként, a többi nemzetiségek által is lakott megyében a megyei tanács albizottságaiként működtek. Mohácson és Bonyhádon a városnak saját kisebbségi bizottsága volt. 1982. szeptember 25–26.VII. Német Nemzetiségi Néptánctalálkozó Sopronban. Ebben az évben az országos találkozó megszervezését új alapokra helyezték: egy déli és egy északi döntő előzte meg a fesztivált. A délit május 30-án tartották Bonyhádon, az északit június 6-án, Budapesten. A legjobbak kaptak meghívást Sopronba. 1983. szeptember 10–11.4. Fúvószenei Találkozó Bonyhádon. 1990. január 31.A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra. 1993. március 15.Bonyhádon konferenciát rendezett a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli csoportja, Bonyhád Város Önkormányzata és a Tolna Megyei Levéltár "A Magyarországi németek Hűségmozgalma" címmel. |
kapcsolódók
további kronológiák
|