Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)bcfglmnprsuv
keywords (en)bcefghjlmpqrstwy

Citromsármány

Hosszú farok, vörösesbarna hát, sárgás fej és hasoldal, ő a citromsármány
Citromsármány portré
Román névPresură galbenă
Angol névYellowhammer
Tudományos névEmberiza citrinella
Rendszertani besorolás
Verébalakúak (Passeriformes) rendje
Pintyfélék (Fringillidae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)15,5-17
Szárnyfesztávolság (cm)23-30
Tömeg (g)25-36
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendCsökkenő

Térkép

Megjelenés

Verébnagyságú madár, hosszú farokkal. Nevét az öreg hímek nagyrészt citromsárga alsótestéről és fejéről kapta. A fejen vékony, fekete csíkok láthatók, a mell vöröses, a hát olívbarna és feketével sűrűn sávozott, a szélső faroktollak fehérek. A tojó hasonló, bár inkább sötétbarna, vékony fekete és vastagabb sárga csíkokkal tarkítva.

Életmód, vonulás

A szubarktikus területekről elvonulnak (rövidtávra), máshol részleges vonulók vagy állandók. A vonulók a telet Közép- és Dél-Európában töltik. Nálunk a leggyakoribb költő sármányfaj és nagyrészük áttelel. Egyszikűek (pl. pázsitfűfélék) magvait fogyasztják, a földön táplálkoznak; költéskor magányosak, költés utáni időszakban csapatosak, vegyes csapatokat is alkothatnak más pintyfélékkel.

Költés

Talajon vagy ahhoz nagyon közel (pl. bokrokon) fészkelnek. Territoriálisak, a hímek bokrokra, fákra, villanyvezetékekre, oszlopokra kiülve hangosan, kitartóan és jellegzetesen énekelnek, monogámok, ritkák poligínek.

Élőhely

Mezőgazdasági területeken, bokros, fás legelőkön, erdők szélén (valószínűleg ez az ősi, és csak később foglalta el a többi élőhelyet az intenzív mezőgazdaságnak köszönhetően), tarvágásokban, fenyéresekben, stb.; sík- és dombvidékre jellemző.

Elterjedés

Európában szinte mindenhol költenek, csak Délnyugat- és Kelet-Európa egyes területeiről hiányzanak.

Hazai elterjedés és állományméret

Széles körben elterjedt, gyakori madárfajunk, 760-890 ezer pár költ hazánkban.

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

- Monogám kapcsolatokban nagyon fontos a tojó számára, hogy mennyire gondos apa a hím, hisz ettől függ, hogy hány és milyen utódot tud kiröptetni a fészekből. Madaraknál a hím színezete árulkodhat annak kondíciójáról és esetleg arról, hogy milyen szülői befektetésre számíthat a tojó a részéről. Ezt vizsgálták citromsármányokon, és azt találták, hogy a nagyon intenzív színezetű hímek kevesebbszer etették a fiókáikat, mint kevésbé színes fajtársaik. Ugyanakkor, megvizsgálták a fiókák kondícióját is és nem találtak különbséget a kevésbé színes, de szorgos és a színes, de hanyagabb hímek fiókái között. Ez azzal magyarázható, hogy az élénk színezetű madarak bár kevesebbszer jártak vissza a fészekbe, de jobb minőségű vagy több élelemmel, mint fakóbb társaik (Sundberg és Larsson 1994).

- A hím citromsármányok élénk színezetének költséges előállítása és fenntartása két módon magyarázható: (1) a tojók részesítik előnyben a színesebb hímeket, mert számukra ez a hím állapotát, minőségét mutatja, (2) a hímek közötti dominancia-viszonyok felállításához szükséges: ha a szín minőségjelző, akkor nem kell megverekedjenek egymással (ami sérülésekhez és ezáltal pusztuláshoz vezethet), mert csupán a szín alapján megtudhatják, hogy milyen minőségű az egyed és milyen rangja van a közösségben. Aviáriumokban tartott madarakon tesztelték ezt a két lehetőséget és azt találták, hogy a hímek dominanciáját leginkább a kor, és nem a hímek színezete alakította, viszont a tojók határozottan az élénkebb színű hímeket preferálták (Sundberd 1995).

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Sundberg, J., Larsson, C. (1994): Male coloration as an indicator of parental quality in the yellowhammer, Emberiza citrinella. Animal behaviour 48: 885-892.

Sundberg, J. (1995): Female yellowhammers (Emberiza citrinella) prefer yellower males: a laboratory experiment. Behavioral Ecology and Sociobiology 37:275-282

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest


  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română