>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Baranya megye

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 9.560/1945. M. E. sz. rendelete egyes vármegyékben, továbbá nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése és ezzel kapcsolatos különleges közigazgatási szabályok tárgyában.

"1. § /1/ Tolna- és Baranya vármegyékben a törvényhatósági bizottság és a bizottság által alakított szakbizottságok, valamint a törvényhatósági kisgyűlés, az igazoló választmány és az összeférhetetlenségi bizottság, továbbá a közigazgatási bizottság és különleges alakulatainak működése szünetel mindaddig, amíg ezekben a vármegyékben az 1.710/1945. M. E. sz. rendelet /Magyar Közlöny 26. szám/ 2. §-ának 5. pontja alá eső személyek kitelepítése és helyükbe mások odaköltöztetése iránt a 3820/1945. M. E. sz. rendelet /Magyar Közlöny 65. szám/ alapján tett intézkedések befejezést nem nyertek...."

A Belügyminiszter 151.400/1946. B. M. sz. rendelete egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában.

Baranya, Csanád, Győr-Moson, Komárom-Esztergom, Somogy, Sopron vármegyékben 161 községet sorol fel.

A Nemzetiségi Osztály megbízást adott egy a magyarországi német népdalokból szerkesztett kötet összeállítására. Az első négy feltérképezendő területként Baranyát /Vargha Károly/; a Bakony-vidékét /Békefi Antal/, Somogy és Pest megyét /Hollós Lajos/ jelölték meg.

Wild Frigyes megbízta Guth Erzsébet bólyi középiskolai tanárnőt, szakfelügyelőt a Baranya-megyei német nemzetiségű tanulóifjúság körében végzendő színjátszó és szavalómozgalom szervezési munkájával, és a beszervezett csoportok és iskolák instruálásával.

Ingeborg Weber kelet-berlini néprajzkutató magyarországi kutatása a német kisebbség által lakott településeken. Vizsgálataiban elsősorban Baranyára koncentrált, de más vidékeket is felkeresett.

A magyarországi német és délszláv nemzetiségek ünnepi hete Baranyában. Június 24-én megrendezték Pécsett a nemzetiségi parasztok és munkások találkozóját.

A Szövetség az illetékes megyei és járási szervekkel együtt "felvilágosító előadásokat" szervezett a Baranya megyei, Bács-Kiskun megyei, Fejér, Békés, Nógrád, Pest, Komárom, Tolna, Vas és Veszprém megyei parasztság körében a mezőgazdasági szövetkezetek népszerűsítése céljából.

Az 1960-as népszámlálás adatai szerint 50 765-en vallották magukat német anyanyelvűnek. Német nemzetiségűnek ezzel szemben csupán 8640-en. Az országban összesen 90 olyan település volt, ahol a német nemzetiségű lakosok aránya elérte vagy meghaladta a 10%-ot. Baranyában 53, Tolnában 18, Bács-Kiskunban 6, Komárom 5, Vas 4, Somogy 2, Veszprém 1, Győr-Sopron 1. Ebből 30% fölötti arány 23 községben volt kimutatható. Legmagasabb arányban a következő településeken éltek németek: Ófalu 91,9 %, (792/728), Vaskeresztes 76,1 % (547/416), Óbánya 65,7 % (347/228), Görcsönydoboka 61,5 % (813/500), Püspöklak 61,1 % (898/549), Szür 50,5 % (521/263).

A Magyar Rádió első "Gruss und Kuss" adása, amelyben a hazai németek üdvözleteket is küldhettek Németországban élő rokonaiknak és ismerőseiknek. Műsorvezető Brachfeld Szigfrid volt. Az adást külföldön rövid, belföldön középhullámon lehetett fogni.

Tanácsi és országgyűlési képviselőválasztás. Wild Frigyest Dunabogdány jelölte. A választás után a Szövetség körlevelet küldött ki a németek által is lakott vidékek 220 községébe és a megyei tanácsokhoz. Célja az volt, hogy feltérképezze, hogy a németek milyen mértékben vesznek részt a közéletben. Legtöbb helyről nem érkezett vissza válasz, és olyan helyekről is nemleges válaszok érkeztek, ahol biztosan jelentős volt a németek aránya, ezért a visszaérkezett adatok legfeljebb tájékoztató jellegűnek tekinthetők.

A Szövetség megállapodást kötött a Baranya-megyei Tanáccsal. A megállapodás értelmében a Tanács a nemzetiségi ügyekkel is foglalkozó üléseire a Szövetség is meghívót kapott. Támogatta, hogy a tanácsi választásokon a német nemzetiségű képviselők megfelelő számban szerezzenek képviselői helyeket. A németek által is lakott falvakban a községtáblák, utcanévtáblák németül is kifüggesztésre kerüljenek. Igyekszik a nemzetiségi oktatás anyagi feltételein javítani. A Szövetség a megállapodás megkötése előtt nem egyeztetett hivatalos formában a Művelődési Minisztériummal, ezért felhívták a főtitkár figyelmét, hogy hasonló esetben a jövőben tegyen eleget bejelentési és előzetes egyeztetési kötelezettségének.