Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)bcfglmnprsuv
keywords (en)bcefghjlmpqrstwy

Erdei pacsirta

Világos szemsávja hátranyúlik a tarkóra
Román névCiocârlie de pădure
Angol névWoodlark
Tudományos névLullula arborea
Rendszertani besorolás
Verébalakúak (Passeriformes) rendje
Pacsirtafélék (Alaudidae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)15
Szárnyfesztávolság (cm)27-30
Tömeg (g)25-35
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendStabil

Térkép

Megjelenés

A mezei pacsirtánál kisebb, rövidebb farkú, karcsúbb csőrű és finomabb vonalú madár. Az erdei pacsirta tollazata barnássárga, mellén és a hátoldalon sávozott, testalja egyszínű, világos. Jellemző világos szemsávja, mely a tarkójára nyúlik.

Életmód, vonulás

Költési időszakban főleg közepes méretű rovarokat és pókokat fogyasztanak, különben magokkal táplálkoznak. Direkt megfigyelések, és a fiókák begytartalom-elemzése azt mutatja, hogy a szülők a földről és a növények alsó részéről szedegetik a rovarokat. Elterjedési területe északi részén vonuló, Közép- és Dél-Európában részleges vonuló, míg Nyugat-Európában és a Földközi-tenger vidékén állandó. A vonuló populációk a telet az elterjedési terület déli részén vagy kicsivel délebbre töltik. Magányosak és territoriálisak a költési időszakban. A hímek hűek a területükhöz, de évenként más-más tojóval alkotnak párt. Az éneknek szerepe van az egyedek állapotának reklámozásában, illetve a terület-fenntartásban. Kevésbé feltűnő vonulók, mint a többi pacsirta-faj, mert ritkán alkotnak összefüggő, nagy csapatokat a vonulás idején.

Költés

Szaporodási rendszerükre a monogámia jellemző, bár a párok csak egy költési szezonra maradnak együtt. Fészküket talajra, azok mélyedéseibe, cserjék, fűcsomók takarásába helyezik. A fészkenkénti 3-5 tojást 12-15 napig költik.

Élőhely

Az erdei pacsirta kerüli a nagyon hideg, a szeles-nedves és nagyon meleg és száraz körülményeket. Változatos, mozaikos domborzatú nyílt, napsütötte, ritkás vegetációjú területeken (fenyéreken, nyílt, ligetes keményfa-erdőkben, fiatal ültetvényeken) fordul elő. Szüksége van kiülő helyekre is, így kedveli a magányos fákat, táplálkozásához pedig a rövid füvű gyepek felelnek meg.

Elterjedés

Főleg európai elterjedésű faj, de Északnyugat Afrikában, Iránban és Türkmenisztánban is előfordul. Európában leginkább a mérsékelt övi és földközi-tengeri területeken fordul elő, de elterjedési területük benyomul a sztyepp és boreális régióba is. A költő- és telelőterület határa átfed, mivel az északi populációk délre vonulva érintik a nem vonuló populációk elterjedési határát. Két alfajukat ismerjük.


Hazai elterjedés és állományméret

Hazai állományuk 65-87 ezer párra tehető, mely az Európában található 1,3 millió pár erdei pacsirtához képest csak egy töredék.

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

Egy angliai kutatócsoport erdei pacsirták fészkelési időzítésére és az évenkénti több fészekalj felnevelésének előnyeire-hátrányaira voltak kíváncsiak. Ennek érdekében egy dél-angliai populációt vizsgáltak meg, mérve és számon tartva a tojók fészekaljainak számát, fészkenkénti tojás és fiókaszámot, a fiókák tömegét, kondícióját és kirepülési sikerüket. Az átlagos fészekalj-méret a költési periódus közepén volt a legnagyobb, bár csak nagyon kevés paraméter mutatott változást a költési periódus függvényében. Bár azt várnánk, hogy azok az egyedek, melyek kora tavasszal kezdik meg a költést, és több fészekaljat raknak egy költési periódus alatt több évenkénti utódszámmal rendelkeznek, az eredmények ezt nem támasztották alá. Ennek magyarázata a sztochasztikusan változó, ragadozók általi tojás- vagy fiókavesztés (Mallord és mtsi. 2008).

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

Hagemeijer, W.J.M., Blair, M.J. 1997. The EBCC Atlas of European Breeding Birds. Their Distribution and Abundance. T & AD Poyser, London

Mallord, J.W., Dolman, P.M., Brown, A., Sutherland, WJ. (2008): Early nesting does not result in greater productivity in the multi-brooded Woodlark Lullula arborea. Bird Study 55: 145-151.

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest


  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română