eiler ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 29       Lapozás: 1-10 | 11-20 | 21-29

I II III IV V VI VIII IX XI XII


1990. január 2.

Megkezdődött a népszámlálási adatfelvétel. 37 511-en vallották magukat német anyanyelvűnek, és 30 824-en német nemzetiségűnek.

1990. január 6.

A Szövetség Elnöksége javasolta, hogy a Szövetség a Hazafias Választási Koalíció tagjaként vegyen részt a választásokon.

1990. január 8.

A Szövetség Elnöksége ülést tartott, melyen a német egyesületek és országgyűlési képviselők is megjelennek. A Szövetség igazságtalannak tartotta, hogy a kárpótlás kizárólag az 1947-es állapotokat vette alapul. A németek vagyonelkobzása ugyanis eddigre lényegében már befejeződött. Így a kollektív bűnösnek tekintett német kisebbség nem részesülhetett valódi kárpótlásban.

1990. január 26.

Megalakult a Budapesti Német Kulturális Egyesület (Deutscher Kulturverein Budapest) a Néprajzi Múzeumban. Elnöke Hambuch Vendel, alelnöke Krix György (Georg Krix). Az egyesület célja a magyarországi németek anyanyelvének, kultúrájának és hagyományainak ápolása, a nemzeti identitás erősítése és érdekei képviselete. Az egyesület információs lapja a Deutscher Bote 6 éven keresztül évente tízszer jelent meg.

Megalakult a budapesti német nyelvű katolikus közösség a Batthyány-téri "Szent Ferenc Sebei" templomban. Az első misén részt vett Paskai László, egy-egy németországi, ausztriai, svájci és NDK-beli püspök, valamint a négy állam nagykövetei. A kezdeményezés még 1988 szeptemberére ment vissza, mikor a Német Püspöki Konferencia külföldi titkársága tárgyalásokat kezdett az Állami Egyházügyi Hivatallal. A közösség lelkésze Franz Walper prelátus lett.

1990. január 31.

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.

1990. február 15.

A Szövetség Elnöksége úgy döntött, hogy a Hazafias Választási Koalíció országos listáján nem indít hivatalosan jelöltet.

1990. február 24.

A Magyarországi Németek Szövetsége a Néprajzi Múzeumban az 1944/45 fordulóján szovjet munkatáborokba elhurcolt magyarországi németek rehabilitálásával, illetve kártalanításával kapcsolatban nyilvános tanácskozást szervezett. A személyükben érintetteken kívül a kormány, a pártok és a sajtó képviselőit is meghívták.

1990. március 1.

Megnyílt a Hanns Seidel Alapítvány irodája Budapesten.

1990. március 25.

Az első szabad választás. A Hazafias Választási Koalíció jelöltjeként induló Hambuch Géza nem került be a parlamentbe. A bekerült német származású képviselők a HVK-n kívül indultak. Wekler Ferenc (Franz Wekler) /Agrárszövetség/, Szauter Rudolf (Rudolf Szauter), Figler János (János Figler) /MDF/, Pálos Miklós (Miklós Pálos) /KDNP/, Werner József (Josef Werner) és Freund Tamás (Tamás Freund) /SZDSZ/.

1990. március 28.

Az Országgyűlés 35/1990. OGY sz. határozata a magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról. "1/ Az Országgyűlés megállapítja, hogy a magyarországi németek 1944-től kezdődő elhurcolása, majd az azt követő kitelepítése az emberi jogokat súlyosan sértő, igazságtalan eljárás volt. Az érintettek ártatlanul, nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvedtek. Ezek az intézkedések a magyarországi németek kollektív felelősségre vonásának megnyilvánulásai voltak. Ezért az Országgyűlés részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak, és együttérzését a szenvedés túlélőinek. 2/ Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot: a kártalanításról terjesszen elő törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a magyarországi németek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint azok a nem német nemzetiségű magyar állampolgárok, akik hasonló sérelmeket szenvedtek."

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>