>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V IX XI Az összes tétel

A Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya az NDK-val megkötött államközi kulturális egyezmény értelmében pályázati felhívást tett közzé a Neue Zeitungban. Eszerint sikeres magyarországi felvételi esetén a német nemzetiségű fiatalok NDK-beli felsőoktatási intézményekben tanulhattak német nyelv és irodalom, valamint népművelői szakon.

Aczél György fogadta a nemzetiségi szövetségek főtitkárait. A kongresszusok után megbeszélték az elmúlt évek tapasztalatait, és a jövőbeni feladatokat. Aczél megjegyezte, hogy bár Magyarország szomszédaihoz képest nálunk a legkisebb a nemzetiségek aránya, a marxista-leninista nemzetiségi politikát kívánjuk gyakorolni, szem előtt tartva a szocialista patriotizmus követelményeit.

A Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében együttes ülést tartottak a pécsi főiskola és a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola érintett karai a nemzetiségi pedagógusképzés helyzetéről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. A vitaindítót Vargha Károly tanszékvezető, a korreferátumokat pedig német, szlovák, szerb-horvát és román szakemberek tartották.

Heinrich Reitinger, az NSZK-ban élő Magyarországi Németek Honfitársi Szövetségének ügyvezető elnöke felajánlotta Réger Antalnak a két szervezet együttműködését. A Külügyminisztérium utasításának megfelelően a főtitkár a megkeresésre udvarias, de kitérő választ adott.

Az Oktatási Minisztérium, a KISZ, az Úttörőszövetség és a nemzetiségi szövetségek a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából pályázatot hirdettek korcsoportok szerint, ("Írjunk és olvassunk anyanyelvünkön!" - Schreiben und lesen wir in unserer Muttersprache!) általános iskolai alsó tagozatosoknak, felső tagozatosoknak, középiskolásoknak és egyetemi és főiskolai hallgatóknak.

A Baranya Megyei Tanács határozata a nemzetiségekről. Azokon a településeken, ahol a nemzetiségi lakosok aránya elérte a 30%-ot, 1975-ben kötelezővé tették a közintézményeken, az utcákon és a helységnévtáblákon a kétnyelvű feliratokat. Ezt az üzleteknek is javasolták. A helyi tanácsokat felkérték, hogy ilyen településeken neves német és délszláv nemzetiségű személyekről nevezzenek el utcákat. Döntés született arról, hogy az épülő pécsi középiskolai kollégiumban 100 férőhelyet a német kisebbség számára kell a jövőben fenntartani, valamint hogy Pécsett létre kell hozni egy gyakorló általános iskolát a nemzetiségi hallgatók számára. A határozat egyik pontja szerint Mecseknádasdon be kell rendezni egy német tájházat. A költségvetésben évi 200 000. Ft-ot kell elkülöníteni a nemzetiségi népművelés céljaira.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 11. számú törvényrendelete értelmében a Művelődési Minisztérium feladatait a Kulturális és az Oktatási Minisztérium vette át.