Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)bcfglmnprsuv
keywords (en)bcefghjlmpqrstwy

Dankasirály

Felnőtt dankasirály téli ruhában
Fiatal dankasirály
Dankasirályok nászruhában
Román névPescăruş râzător
Angol névBlack-headed Gull
Tudományos névChroicocephalus ridibundus
Rendszertani besorolás
Lilealakúak (Charadriiiformes) rendje
Sirályfélék (Laridae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)34-37
Szárnyfesztávolság (cm)100-110
Tömeg (g)200-400
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendStabil

Térkép

Megjelenés

Kistermetű sirály. A legkönnyebben az öreg nászruhás egyedeket lehet felismerni, mert feje a világosszürke testhez képest sötét csokoládébarna. Fiatalok és nyugalmi ruhában lévő egyedek kevésbé feltűnőek, fejükön csak egy sötét, jól látható fülfolt van. Csőrük és lábuk sötét-piros. Szárnyuk alakja kissé a csérek szárnyára hasonlít, hegyes. Egyéves madarakon és fiatalokon feltűnő a fekete farok-végszalag, a fiatalok tarkóján, hátán és felső szárnyfedőin vörhenyes-barna foltok vannak, a láb és csőr sárgás, utóbbi hegye fekete.

Életmód, vonulás

A dankasirály tápláléka általában állati eredetű (rovarok, halak), de növényeket is fogyaszt, télen pedig gyakran eszik dögöt és hulladékokat (városokban, szeméttelepeken), és más állatok táplálékát is „ellophatja”. Az év legnagyobb részében társasak. Európa északi és keleti populációi vonulnak, míg a nyugati populációk egyedei rezidensek, nagyszámban telelnek a Földközi-tenger mentén és Afrika északi területein, de akár az észak-európai tengereken (pl. Balti tenger) is. A romániai madarak délebbre vonulnak télen, bár akadnak áttelelő egyedek is.

Költés

A dankasirály monogám faj. Telepesen költenek, a fészkeket is csoportosan és agresszíven védelmezik, hangos, nyávogó riasztással. A csésze alakú fészket a földre építik, növényekből alakítják ki és bélelik. Április közepén kezdik a tojásrakást, fészkenként 2-3 tojás lerakásával. A tojásból kikelt fiókák 35 napos korukra lesznek önállóak.

Élőhely

A sekély édes, brakk vagy sós vizek (tavak, mocsarak, halastavak, lassú folyású folyók, lagúnák, delták, tengerparti tavak stb.) nádasait kedveli, ritkábban vízhez közeli száraz területeken (pl. szikes) is megtalálható.

Elterjedés

Eurázsiában és Észak-Amerikában őshonos faj. Európában Dél-Európa kivételével mindenhol gyakori, megtalálható a Földközi-tenger térségétől a boreális, sőt arktikus övig, tengerparton, vagy a szárazföld belsejében egyaránt. A világállomány legalább fele Európában található, több mint 1,5 millió pár. A ’70-és és ’80-as években a dankasirály európai állománya nőtt, főleg a Balti-tenger mentén, így a ’90-es években tapasztalt gyenge csökkenés egyáltalán nem rengette meg a dankasirály állományt.

Hazai elterjedés és állományméret

Nálunk is aránylag gyakori, rendszeresen költő sirály-faj, 14-16 ezer pár madárra becsülik a hazai állományt.

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

- A monogámia és a kétszülős utódgondozás általánosnak tekinthető a sirályfajok között, bár dankasirályok egyes fészkeiben található különböző mintázatú tojások azt sejtetik, hogy több tojótól származnak. A tojás fehérjéjének molekuláris vizsgálatával megállapították, hogy valóban, 3 kolóniában, összesen 160 dankasirály fészek 34%-ában több tojótól származó tojások voltak. A 4 vagy több tojást tartalmazó fészkek 89%-ban tartalmaztak idegen tojásokat. A tojások jelentős százalékából (idegen tojások 21%-a, saját tojások 25%-a) nem keltek ki fiókák, a tojás elutasítása, sérülése, kilyukasztása miatt, mely arra utal, hogy több konfliktus is volt a tojók között. A kutatók a vegyes fészekaljak magyarázatául a fészek-parazitizmus előnyeit emelik ki, de nem zárkóznak el további magyarázatoktól sem, melyek további kutatásokat igényelnének (Duda és mtsi. 2004). - Érdekes hipotézist teszteltek dankasirályoknál: olyan fajoknál, melyeknél a fiókák nem egyszerre kelnek ki a tojásból, és ahol a nemek között méretbeli különbség van, előnyös és fitnessz (rátermettség) növelő lenne, ha a tojó meg tudná választani az utódok sorrendjét, azok neme szerint. Ha például a hímek az igényesebbek, és a dankasirályoknál így van, akkor előnyös lenne nekik kikelni először, mert így több élelem és törődés jutna nekik, ezáltal növekedne túlélési esélyük. Csehországban vizsgáltak két dankasirály kolóniát a hipotézis tesztelésére. A fészkekben megjelölték a tojásokat a lerakás és kikelés sorrendje szerint, megmérték a méretüket, tömegüket, a kikelés után pedig figyelték a fiókák fejlődését, és DNS-elemzés alapján megállapították azok nemét. Azt találták, hogy a tojások mérete és a fiókák tömege fokozatosan csökkent a lerakás sorrendje szerint, nemtől függetlenül. A fészkenkénti első tojások nagyobb valószínűséggel tartalmaztak hím embriót, míg az utolsó tojások tojó embriót (Lezalová és mtsi. 2005).

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

Duda, N, Chetnicki, W, Waldeck, P. & Andersson, M (2008): Multiple maternity in black-headed gull Larus ridibundus clutches as revealed by protein fingerprinting. Journal of Avian Biology 39: 116 – 119.

Hagemeijer, W.J.M., Blair, M.J. 1997. The EBCC Atlas of European Breeding Birds. Their Distribution and Abundance. T & AD Poyser, London

Lezalová, R, Tkadlec, E., Oborník, M, Simek, J., Honza, M (2005): Should males come first? The relationship between offspring hatching order and sex in the black-headed gull Larus ridibundus. Journal of Avian Biology 36: 478-/483

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest


  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română