Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)bcfglmnprsuv
keywords (en)bcefghjlmpqrstwy

Erdei fülesbagoly

Erdei fülesbagoly fióka kirepülés után
Felmereszthető tollfüleket visel
Román névCiuf de pădure
Angol névLong-eared Owl
Tudományos névAsio otus
Rendszertani besorolás
Bagolyalakúak (Strigiformes) rendje
Bagolyfélék (Strigidae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)25-37
Szárnyfesztávolság (cm)90-100
Tömeg (g)220-370
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendStabil

Térkép

Megjelenés

A fejen gyakran jól látható, hosszú tollfüle van, szárnya hosszú és eléggé keskeny. Nyugalmi állapotban zömök alkatú, de veszély esetén teste hengeresebb, nyújtottabb, tollfülei ilyenkor látszanak a legjobban. A kézevezők tövén, felül nagyméretű, narancssárga folt van, csúcsukon pedig néhány (4-5) vékony fekete csík (réti fülesbagolynál, A. flammeus, 2-3 vastag csík látható), a kéztő sötét, ami az alsószárnyon fekete félholdként jelenik meg. A szárny alul világos, a végén néhány vékony csík van. A has is csíkozott, a faroktollak vékonyan és sűrűn sávozottak. Szeme narancssárga.

Életmód, vonulás

Táplálékuk szinte kizárólag kisemlősökből, főleg pockokból áll. Inkább sötétben vadásznak, ilyenkor rendkívüli látása és hallása vezeti, de fiókanevelési időszakban nappal is, ilyenkor leshelyről csap le az észrevett zsákmányra. A mérsékelt égövben állandó, az északiak délebbre vonulnak. A nálunk élők télen akár a territóriumon is maradhatnak, de általában csapatokba verődnek táplálékban gazdag területek közelében, például városok, falvak parkjaiban, ligetes területein, temetőiben, örökzöld fákon, ahonnan éjszaka táplálkozni járnak. Röpte lassúbb mint a macskabagolyé,  csapongó, gyakran siklik.

Költés

Monogámok, a párok több évig is együtt maradhatnak. Költéskor más madarak (főleg szarka és varjak) régi fészkét foglalja el, ritkábban költ a földön a sűrű vegetációban vagy fák tövében; költőládákat is szívesen elfoglal. Egy fészekaljat nevelnek évente, 3-5 tojással, melyet 25-30 napig költenek.

Élőhely

Kedveli a nyílt, de bokros, fás élőhelyeket, ahol a kisemlősök nagyszámban megtalálhatók. Költéskor főleg tűlevelű erdőben találjuk meg, ahol a macskabagoly, mint erős kompetítor hiányzik, de ritkábban elfoglal lombhullató erdőket is.

Elterjedés

Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában is költ. Európában a legészakibb területeket kivéve mindenhol él, elterjedési területének majdnem fele ezen a kontinensen található. Európai állományuk több mint 380 ezer párt számlál. 1970 és 1990 között az erdei fülesbagoly állománya stabil volt, és 1990 és 2000 között is csak kevés országban csökkent.

Hazai elterjedés és állományméret

Romániában gyakori költő bagolyfaj. 70-120 ezer párra becsült állománya a legnagyobb európai populáció az oroszországi után, így rendkívül fontos a faj hosszú távú megőrzésében. A hazai állomány jobb felmérése végett Románia csatlakozott az International Long-eared Owl Network (ILEON) hálózathoz, melynek célja az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérése. Az akcióhoz Románián kívül sok más európai ország csatlakozott. Az akcióról érdeklődni a program hazai koordinátoránál, a „Milvus Csoport” Madárvédelmi és Természetvédelmi Egyesületnél lehet.

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

Az erdei fülesbagoly fészkeket mindkét szülő védi. A költési periódus előrehaladtával a szülők egyre intenzívebben védik a fészküket, lévén az idősebb fiókák értékesebbek, mint a fiatalok vagy a tojások. A fészekvédelem intenzitása nem függ a fészekalj méretétől. A két nem közül a tojó az, mely gyakrabban és erőszakosabban védelmezi a fészket, mely valószínűleg annak tudható be, hogy a tojó mindig közelebb van a tojásokhoz és a fiókákhoz, illetve, mivel a tojók nagyobbak a hímeknél, hatásosabb a tojók fellépése (Galeotti és mtsi 2000).

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

Galeotti, P., Tavecchia, G., Bonetti, A. 2000. Parental defence in Long-eared Owls Asio otus: effects of breeding stage, parent sex and human persecution. Journal of Avian Biology 31: 431 – 440.

Hagemeijer, W.J.M., Blair, M.J. 1997. The EBCC Atlas of European Breeding Birds. Their Distribution and Abundance. T & AD Poyser, London

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest




  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română