Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 7       Lapozás: 1-7

Helységnévmutató: Bonyhád


1980. április 20–30.

Az NDK-beli Weimarwerk Színház vendégszereplése Magyarországon. Himesházán, Tamásiban, Bonyhádon és Komlón léptek fel G. E. Lessing Minna von Barnhelm című darabjával.

1981. március 29.

A "Reicht brüderlich die Hand!" országos északi döntőtőjét Oroszlányban tartották. A déli döntőt Bonyhádon rendezték meg április 26-án.

1981. június 8.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ülésezett. Megvitatták a megyei nemzetiségi bizottságok, ill. albizottságok tevékenységét. A tanácskozáson részt vettek a szövetségek főtitkárai is. A bizottságok többsége 1978/79-ben, a kongresszusok után jött létre. Ezek 9 megyében, a Hazafias Népfront megyei bizottságai mellett nemzetiségi bizottságként, a többi nemzetiségek által is lakott megyében a megyei tanács albizottságaiként működtek. Mohácson és Bonyhádon a városnak saját kisebbségi bizottsága volt.

1982. szeptember 25–26.

VII. Német Nemzetiségi Néptánctalálkozó Sopronban. Ebben az évben az országos találkozó megszervezését új alapokra helyezték: egy déli és egy északi döntő előzte meg a fesztivált. A délit május 30-án tartották Bonyhádon, az északit június 6-án, Budapesten. A legjobbak kaptak meghívást Sopronba.

1983. szeptember 10–11.

4. Fúvószenei Találkozó Bonyhádon.

1990. január 31.

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.

1993. március 15.

Bonyhádon konferenciát rendezett a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli csoportja, Bonyhád Város Önkormányzata és a Tolna Megyei Levéltár "A Magyarországi németek Hűségmozgalma" címmel.

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>