Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)bcfglmnprsuv
keywords (en)bcefghjlmpqrstwy

Házi veréb

Hím házi veréb
Román névVrabie de casă
Angol névHouse sparrow
Tudományos névPasser domesticus
Rendszertani besorolás
Verébalakúak (Passeriformes) rendje
Verébfélék (Passeridae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)14-15
Szárnyfesztávolság (cm)21-25,5
Tömeg (g)24-38
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendStabil

Térkép

Megjelenés

Robusztus, erős csőrű madárfaj. A hím madár fejtetője szürke, tarkója gesztenyebarna, torka fekete, míg a tojón és a fiatalokon nincs fekete torokfolt. Hasi oldalának egyéb alsó részei fehérek, az oldalak felé hamuszürkések. Farktollai sötétbarnák.

Életmód, vonulás

Kisebb csapatokban élő, nem vonuló faj. A fiatal egyedek helyileg szóródnak szét, sőt rövid távon délebbre vonulhatnak a születési helytől, de amint megtelepedés után csak néhány kilométeren belül mozognak életük végéig. Csapatos helyváltoztatást mutatnak nyár végén, amikor az érett gabonaföldek irányába repülnek. Magevő faj, bár költés előtt és után a fehérjedús állati eledelt kedveli, és fiókáit is rovarokkal, sáskákkal, szöcskékkel táplálja. Emberi települések közelében élő egyedek ételmaradékokon, háztartási hulladékokon élnek.

Költés

A költést áprilisban kezdik, évente akár 4, de leggyakrabban 2-3 fészekaljat nevelnek. A fészkeket épületek repedéseibe, eresz alá, faodvakba építik szalmából, rongyokból, tollakból. A tojó a 3-5 pettyes-foltos szennyesfehér tojásokon 11-14 napig kotlik.

Élőhely

Kerüli a nagyon sűrű, zárt növényzetet, így erdőben, ültetvényeken ritkán fordul elő. Leginkább emberi települések közelében élnek, falvakon, városokon, tanyákon, mezőgazdasági területeken rendkívül gyakori madarunk.

Elterjedés

Elsődleges elterjedési területe Európa és Ázsia nagy része, de az ember akarattal vagy akaratlanul számtalan helyre behurcolta, így az amerikai kontinensre, a Szahara-alatti afrikai területekre, Új-Zélandra, Ausztráliába és a Föld más lakott területeire is. Jelenleg a legelterjedtebb madárfajnak számít. Kimagasló a faj tűrési képessége, ami a hideget, meleget, szárazságot és nedvességet illeti.

Hazai elterjedés és állományméret

Általánosan és széles körben elterjedt faj, romániai populációjuk stabil, a fészkelő párok száma 1,2-3,4 millió (BirdLife International 2004).

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

- a házi veréb rendkívüli módon alkalmazkodott az ember közelségéhez. Ez a fajta kötődés az emberhez valószínűleg a mezőgazdasági területeken alakult ki, de mára a sűrűn lakott városokra is érvényes. Mivel az ember által uralt területek mérete folyamatosan növekszik, fényes jövőt jósolhatnánk ennek a madárfajnak. Ezzel szemben, főleg a múlt század második felétől kezdve a házi veréb állományok mérete folyamatos csökken egész Nyugat-Európában. A csökkenés fő oka a hagyományos mezőgazdasági módszerek lecserélése gépesített, vegyszeres, intenzív műveléssé. Csökkenő tendenciát mutatnak a városon élő veréb-populációk is, sok Nyugat-Európai nagyvárosból eltűntek, a jelenség magyarázatát még keresik a kutatók (De Laet & Summers-Smith 2007)

- hazai kutatók házi verebek vedlését (tollazat teljes lecserélése a költési időszak után) tanulmányozva azt találták, hogy a vedlési időszak alatt fehérjében gazdag táplálékot fogyasztó egyedek egyrészt rövidebb idő alatt cserélték ki tollaikat, másrészt jobb minőségű tollakat növesztettek. (Pap et al. 2008)

- ugyanaz a hazai kutatócsapat másik vizsgálatában egysejtű parazitákkal való fertőzöttség és a táplálék karotinoid-tartalmának (immunrendszer-stimuláló anyag) hatását nézték a vedlésre és immunitásra. Azt találták, hogy a paraziták nem fékezik a vedlés menetét, a karotinoidok adagolása pedig nem serkenti azt. Viszont a fertőzött madarak immunválasza gyengébb volt a nem fertőzött egyedekéhez képest, ellenben ha a fertőzött egyedek táplálékában karotinoidok is jelen voltak, akkor erősebben választ produkáltak, mint a fertőzött de karotinoidokhoz hozzá nem férő madarak (Pap et al. 2009).

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

De Laet, J & Summers-Smith, J. D. (2007) The status of the urban house sparrow Passer domesticus in north-western Europe: a review Journal of Ornithology 148: 275-278

Pap, P.L., Vágási, C.I., Czirják, G.Á. & Barta, Z. (2008) Diet quality affects postnuptial molting and feather quality of the house sparrow (Passer domesticus): interaction with humoral immune function? Canadian Journal of Zoology, Volume 86, Number 8, 1 August 2008 , pp. 834-842(9)

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest


  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română