Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)bcfglmnprsuv
keywords (en)bcefghjlmpqrstwy

Csilpcsalpfüzike

Román névPiţulice mică
Angol névChiffchaff
Tudományos névPhylloscopus collybita
Rendszertani besorolás
Verébalakúak (Passeriformes) rendje
Óvilági poszátafélék (Sylviidae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)10-12
Szárnyfesztávolság (cm)15-21
Tömeg (g)6-8
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendNövekvő

Térkép

Megjelenés

A nálunk fészkelő füzike-fajok közül a legkisebb és legsötétebb. A fej nagy része, a farcsík és a hát olívbarna, mindössze az evezők zöldesek, a szemöldöksáv nem feltűnő, piszkos-sárga a hashoz hasonlóan, a lábak feketék.

Életmód, vonulás

Szinte kizárólag rovarokat, ősszel és télen azonban terméseket is fogyaszt; a lombkoronában és bozótosokban keresgél. Dél és Nyugat-Európában állandó, máshol vonuló, a Mediterráneumban, Észak-Afrikában vagy a Közel-Keleten telel, kevés egyed áttelelhet városi parkokban, kertekben és bokrosokban, de nagyrészük elvonul. Magányosak, territoriálisak, néha a telelőterületeken is. Hangja nagyon könnyen felismerhető (magyar nevét ismételgeti: „csilp-csalp”).

Költés

Monogámok vagy egyesek poligínek, szinte minden költési teendőt a tojók egyedül végeznek. A hímek énekükkel jelölik területüket és tartják a tojókkal a kapcsolatot. Zárt fészke a földön (a sűrű vegetációban) vagy ahhoz közel, bokrokra, faágakra épül száraz fűszálakból, mohából, levelekből.

Élőhely

Lombhullató vagy elegyes erdőkben költ, akár középhegységekben is, kedveli a kevésbé árnyékos és nem túl dús aljnövényzetű erdőket. Megtelepedik parkokban, kertekben, gyümölcsösök­ben és fás bokorsávokban is.

Elterjedés

Európában mindenhol fészkel, kivéve egyes arktikus területeket.

Hazai elterjedés és állományméret

Nálunk gyakori fészkelő füzike-faj, 980,000 - 1,600,000 párra becsülik a hazai állományt.

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

Csilpcsalpfüzikéknél vizsgálták, hogy létezik-e párőrzés ennél a fajnál, és hogy milyen jelentősége van ennek a jelenségnek a madarak viselkedésére. Három évig vizsgáltak egy Oxford melletti populációt kísérletesen eltávolítva a hím madarakat, hogy eldöntsék, hogy létesítenek-e a tojók páron kívüli kapcsolatokat az őrző hím madár hiányában. A megfigyelések szerint létezik a párőrzés ennél a füzike-fajnál, főleg a tojásrakási periódus előtt követik és őrzik a tojókat a hímek, hogy biztosítsák a tojó hűségét. Azonban a hímek eltávolításával az is bebizonyosodott, hogy a tojók nem hagyják el a hím területét, sőt páron kívüli kapcsolatba sem szívesen bonyolódnak. Ez részben azt jelenti, hogy számukra a hűtlenség költséges és nem térül meg, részben pedig azt, hogy a párőrzésnek nem csak az a szerepe, hogy a hímek biztosítsák saját apaságukat (tehát, hogy a tojó biztos nem lép félre), hanem más, eddig nem tisztázott szerepe is van (Rodrigues 1998).

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Rodrigues, M. 1998. Mate guarding in the chiffchaff Phylloscopus collybita. Ethology, Ecology and Evolution 10:55-66.

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest


  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română