eiler ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 18       Lapozás: 1-10 | 11-18

III IV V VII IX X XI


1958. március 14.

Az Oktatásügyi Minisztérium arról rendelkezett, hogy szeptembertől Budapesten, Kőszegen és Pécsett egy-egy gimnáziumban német nyelvű párhuzamos osztályokat kell beindítani.

1958. március

A Bács-Kiskun Megyei Tanács határozata szerint május 30-ig minden helyi tanácsnak napirendre kellett tűznie a nemzetiségi kérdést. A határozat szerint a megyében ezután évente legalább kétszer nemzetiségi napot kellett tartani. A nemzetiségeknek is képviseletet kellett kapniuk a közigazgatási szervezetekben. Azt javasolta a helyi tanácsoknak, hogy a rendeleteket és a határozatokat a nemzetiségek nyelvén is hozzák nyilvánosságra. Azokon a helyeken pedig, ahol a nemzetiségek nagy számban élnek, a tanácsok épületein és más közintézményeknél a feliratoknak a nemzetiségek nyelvén is meg kell jelenniük.

1958. április 5.

Az Osztrák-Magyar Kulturális és Gazdasági Egyesület (Österreichisch-Ungarische Vereinigung für Kultur und Wirtschaft) látogatást tett Magyarországon.

1958. április 7.

A nemzetiségi szövetségek főtitkárai levelet írtak Kádár Jánosnak, amelyben kérték hogy a közeljövőben fogadja őket, hogy a nemzetiségek időszerű problémáiról tájékoztathassák, s a problémákra megoldást kereshessenek.

1958. április 12.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya felvilágosítást kért a Szövetségtől, hogy mely településeken lehetne németül beszélő filmeket vetíteni a lakosságnak. A Szövetség válaszában 68 települést sorol fel.

1958. május 17.

Az I. Országos Svábbál Óbudán a József Attila Kultúrházban, 1000 résztvevővel. A németek hagyományos, kulturális bemutatóval egybekötött farsangi rendezvénye ettől kezdve minden évben megrendezésre került. Kezdetben évente csak egyszer, a hatvanas évek közepétől kétszer, a nyolcvanas évek elejétől háromszor, az évtized közepétől pedig a kilencvenes évek elejéig négyszer. A svábbálokra általában minden jegy elkelt, s egyszerre - a helyszíntől függően - 1000-2500 ember is együtt ünnepelt.

1958. május – június

A népek közti barátság hónapja jegyében a német-magyar településeken a Szövetség kiállításokat, békegyűléseket, nemzetiségi találkozókat és kultúrprogramokat szervezett 32 helyszínen, 10 megyében és a fővárosban.

1958. július 14–18.

A Szakszervezetek Világifjúsági Konferenciája Prágában, melyen a magyarországi német származású ipari tanulók is részt vettek.

1958. július 16.

A délszláv és a német szövetség levélben fordult a Magyar Rádió elnökéhez, s az MSZMP Baranya-megyei Végrehajtó Bizottsága Agit. Prop. Osztályához, hogy a Pécsi Stúdió nemzetiségi adásait az 1957. szeptember 5-ig követett gyakorlatnak megfelelően a jövőben is 19 és 20 óra közt sugározza, ne a megváltozott műsorrend szerinti 16 és 17 óra között. A kérést elutasították azzal az indoklással, hogy a Kossuth Rádión sugárzott Esti Krónika, valamint a Petőfin beindított, a vidéki lakosság kulturális igényeit kiszolgáló színházi közvetítések elsőbbséget élveznek. Az indoklás szerint a változtatás csak a nyári hónapokban okozhat egyébként is problémát, amikor a parasztok a földeken dolgoznak. De a parasztok 19 órakor is kint vannak még a földeken, tehát a nyári időszak hallgatottsága amúgy is alacsony.

1958. szeptember 1.

Pécsett (Leőwey Klára Gimnázium), Kőszegen (Jurisics Miklós Gimnázium), és Budapesten (Eötvös József Gimnázium) német oktatási nyelvű párhuzamos osztályokat indítottak. A német nemzetiségi oktatás aktuális statisztikai mutatói: 17 nyelvoktató óvoda, 150 általános iskola több mint 12 000 tanulóval (ebből 4-ben, Ágfalván, Eleken, Garán, Pécsbányatelepen németül folyt az oktatás), 4 német gimnázium, 1 pedagógiai főiskola Pécsett, 3 egyetemi német tanszék, Budapesten, Debrecenben és Szegeden.

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>