Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)bcfglmnprsuv
keywords (en)bcefghjlmpqrstwy

Sárgarigó

Középen egy flótázó hím sárgarigó, a jobboldali kis képen egy fiókáit etető tojó látható
Román névGrangur
Angol névGolden Oriole
Tudományos névOriolus oriolus
Rendszertani besorolás
Verébalakúak (Passeriformes) rendje
Sárgarigófélék (Oriolidae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)20-25
Szárnyfesztávolság (cm)44-47
Tömeg (g)56-79
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendNövekvő

Térkép

Megjelenés

Rigónagyságú és rigószerű, feltűnő színezetű madár, mely színe miatt nem téveszthető egyik hazai madárfajjal sem. Az öreg hímek szárnya és faroktollainak nagy része fekete, az írisz és csőr bordó, a fej, nyak, test és a faroktollak vége aranysárga. Az öreg tojók torka és hasa fehér, csak a testoldal sárga, szárnyuk fakóbb fekete. A fiatal madarak melle és testoldala csíkozott, testükön a sárgászöld szín dominál.

Életmód, vonulás

Éneke hangos és jellegzetes füttyök sorozata („kell-e-dió-fiú” vagy „huncut-a-bíró”), amelyet nyöszörgő hangok szakíthatnak meg. Feltűnő színezete ellenére nehezen vehető észre a lombkoronában, esetleg egymást üldöző egyedeik pillanthatók meg. Magányosak, territoriálisak. Rovarokat és növények terméseit eszik; a lombkoronában táplálkozik, ritkábban a földön vagy levegőben. Transz-Szaharai vonuló, a trópusi Afrikában telel.

Költés

Monogámok, a visszatérő fiatal, legtöbbször hím egyedek segítenek közvetlen rokonaik fiókanevelésében (helperek). Fészküket fák ágvillájába helyezik. A fészekaljankénti 3-5 tojásra a hímek is ülhetnek rövid időre, de nagyrészt a tojók költik ki őket, a fiókák fészeklakók és gondozásuk kétszülős.

Élőhely

A kiterjedt erdők és magashegyek kivételével a legtöbb fás élőhelyen megtelepedik: parkok, fasorok, kertek, gyümölcsösök, ártéri erdők, ligeterdők, fás legelők, stb. Kedveli a víz közelségét.

Elterjedés

Északi részek kivételével Európában mindenhol fészkel, és néhol Ázsia keleti és déli részén is megtalálható.

Hazai elterjedés és állományméret

Nálunk gyakori fészkelő, 680-890 ezer költő párra becsülik a hazai állományt.

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

Az Észak-Atlanti Oszcilláció (NAO) Európa időjárását meghatározó egyik legfontosabb tényező, a Grönland fölött lévő alacsony és a tőle délre lévő magas légnyomású képződmény között kialakuló légcirkuláció. Cseh kutatók keresték az összefüggést a NAO-indexek és a madarak vonulása között, 103 év megfigyeléseire alapozva. A vizsgált 37 voluló faj közül a rövidtávú vonulók jóval korábban érkeztek vissza a költőteröletre pozitív téli/tavaszi NAO értékek esetén, míg ez az index nem érintette a hosszútávú vonulókat, közöttük a sárgarigót sem (Hubálek 2004).

 

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

Hubálek, Z. 2004. Global weather variability affects avian phenology: a long-term analysis, 1881–2001. Folia Zoologica 53(3): 227–236.

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest


  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română