Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)bcfglmnprsuv
keywords (en)bcefghjlmpqrstwy

Kenderike

Hím kenderike
A kenderikék előszeretettel raknak fészket örökzöld fákra, bokrokra
Román névCânepar
Angol névLinnet
Tudományos névCarduelis cannabina
Rendszertani besorolás
Verébalakúak (Passeriformes) rendje
Pintyfélék (Fringillidae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)13-14
Szárnyfesztávolság (cm)21-26
Tömeg (g)15-22
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendCsökkenő

Térkép

Megjelenés

Apró, társas, mozgékony pintyféle. A tojók és a fiatalok jellegtelen színezetűek: felső testrészük barna, testalja barnássárga, az elsőrendű evezők és a farktollak fehér szegélyűek, mellükön és a fejtetőn sávozottak. Nászruhában a hím könnyen felismerhető kárminvörös fejtetőjéről és begyéről, fehéres torka barnán sávozott. Nászidőszakon kívül a hím melle halványpiros.

Életmód, vonulás

Kis és közepes méretű magokat fogyasztanak, nagyon kevés gerinctelennel egészítve ki étrendjüket. Költési perióduson kívül és télen is nagy, vegyes csapatokat alkotnak más magfogyasztó madárfajokkal együtt. Ugyancsak csoportosan vonulnak és éjszakáznak is. Költési időben territoriális madár, leggyakrabban magányosan költ, bár előfordul, hogy 2-12 szomszédos pár kis fészkelő „kolóniát” alkot, fészkeiket 1-2 méterre helyezve egymástól. A kenderike énekének nincs területvédelmi szerepe, és jórészt egész évben hallható. Az észak-, kelet- és közép-európai populációk vonulók, míg a nyugat-európaiak csak részleges vonulók. A Dél-Európában élő populációk nem vonulnak.

Költés

Szaporodási rendszerükre a monogámia jellemző, nagyon ritkán a poligínia. Fészküket sűrű, tövises bokrokra, cserjékre rakják, főleg az alsó részre. A fészek alapját ágacskákból, gyökerekből építik, melyet szőrrel, gyapjúval, tollakkal bélelnek. Tojásaikat 12-14 napig költik, fészekaljanként 4-6 tojást. Évente általában kétszer röptetnek fiókákat.

Élőhely

Kedvelik a nyílt élőhelyeket, fiatal ültetvényeken, bokros területeken, erdőszélen, erdei tisztásokon fordulnak elő. Ember által lakott területeken, parkokban, temetőkben, kertekben is előfordulnak, főleg a ’60-as évektől kezdődően. Bár síkvidéki fajnak számít, Európában 2300 m tengerszint feletti magasságban is látták már.

Elterjedés

Szélesen elterjedt az egész Nyugat-Palearktikumban, kivéve az északi területeket. Európa jelentős részén a cannabina alfaj él, míg a Földközi-tenger környékén a mediterranea alfaj. Ezeken kívül Madeirán és Skóciában él egy-egy szűkebb elterjedésű alfaj, és további három alfaj helyzete tisztázásra vár. Európai fészkelő állományuk nagyon nagy, több mint 10 millió pár.


Hazai elterjedés és állományméret

Gyakori madárfajunk, 780 ezer - 1,1 millió pár között becslik hazai állományukat, a francia és spanyol populációk után az egyik legnagyobb egyedszámú populáció.

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

Számos madárfaj állománya csökkent Európa szerte az 1960-as évek után, a mezőgazdaság művelés megváltozásának következtében. Ahhoz, hogy tényként fogadjuk el ezt az ok-okozati összefüggést, sok olyan feltáró vizsgálatra van szükségünk, mely közvetlenül bizonyítja: az agrárterületek művelésének intenzifikációja negatívan hat a madárpopulációkra. Erre egy kiváló bizonyíték a Bird Study című tudományos folyóiratban megjelent cikk, melyben a kenderike fiókák étrendjét hasonlították össze az 1960-as évekből és az 1990-es évekből gyűjtött adatok alapján. A kenderike fiókákat 4 - 9 napos korukban látogatták meg és vizsgálták meg a nyelőcsövük tartalmát, azonosítva a magokat és megbecsülve azok mennyiségét. Számos hagyományos tápnövény eltűnt vagy nagyon lecsökkent a madarak étrendjében a ’90-es évekre, valószínűleg az intenzív gyomirtásnak köszönhetően. Újabban, a madarak étrendje leginkább a gyermekláncfű (Taraxacum officinale) és az olajrepce (Brassica napus oleifera) magvaiból áll. Ahhoz, hogy a kenderike állomány ne csökkenjen, ezek szerint, nagyon fontos lenne vetésforgóban repcét vetni a kiterjedt mezőgazdasági területeken (Moorcroft és mtsi. 2006).

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

Hagemeijer, W.J.M., Blair, M.J. 1997. The EBCC Atlas of European Breeding Birds. Their Distribution and Abundance. T & AD Poyser, London

Moorcroft, D., Wilson, J.D., Bradbury, R.B. 2006. Diet of nestling Linnets Carduelis cannabina on lowland farmland before and after agricultural intensification
Bird Study 53: 156-162.

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest


  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română