Fenesi Annamária, Szabó D. Zoltán

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)bcdefhkmnrstv
index alfabetic (ro)bcfglmnprsuv
keywords (en)bcefghjlmpqrstwy

Szarka

A szarka fészke felülről is fedett
Román névCoţofană
Angol névCommon Magpie
Tudományos névPica pica
Rendszertani besorolás
Verébalakúak (Passeriformes) rendje
Varjúfélék (Corvidae) családja
Jellemző méretek
Hossza (cm)40-51
Szárnyfesztávolság (cm)18-21
Tömeg (g)180-270
A faj énekeplay
Európai elterjedésEurópai elterjedés
IUCN globális státuszNem veszélyeztetett
Európai trendCsökkenő

Térkép

Megjelenés

A fej, a nyak, a mell, a hát, az alsó- és felső farokfedők és a szárnyfedők feketék, míg a has, a válltájék és a szárnyvégi evezők fehérek (utóbbiak hegye fekete), a többi evező kékesen, zöldesen csillogó fekete, a faroktollak, melyek rendkívül hosszúak (20-30 cm), pedig zölden csillogó feketék. Csőre varjúszerű.

Életmód, vonulás

Gerincteleneket, magvakat és terméseket, ritkábban pedig kisebb gerinceseket (pl. madárfiókákat) fogyaszt, rájár bármilyen dögre vagy hulladékra. Rövidtávra (1-2 hét) képes táplálékot tárolni. Költési időben magányosak, költés után kisebb csapatokban járhatnak, a párok a territórium minősége függvényében egész évben a területükön maradhatnak. Nem vonul.

Költés

Territoriális madarak, a monogámia gyakoribb és élethosszra szól, de nem ritkák a poligín (többnejű) hímek sem. Fedett fészkét kizárólag vékony ágakból építi, sárral tapasztja és belülről fűvel, szőrrel béleli ki. 5-7 tojást raknak, melyet a tojó három hétig költ.

Élőhely

Nagy kiterjedésű erdők kivételével, minden sík- vagy dombvidéki fás élőhelyen jelen van, de leginkább a bokrosokat, bozótosokat, fasorokat kedveli.

Elterjedés

Egész Európában, Ázsia nagy részén és észak-nyugat Afrikában költ, mindenhol gyakori fészkelő. Populációnövekedésének és a jó táplálékkínálatnak köszönhetően sok helyen városokban is megtelepedik, eléggé bizalmas, néha szemtelen, jól alkalmazkodó faj.

Hazai elterjedés és állományméret

Nálunk is nagy számban fészkelnek, 624-780 ezer párra becsülik a hazai állományt (Birdlife International 2004).

Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban

Újabb kutatások azt mutatták ki, hogy a szarka eddig az egyetlen nem-emlős állat, mely én-tudattal rendelkezik. Ennek egyik legbiztosabb jele, hogy az egyed felismeri magát a tükörben, és nem fajtársnak nézi a tükörképet. Az én-tudatot bizonyították majmoknál, delfineknél és elefántoknál, de ezzel a felfedezéssel arra lehet következtetni, hogy a komplex kognitív képesség függetlenül jelent meg az emlősöknél és a varjúféléknél, azaz olyan taxonómiai csoportoknál, melyek több mint 300 millió évvel ezelőtt váltak szét (Prior és mtsi. 2008)

Internetes olvasnivaló a fajjal kapcsolatban

Szakirodalmi forrás

BirdLife International 2004. Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. BirdLife Conservation Series No. 12, Cambridge, UK.

Perrins, C. (ed.) 1998. The complete birds of the Western Palearctic on CD-ROM, version 1. Oxford University Press;

Prior H, Schwarz A, Güntürkün O (2008) Mirror-Induced Behavior in the Magpie (Pica pica): Evidence of Self-Recognition . PLoS Biol 6(8): e202.

Svensson, L. és Grant, P. J. 2002. Madárhatározó. Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója. Park Könyvkiadó, Budapest


  • Megosztás:
Apáthy István Egyesület


Szülőföld Alap


Bird and Nature Protection Association


Societatea Ornitologică Română