dippold péter

A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945

Tételek száma: 6260       Lapozás: 0

A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája 1918-1945

A határokon kívül élő magyarság történetének bibliográfiája

1918-1945

 

Dippold Péter

 

 

A bibliográfia célja

 

A bibliográfia elsődleges célja a kisebbségekkel, ezen belül a határon túli magyarsággal foglalkozó tudományos kutatás szakirodalmi megalapozása. Az adatgyűjtés indulásakor, 1987-ben megfogalmazott cél nem változott, ma sem áll rendelkezésünkre a két világháború közötti korszakra vonatkozóan olyan átfogó szakirodalmi segédlet, amely széles körűen összegyűjti a magyar kisebbségekre vonatkozó korabeli irodalmat. Az utódállamokban és Magyarországon is keletkeztek természetesen olyan bibliográfiák, amelyek bizonyos részterületek feldolgozását vállalták, a korszak egészére és valamennyi utódállam területére vonatkozó szakirodalmi áttekintés azonban nem létezik.

 

A bibliográfia gyűjtőköre

 

A gyűjtőkör tartalmi szempontjai

 

A bibliográfia gyűjtőkörének tartalmi szempontjai nem különböznek jelentősen egy általános tartalmú történeti bibliográfia tartalmától. Tartalmi szempontból elsősorban a következő szakterületekre koncentráltunk a gyűjtés során:

·        Bibliográfiák, lexikonok (helyismereti, helytörténeti általános és szakbibliográfiák)

·        Sajtórepertóriumok (helyi sajtó repertóriumai)

·        Életrajzi adattárak

·        Statisztika (helyi területi adattárak)

·        Településtörténet, -szerkezet, -fejlesztés, településföldrajz

·        Politikai élet (pártok, intézményrendszer, interetnikus kapcsolatok)

·        Társadalom (társadalomszerkezet, demográfia, népesség, foglalkoztatottság, migráció stb.)

·        Gazdaság (helyi szervezetek, regionális gazdasági együttműködés)

·        Művelődés, kultúra, tudomány

·        Képzőművészet, irodalom, színház

·        Oktatás, iskolák

·        Nyelv (nyelvjárás, nyelvi kölcsönhatások)

·        Egyház, vallás

·        Néprajz (néphagyomány, hagyományőrzés)

 

A gyűjtőkör formai szempontjai

 

Formai szempontból a gyűjtőkör a könyvek (monografikus kiadványok) mellett kiterjed a térképatlaszokra és kartográfiai dokumentumokra is. Emellett feldolgoztuk az időszakosan megjelenő helyi adattárakat és címtárakat, statisztikákat. A bibliográfia tartalmazza tanulmánykötetekben és folyóiratokban megjelent legfontosabb cikkek, tanulmányok adatait is.

 

A válogatás szempontjai

 

Mivel a bibliográfia célja egyértelműen a tudományos kutatás (beleértve a felsőoktatást is) kiszolgálása, a válogatás szempontjai egyértelműen ehhez igazodtak. Csak azok a publikációk szerepelnek benne, amelyek vagy tudományos kutatás eredményei voltak, vagy pedig tudományos kutatás kiindulópontjai lehetnek. Nem lehet tehát objektív alapon meghatározni a válogatás kritériumrendszerét, nagy mértékben kellett a kutatást és kutatói szokásokat ismerő egyéni tapasztalatokra támaszkodni, valamint a válogatásban nagy szerepet játszott a felkért lektorok véleménye is (A felkért lektorok: Románia: Bárdi Nándor, Délvidék: Mák Ferenc, Szlovákia: Filep Tamás, magyar kisebbségek nemzetközi szerepe: Eiler Ferenc, Magyarország: Ablonczy Balázs, Bárdi Nándor).

 

Szintén a lektorok véleménye alapján korlátozott számban dolgoztuk fel a néprajzi és nyelvészeti publikációkat. Ezt két indokkal támaszthatjuk alá. Egyrészt a két szakterület bibliográfiai feldolgozása elég mélyen megoldott, másrészt rendkívül nagy a dokumentumok száma, és feldolgozásuk aránytalanságot eredményezett volna a bibliográfia belső szerkezetében. A nyelvészet és a néprajz egyébként is az a két társadalomtudományi terület, amely a határon túl élő magyarságot mindenkor kutatásai fókuszában tudta tartani, a hazai magyarsággal egyenrangú módon. Ez is magyarázza a rájuk vonatkozó szakirodalom bibliográfiai számbavételének viszonylagos teljességét.

 

Nem dolgozunk fel napilapokat, valamint szépirodalmi műveket.

 

A bibliográfia időhatárai

 

A bibliográfiában csak az 1918 és 1945 között megjelent dokumentumok szerepelnek. A később megjelent és a tárgyalt korszakra vonatkozó dokumentumokat nem tartalmazza az adatgyűjtés. Az időbeli határokról történt döntés több következménnyel jár. Először is azt jelenti, a hogy a kutató a választott földrajzi határok között a keresés eredményeképpen nem találja meg a korszak után megjelent szakirodalmat. Másik következménye viszont – és ezért esett erre a megoldásra a választás – az, hogy egy lezárt korszak irodalmának teljes körű áttekintésére nyílik lehetőség, amely egyrészt historiográfiai szempontból érdekes, más részről alkalmat ad a konkrét korszak szakirodalmának tartalmi és statisztikai elemzésére.

 

A bibliográfia földrajzi határai

 

A bibliográfia földrajzi határai tartalmi szempontból, és nem a megjelenési hely szerint értendők. Geográfiailag a bibliográfia döntő mennyiségben az utódállamokra vonatkozó anyagokat tartalmazza (Ausztria, Csehszlovákia, Kárpátalja, Románia, Jugoszlávia). Ugyanakkor jelentős mennyiségű szakirodalmat dolgoz fel a kisebbségi kérdés elméleti vetületeiről, valamint Magyarországról, mint a határokon túl maradt magyar kisebbségek anyaországáról.

 

A bibliográfia forrásai

 

Az adatgyűjtés több szinten történt. Elsődleges forrásaink a könyvtárak - elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár – katalógusai, a magyar és szomszédos országokbeli könyvészetek, megjelent és kéziratban terjesztett folyóiratrepertóriumok. Több folyóiratot azonban kézbevétellel dolgoztunk fel, mert a gyűjtés korszakában nem léteztek repertóriumaik. Szintén kézbevétel (autopszia) jellemezte a kötetekben található rejtett bibliográfiák tételenkénti feldolgozását.

 

 

 

A bibliográfia terjedelme

 

Az adatbázisba szervezett gyűjtemény összesen 6600 bibliográfiai rekordot tartalmaz az 1918-1945 között megjelent művekről.

 

 

 

Bibliográfiai tételek száma

Ebből cikk, tanulmány

Közép-Európa általában, utódállamok

715

535

 

Ausztria

119

28

Csehszlovákia

1351

889

Magyarország

531

411

Románia

3135

2414

Jugoszlávia

749

557

Összesen

6600

4834

 

A bibliográfiában 97 folyóirat került feldolgozásra, a magyar és idegen nyelvű kisebbségi folyóiratok mellett egyéb szaktudományi periodikumok is szerepelnek az adatgyűjtésben.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék