Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 6       Lapozás: 1-6

II III IV V VI VII IX X XI XII Az összes tétel


1992. május 12.

A magyar parlament elfogadta a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvényt. (Megjelent június 2-án a Magyar Közlönyben.) Az 1992: XXXII törvény mindazokra vonatkozott, akiket 1939. március 11. - 1989. október 23. között politikai okokból jogellenesen megfosztottak szabadságuktól, vagy életüktől.

1992. május 20.

A Neue Zeitung Alapítvány megalapítását határozta el 19 német kisebbségi szervezet és 12 magánszemély. A kuratórium első ülését június 3-án tartotta. Tagjai: Báling József, Kaltenbach Jenő, Heinek Ottó, Heilig Ferenc (Franz Heilig), Gehl Gusztáv (Gustav Gehl), Stein Róbert (Robert Stein), Leipold Péter. Az újság főszerkesztője Schuth János. A kuratórium elnöke Kaltenbach Jenő.

1992. május 22.

Antall József találkozott a magyarországi nemzetiségi szervezetek vezetőivel és az érintett országok nagyköveteivel. Antall kijelentette, hogy a kisebbségpolitika nem belügy, ezért a kormány szorgalmazza a kisebbségek és az anyaországok együttműködését, kapcsolatuk elmélyítését.

1992. május 22–26.

A Német Belügyminisztérium megbízásából Magyarországra érkezett Hans Atzler és Ulrich Wendker, hogy feltérképezzék a magyarországi németek igényeit. A megbeszéléseken szóba kerültek a találkozások házai, az egyesületi élet, és az induló startsegély kínálta lehetőségek kérdése.

1992. május 24.

A Bundestag jóváhagyta a magyar-német alapszerződést.

1992. május 26.

A Schwäbische Zeitungban megjelent egy interjú Hambuch Gézával, "Magyarország kisebbségi politikája egyáltalán nem példamutató" címmel. A riportot kivonatosan ismertették a magyar újságok is. Hambuch helyzetértékelése szerint Magyarországon nem megoldott a nemzetiségi oktatás kérdése, a médiakínálat sem kielégítő, és a parlamenti képviselet is várat magára. A magyarországi német kisebbség egy elfogadható kisebbségi törvényre vár. Értékelése szerint a romániai németeknek népcsoportként jobb lehetőségeik vannak, mint a magyarországiaknak. A nyilatkozat nagy visszhangot váltott ki. A német származású parlamenti képviselők egy csoportja (Békefi Antal, Schmidt Ferenc, Speidl Zoltán, Figler János, Szauter Rudolf) tiltakozó nyílt levelet jelentetett meg az egyik magyar napilapban június 1-én. Erre a levélre sajtóközleményben reagált Hambuch Géza és a Szövetség elnöksége is.

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>