Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)bcfglmnprsuv
keywords (en)bcefghjlmpqrstwy

Barátposzáta

A hím barátposzátának fekete sapkája van
Román névSilvie cu cap negru
Angol névBlackcap
Tudományos névSylvia atricapilla
Rendszertani besorolás
Verébalakúak (Passeriformes) rendje
Óvilági poszátafélék (Sylviidae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)13,5-15
Szárnyfesztávolság (cm)20-23
Tömeg (g)16-25
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendNövekvő

Térkép

Megjelenés

Zömök alkatú, aránylag kicsi fejű poszátafaj. Túlnyomórészt szürke színezetű, a hát barnásszürke, sötétebb, mint az alsótest, az öreg hímek fejteteje fekete, míg a fiataloké és öreg tojóké barna.

Életmód, vonulás

Főleg magányosak, de a költési időszakon kívül kisebb csapatokat alkothatnak. Fák lombkoronájában, bokrokban keresik főleg rovarokból, de ősszel és télen bogyókból álló táplálékukat. A hím madarak éneke nagyon szép és hangos, a sűrű lombozatból hallatszik ki. Európa déli és délnyugati területein rezidensek (nem vonulnak), míg Európa más területein (nálunk is) obligát vonulók. Vonulásuk érdekessége, hogy „békaugrás”-szerűen vonulnak, vagyis a legészakabbi egyedek telelnek a legdélebbre. Két vonulási útvonaluk ismert: egy délnyugat- és egy délkelet-irányú vonulási útvonal.

Költés

Monogámok, mindkét szülő részt vesz a tojások kotlásában és a fiókák etetésében. Fészkük csésze alakú, bokrok ágvillájába vagy ágaira rakják, kis gallyakból, fűszálakból, pókhálóból építik és szőrrel bélelik ki. Évente általában két fészekaljat nevelnek, egyszerre 4-6 tojást költenek.

Élőhely

Dús cserjeszinttel rendelkező erdőkben, bozótosokban, bokorsávokban, városi parkokban és kertekben fészkelnek, a fenyőerdőket kerülik.

Elterjedés

Európa arktikus területeit kivéve mindenhol költ.

Hazai elterjedés és állományméret

Nálunk a leggyakoribb fészkelő poszáta faj. 650-900 ezer párra becsülik a hazai állományt (Birdlife International 2004).

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

- Ragadozók támadása esetén a gyors elrugaszkodási képesség életmentő lehet madarak esetében. Korábbi kutatások azt találták, hogy a testsúly növekedésével a repülési képességek csökkennek, ezért a predációs veszély növekszik. Logikus kérdés ezek szerint, hogy a vonulás előtti gyakran megduplázott testtömeg miatti repülési-képesség csökkenése milyen hatással van a madarak túlélésére? Zárt körülmények között azt vizsgálták néhány barátposzáta egyednél, hogy különböző zsírtömeg mennyire gyengíti a madarak elrugaszkodási képességét, melyet a felrepülési sebességgel és szöggel mértek. Ezek alapján bebizonyosodott, hogy a nagyobb testsúly, mely a hosszú vonulási út megtételéhez elengedhetetlen, jelentősen csökkenti a madarak elrugaszkodási és repülési képességét (Kullberg és mtsi. 1996).

- Fészekparazitált madarak (olyan madárfajok, melyek fészkébe pl. a kakukk idegen tojásokat szokott csempészni) számtalan idegentojás-felismerő stratégiát alkalmaznak. Egyik ilyen újonnan megállapított védekezési mód, hogy az idegen tojások különböző színe mellett, azok különböző UV-hullámhosszúságát is árulkodó jelnek tudják tekinteni. Kísérletesen csökkentették barátposzáta tojások UV-hullámhosszát és figyelték, hogy milyen arányban ismerik fel és távolítják el a szülők ezeket a fészkekből. Az eredmények alátámasztották, hogy megváltozott UV-hullámhossz segíti a madarak idegen-tojás felismerését, és ezáltal a fészekparaziták elleni védekezést (Honza és Polaciková, 2008).

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

Honza, M, Polaciková, L (2008). Experimental reduction of ultraviolet wavelengths reflected from parasitic eggs affects rejection behaviour in the blackcap Sylvia atricapilla. Journal of Experimental Biology 211: 2519-2523.

Kullberg, C, Fransson, T, Jakobsson, S (1996). Impared predator evasion in fat blackcaps (Sylvia atricapilla). Proceedings of Royal Society of London: Biological Sciences, 263(1377): 1671-1675.

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest


  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română