nyomtat

megoszt

A romániai magyar autonómiatörekvések kronológiája 1989–2004

A romániai magyar autonómia törekvések kronológiája
1989 — 2004

Kuszálik Péter és Udvardy Frigyes
kronológiái alapján
 összeállította Bognár Zoltán


1989

1989. december 23.

Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak  (Temesvár: Bánsági Magyar Demokrata Szövetség, Kolozsvár: Kolozs megyei és Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács, Nagyvárad: Magyar Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhely: Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszék: Romániai Magyar Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa.

Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a magyar fiatalok érdekvédelmi szervezetei is.

1989.december 24.

A Nemzeti Megmentési Front (FSN) Tanácsa kiáltvánnyal fordult az ország népéhez. A FSN programjának 7. pontja leszögezte: „A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak tiszteletben tartása és a románokkal való teljes jogegyenlőségük biztosítása.”

1989.december 25.

 Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Ideiglenes Intézőbizottsága (IB). A szövetség szándékait Kiáltványban foglalták össze: „Az RMDSZ a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, mindazzal együtt, ami ebből természetszerűleg következik. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jogainak érvényesítését a szabad, demokratikus Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Ennek értelmében szükségesnek tartja:

            — A nemzetiségi képviselet biztosítását a törvényhozásban, az államigazgatásban, közösségünk választotta, ill. jelölte személyek által, akik nemzeti kisebbségünk bizalmát élvezik.

            — Anyanyelvű oktatási hálózat kiépítését az óvodától a tudományegyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással.

            — A magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek működését és létesítését. (...)

            — A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozását.

            Nemzetiségügyi minisztérium létrehozását, valamint a szükséges nemzetiségi képviselet biztosítását az államigazgatás központi és helyi szerveiben.

            — Kollektív nemzetiségi jogaink alkotmányos szavatolását s ezek biztosítását törvényekben, a végrehajtási utasításokban és a gyakorlatban.” [Domokos1: 19—20.]


1990

1990. január 2.

          Corneliu Coposu, a Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát; a kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti az anyanyelvű oktatást és azt, hogy a közigazgatásban, a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki (vagy legalább ismerjék annak nyelvét és szokásait).

1990. január 5.

          A FSN Nyilatkozatát a romániai nemzeti kisebbségek jogairól az RTV esti adása ismertette. „A FSN határozottan elítéli az előző diktatórikus rendszernek a nemzeti kisebbségekkel szemben folytatott politikáját és ünnepélyesen kinyilvánítja: valóra váltja és garantálja az egyéni és kollektív nemzeti és szabadságjogokat.” [RMSz, jan. 7.; Domokos 1: 90—92.] Továbbá: ki kell dolgozni a nemzeti kisebbségi törvényt, létre kell hozni a Nemzetiségügyi Minisztériumot. „Biztosítani kívánjuk a nemzeti kisebbségek jogát, hogy politikai, társadalmi és szellemi életük problémáit, saját demokratikus szervezeteik, az államhatalom, a közigazgatás, valamint a civil társadalom szerveibe a maguk soraiból jelölt, ill. választott képviselők útján oldják meg.” — Domokos Géza emlékirata szerint ez a „leggyorsabban megtagadott, majd tökéletesen elfeledett dokumentuma az új politikai rendszernek”.

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor.

Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást.

1990. január 25.

          Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívta fel a figyelmet. Másnap az RMDSz állásfoglalásban tiltakozott Iliescu célzatos kijelentései ellen.

1990. január 27.

Király Károly a Román Kommunista Párt egykori vezetőségi tagja kijelentette, a politikai-adminisztratív autonómia hive, a jogokat ki kell vívni, de azután meg is kell tartani őket. Ezért van szükség az önvédelmi szervezkedésre.

1990. április 21.        

Nagyváradon megkezdődött az RMDSz első kongresszusa. (Jelszava: „Egységben a jövő!”) A kétnapos nagygyűlésen 350 küldött vett részt.  A kongresszus határozata felhívással fordult a CPUN-hez, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében.

1990. november 12.  

Bukarestben katonapolitikai testületet hoztak létre Legfelsőbb Védelmi Tanács (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării = CSAT) néven, amelynek elnöke az államfő, alelnöke a kormányfő, további 8 tagja a honvédelmi és állambiztonsági feladatok végrehajtásáért felelős szervek vezetője.

1990. november 30.  

Az RMDSz elnökségének a dec. 1-jei nemzeti ünnepre kiadott nyilatkozata az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra emlékeztetett.

1990. december 21.  

Az RMSz-ben Frunda György számolt be az új alkotmány kidolgozásáról (]900923). A szövegezést 1990. nov. 15-én fejezték be, a tervezetet — megvitatás végett — átadták a szenátusi és képviselőházi bürónak. Élénk viták voltak a nemzetiségi kisebbségek kollektív jogaira vonatkozó cikkelyek körül. Elfogadták a kisebbségek jogát pártok és szövetségek alakítására, de elvetették az erőszakos asszimiláció megakadályozására vonatkozó cikk fölvételét a tervezetbe, noha erre vonatkozóan Ro. aláírta a koppenhágai zárónyilatkozatot (1990. jún. 29-én). A tervezet — bizonyos tekintetben — visszalépést jelent a korábbi alkotmányhoz képest, ui. nem ismeri el a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használati jogát a helyi hatóságokkal szemben.


1991

1991. május 24.

Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 2. kongresszusa. Szőcs Géza a Borbély Imre ajánlotta fogalmat, a társnemzeti státus elismertetését javasolta és — nem hivatalos dokumentumként — nemzetiségi törvénytervezet-csomagot terjesztett a kongresszus elé. [RMSz, máj. 29.]

1991. július 13.          

Az RMSz cikke Katona Ádám (az Udvarhelyszéki RMDSz pol. és kult. aleln.) nézeteivel ismertette meg az olvasót. Katona kifejtette: azért harcol, hogy az önrendelkezés bekerüljön az RMDSz dokumentumaiba. Formálódik egy székelyföldi csoportosulás, amelyik elveti a mérsékelt vonalat és radikálisabb politikát követel. [RMSz, júl. 13.]

1991. augusztus 31.   

Zilahon ülésezett a MISzSz választmánya. Felhívták Európa ifj. szervezeteit, hogy támogassák Kelet-Európa és a SzU népeinek önrendelkezéséért vívott harcát. [RMSz, szept. 11.]

1991. szeptember 07.

Kolozsvárott megalakult a KOT keretében működő Politikai Testület. Tagjai közleményben hangsúlyozták, hogy autonóm önkormányzatokra van szükség, amelyekben biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet. Szükség van nemzetiségi minisztériumra és vissza kell állítani a BTE-t. Ügyészi vizsgálatot kértek a VR tevékenységének tisztázására. [Szabadság, szept. 13.]

1991. szeptember 23.

Brassó, Hargita, Kovászna, Maros megyék területi RMDSz-szervezeteinek képviselői Csíkszeredában megalakították a székelyföldi RMDSz-szervezetek koalícióját. Hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan Románia nemzetállamként való meghatározása. Madaras Lázár kifejtette, hogy mások a tömbben és mások a szórványban élők autonómiatörekvései. Több székelyföldi szervezet más nézeteket vall, mint az RMDSz orsz. vezetése. [RMSz, szept. 25.]

1991. október 08.     

Az RMDSz OE bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyaló-küldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott megbeszélésekről és szó esett a szövetség rendkívüli kongresszusának összehívásáról. Elítélték Katona Ádámék autonomista terveit. Közleményben rögzítették, hogy az RMDSz-nek nincs Székelyföldi Politikai Csoportja, így az RMDSz nevében sem léphet föl. A kormányválság és a Jugoszláviában dúló polgárháború előidézte feszült helyzetben felelőtlenség a székelyföldi autonómiáról beszélni, az önrendelkezéshez ugyan minden nemzetnek és kisebbségnek joga van (a székelyek évszázados autonómiája nem irányult senki ellen), de ezt csak kölcsönös türelem esetén lehet majd megvalósítani.

A PUNR közleménye az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte a székelyföldi autonómia tervezett kinyilvánítását. A párt a CSAT azonnali összehívását kérte és ügyészségi kivizsgálást követelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]

Az alkotmánytervezetben — hosszas vita után — maradt az eredeti megfogalmazás: tiltott a területi szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.]

1991. október 09.     

Domokos Géza a Columbia Egyetem meghívására okt. 9—23. között az AEÁ-ba utazott. Politikusokkal és a m. diaszpóra képviselőivel tárgyalt, előadásokat tartott. Robert Hutchings (a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatója) kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. [RMSz, nov. 7.]

1991. október 14.

A parlamentben ismét hevesen támadták a magyar érdekszövetséget, az RMDSz képviselői és szenátorai közös nyilatkozatban tiltakoztak a támadások ellen. A Nyilatkozat 2. pontja kimondta, hogy az RMDSz csakis parlamentáris eszközökkel, törvényes keretek között tartja elképzelhetőnek az autonómiáról való tárgyalást. Az 5. és 6. pont rögzítette, hogy az ún. Székelyföldi Politikai Csoport „az RMDSz országos vagy helyi testületeinek egyikétől sem rendelkezik mandátummal arra nézve, hogy az RMDSz nevében lépjen föl”, ezért a parlamenti csoport „nem vállalja azokat a bírálatokat sem, amelyek egy illegitim csoportra szórt tisztázatlan vádak ürügyén az RMDSz ellen irányulnak és láthatólag boszorkányüldözéssé fajulnak.”

1991. október 15.

A székelyudvarhelyi RMDSz-szervezet úgy döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond a tervezett agyagfalvi megemlékező összejövetel megtartásáról. — Az MTI híre szerint az ügyvezető román kormány „Petre Roman aláírásával betiltotta az október 19-re tervezett agyagfalvi emlékgyűlést. A megemlékezést csak zárt helyiségben, szűk körű részvétellel engedélyezi. Az SzPCs letett előző szándékáról és elfogadta, hogy csak megemlékezés legyen” Agyagfalván.

1991. október 25.     

Az RMDSz OE ülésének nyilatkozata leszögezte: az RMDSz nem fogadhatja el a területi autonómia gondolatát az ún. SzPCs (]911002) megfogalmazásában. Továbbá visszautasította a Har—Kov-jelentés nyomán megélénkült magyarellenes támadásokat, melyekben a rádió és a tévé játszotta a főszerepet. [RMSz, nov. 2.]


1992

1992. január 15.

Az egység hiánya jellemezte az RMDSz politizálásának utóbbi korszakát — mondotta Toró T. Tibor, a MISzSz elnöke. — A belső feszültség az autonómia ügyében mutatkozott meg.

1992. január 16.        

Az RMDSz OE megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Közösség — Szlovénia és Horvátország elismerésével — hitet tett a népek önrendelkezésének sérthetetlen joga mellett.

1992. március 21.

Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat.

1992. március 23.

Katona Ádám személye és autonómiáról vallott elvei körül aránytalanul nagy a felhajtás, az egészet a sajtó fújta föl; Katona nem nevezhető szélsőséges politikusnak — mondotta Tőkés László.

1992. április 03.        

Kreczinger István az EVMSz tevékenységéről és a 4-én kezdődő 2. közgyűlésről nyilatkozott. A követendő alapcél: a kulturális és területi autonómia. A szervezet hármas feladatrendszert dolgozott ki: 1. a kivándorlási szándék csökkentése; 2. a már átköltözöttek érdekképviselete; 3. a repatriálás feltételeinek megteremtése. [MN, ápr. 3.]

1992. április 09.        

Király Károly az RMDSz válságáról beszélt, elítélte Domokos Géza és Verestóy Attila „megalkuvó” vonalát. Szerinte nem szabad lemondani semmiről, így az autonómiáról sem, sőt egy független Erdély lehetőségének elméleti vizsgálatát sem kell kizárni. Az állandó taktikázás és alkudozás eredményeképpen elsorvad a magyarság. [EN, ápr. 9.]

1992. május 21.        

Az AEÁ Képviselőházának 415. sz. határozata felszólította Ro.-t, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait és biztonságát, valamint kérje fel az elnököt és a külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Ro. kormányával és az EBEÉ-vel. [EN, máj. 21.]

1992. augusztus 17.   

Adrian Năstase levelet intézett Jeszenszky Gézához, kifogásolva azt, hogy az aug. 19—21. között megrendezendő Magyarok Világkongresszusa, különösképpen a folytatásaként tartandó Erdélyi Világkonferencia az erdélyi kérdés megoldásáról is tanácskozik és megtárgyalásra indítványozzák az „erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot”. A tervezett rendezvények negatív következményekkel járhatnak a kétoldalú kapcsolatok légkörére — hangoztatta a ro. külügymin. —, mert a meghirdetett témák revizionista tételeket visszhangoznak. [RMSz, aug. 19.]

 

A világkongresszussal kapcsán több politikai tényező is (VR, PRM, FSN) felszította a magyarellenesség vádját, noha Domokos Géza már aug. 14-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSz nem tagja az MVSz-nek. Tőkés László és Szőcs Géza nem az RMDSz képviseletében vesznek részt a budapesti találkozón. [Népszabadság, aug. 17.]

1992. augusztus 18.   

M. kormánynyilatkozat jelent meg a kisebbségekről, amelyben tk. kifejtették: „A nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek és ellentmondanak az ENSz alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi chartának. (...) Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út. (...) Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet.” [RMSz, aug. 21.]

1992. augusztus 22.   

Budapesten megtartották az Erdélyi Magyar Kongresszust, amely már meghirdetése idején ellentmondásokkal terhes volt (pl. az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak a szórólapon hirdetett A független Erdély esélyei c. előadásról). A rendezvényen tk. Király Károly és Eva Maria Barki tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi m. önrendelkezési nyilatkozatot. [RMSz, aug. 27.] Az RMDSz elhatárolódott a rendezvénytől.

1992. augusztus 29.   

Mihály, volt román király a nemzeti kérdésről nyilatkozott. Román csakis egységes, oszthatatlan terület lehet; „Erdély román föld”. A román büszkeséget legragyogóbban a kisebbségek iránti nagylelkűséggel lehet bizonyítani. A kisebbségek minden kívánalmát „illik meghallgatni”; minden román állampolgárnak egyenlő jogokat kell élveznie és azonos kötelezettségekkel bírnia. Nem ért egyet az autonomizálási kísérletekkel. [RMSz, aug. 29.]

1992. szeptember 03.

Újvári Ferenc, az RMKdP alelnöke nyilatkozott a párt terveiről és szerepéről. A pártot 1990 márciusában jegyezték be a bukaresti cégbíróságon, de nem fogadták el a javasolt Erdélyi MKdP-t, így lett RMKdP. Újvári hangsúlyozta, hogy nem egységbontók, inkább a sokszínűségből szeretnék fölépíteni az egységet. A párt a területi autonómia mellett száll síkra. [ÚM, szept. 3.]

1992. október 10.     

Csíkszeredában ülésezett az EMK. Elfogadták az Erdélyi M. Kongresszus budapesti nyilatkozatát  ennek okán kérték a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását és felszólították a m. kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarok védelmében.

1992. október 18.     

Magyari Lajos, Kovászna megye frissen megválasztott szenátora úgy vélte: „az anyaországnak tennie kell a Kárpát-medence magyar kisebbségi tömegeiért, támogatnia kell az autonómiára irányuló, önrendelkezési törekvéseit, de az illető közösségre kell hagyni és bízni a forma és a megvalósítási mód megválasztását”. [Mérték (Bp.), okt. 18.]

1992. október 25.                 

A kolozsvári Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes fogadalmat tett az RMDSz 12 szenátora és 27 képviselője. Ebben a belső önrendelkezés melletti elkötelezettség is elhangzott.

Az RMDSz nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről (Kolozsvári Nyilatkozat).  A romániai magyarság államalkotó tényező, a román nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: „Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban. — Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja.” A közösségi önkormányzat a demokrácia alapja.

1992. október 27.     

A PUNR elítélte az RMDSz nyilatkozatát és az ünnepélyes templomi esküt. Funar javasolta az RMDSz betiltását. — C. V. Tudor (PRM), Ion Raţiu (PNTCD) egyaránt ellenzi a kollektív jogokat, Corneliu Coposu jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman is elítélte a belső önrendelkezést, szerinte az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. [Népszabadság, okt. 28.; Szabadság, okt. 31.]

1992. november 06.

Kötő József, az RMDSz társadalomszervezési titkára hangsúlyozta, hogy szükség volt a Kolozsvári Nyilatkozatra, de lépéshátrányban vannak, mert már ki kellett volna dolgozni az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó törvényjavaslatot. [BL, nov. 6.]

1992. november 09.

Bukaresti ülésén arról döntött az RMDSz OE, hogy a belső önrendelkezéssel kapcsolatban megfelelő információt bocsát a ro. és m. közvélemény rendelkezésére. Tiltakoztak amiatt, hogy Iliescu — beiktatási beszédében — megbélyegezte az RMDSz-t és elferdítette az önrendelkezéssel kapcsolatos elképzeléseket. [RMSz, nov. 11.]

Szőcs Géza elmondta, hogy 2 autonómia-tervezet készült, az egyiket ő állította össze, a másikat Csapó I. József; mindkét tervezet megvitatásra vár. [MN, nov. 9.]

1992. november 11.  

Fey László szerint az RMDSz elleni bizalmatlanság azzal magyarázható, hogy nem tisztázták az önrendelkezéssel kapcsolatos fogalmakat (pl. autonómia, társnemzet, államalkotó tényező). [Szabadság, nov. 11.]

1992. november 14.

Gyergyószentmiklóson ülésezett az EMK. A sürgős teendők számbavételére létrehozták az Intéző Bizottságot. A belső önrendelkezéssel kapcsolatos nyilatkozatot korszakos jelentőségűnek nevezték. [RMSz, nov. 17.]

1992. december 18.  

A Kolozsvári Nyilatkozat publikálását követő parlamenti vitáknak az volt a hozadéka, hogy az RMDSz-képviselőknek lehetőségük lett ismertetni a vonatkozó európai normákat. [OrEx, dec. 18.]

1992. december 22.

Borbély Imre vázolta az önrendelkezés ügyében kihirdetett Kolozsvári Nyilatkozat létrejöttének történetét; fölvázolta a személyi, kulturális és gazdasági autonómia fogalmát, kifejtve, hogy mindez ro.—m. közös érdek. [RMSz, dec. 22.]

1992. december 23.  

Domokos Géza elmondta, hogy visszavonul és szeretné, ha Markó Béla venné át a helyét. A Kolozsvári Nyilatkozat ügyében úgy vélekedett, hogy világosabban kell érvelni a közösségi jogok mellett. A platformosodást helyesnek tartja, de szerinte az EMK az egység megbontására törekszik és ez aggasztja. [BL, dec. 23.]


1993

1993. január 04.        

Antall József a rádióban kifejtette, hogy a jövőben is támogatni fogja az utódállamokban élő magyarok érdekvédelmét; szerinte indokolt lehet mind a személyi, mind a kulturális és területi autonómia. [MH, jan. 4.]

1993. január 06.        

Balázs Sándor vitára bocsátotta elképzelését a „népcsoporti belső önkormányzatról”. Az autonómia általa elképzelt formájának előfeltétele a kisebbségi kerettörvény kidolgozása és elfogadása. [Szabadság, jan. 6.] Cs. Gyímesi Éva az RMDSz politikáját bírálta, s tk. kifejtette, hogy szerinte nem valósítható meg az autonómia, mert az országban még az önkormányzati autonómia sem vált gyakorlattá. [Szabadság, jan. 6.]

Bányai Péter több ponton vitatta Borbély Imre írását komolytalannak érzi a romániai magyar önkormányzat létrehozását. [RMSz, jan. 6.]

1993. január 13.        

Tőkés László nyilatkozott az RMDSz-kongresszus előtt. Leszögezte: az RMDSz jelenléte evidencia; a szervezeten belüli ellentéteket részben az egyre nehezebb körülmények magyarázzák. A szervezeten belüli pluralizmus az egység javára van, „a baj inkább az, hogy hiányoznak a platformokat hordozó társadalmi erők”. Az önrendelkezési elv alapján álló távlati program a „romániai magyarság kibontakozását és talpra állítását szolgálná”. [MN, jan. 13.]

1993. január 15.        

Brassóban megkezdődött az RMDSz 3. kongresszusa. Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el; a 2. napon elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot, a 3. napon volt a tisztújítás.

Vita után elfogadták önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Az önrendelkezéssel kapcsolatos meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (...) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” — Az RMDSz a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a m. nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. — A kongresszus leszavazta azt a fölvetést, hogy az RMDSz az MVSz tagszervezetévé váljon (az alapvető kifogás: ez esetben az RMDSz-nek alá kell vetnie magát a testületi határozatoknak). [Háromszék, 1995. márc. 23.].

1993. január 20.        

Markó Béla nem mérséklődést vagy radikalizálódást ígért, hanem világosabb programot, és ehhez fontos lépést jelentett a Kolozsvári Nyilatkozat. [Népújság, jan. 20.]

1993. január 21.        

Tőkés László, a vele készült interjúban hangsúlyozta, hogy „létkérdés a belső önrendelkezés megvalósítása. Ha nem sikerül ennek a jogi, szervezeti formáit megteremteni, kiépíteni, akkor a beolvadás és szétesés folyamata fel fog gyorsulni.” [BN, jan. 21.]

1993. január 22.        

Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.—m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.—m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]

1993. január 29.        

Frunda György nem tartja szerencsésnek a területi autonómia kifejezést, szerinte a régiósítás a jövő útja. [BL, jan. 29.]

1993. február 01.      

Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.]

Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Román alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.]

1993. február 03.      

Frunda György dokumentumot adott át az ET titkárságának, amely az RMDSz álláspontját tartalmazza a romániai kisebbségi helyzetről. Mivel a jelenlegi törvények csak hézagosan biztosítják a nemzetiségi jogokat, szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. Adrian Severin kifejtette, hogy Román elfogadja a kisebbségi jogokról szóló kiegészítést. [MH, febr. 3.] — A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezetét. A tervezet tk. tartalmazta az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. [Népújság, febr. 3.] — A jegyzőkönyvet Román is elfogadta, ezáltal a román törvények részévé avatta az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. [MN, febr. 9.]

Az EMK nem ért egyet azzal [holott erről kongresszusi döntés született — K. P.], hogy a romániai magyarságot mint nemzeti kisebbséget definiálja az RMDSz programja, ehelyett a nemzeti közösség elnevezést szorgalmazzák. A programból hiányzik a területi autonómia követelése, a javasolt regionális önigazgatás nem azonos ezzel. [Népújság, febr. 3.]

1993. február 06.

Marosvásárhelyen hároméves fennállását ünnepelte a VR. Iliescu elnök üzenete burkolt figyelmeztetésnek is nevezhető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette; egyúttal a magyarságnak is üzent, amikor azt hangsúlyozta, hogy Ro.-ban elképzelhetetlen a területi autonómia. [MH, febr. 8.]

1993. február 07.

Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. — A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár—Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István hívei] radikálisabbak, a Varga—Kelemen páros a reálpolitika híve. — Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.]

1993. február 20.      

A pártszerű működési modellből az önkormányzati modellbe való áttérés fontos állomásaként, kétnapos tanácskozás nyomán, Gyergyószentmiklóson megalakult az RMDSz „parlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SzKT).

Az SzKT a szövetség belső „törvényhozó” testülete, az operatív vezetés az ügyvezető elnökség (elnök és alelnökök) hatásköre.

Az SzK és a MISzSz javaslatára megalakultak a frakciók is.

Döntés született az RMDSz Közlöny kiadásáról. [RMSz, febr. 23.]

1993. február 24.      

Iliescu elnök fogadta az RMDSz — Markó Béla, Verestóy Attila, Tokay György, Borbély László, Varga Attila összetételű — küldöttségét. Megbeszélték a romániai magyarság égető gondjait: a kisebbségi törvény hiányát, az autonómia és az anyanyelvhasználat ügyét, az 1990-es marosvásárhelyi események elítéltjeinek helyzetét. Elmagyarázták, hogy oktatási autonómián teljes körű magyar oktatási rendszert értenek, amit az állami költségvetés finanszírozna. Sérelmesnek találták, hogy a helyi közigazgatásból, igazságszolgáltatásból kiszorultak a magyar tisztviselők. [RMSz, febr. 26.]

1993. február 28.      

Marosvásárhelyen szakértői tanácskozás foglalkozott az önrendelkezés kérdésével. Elhatározták, hogy vitát kezdeményeznek a létező tervezetekről. [PH, márc. 1.]

1993. március 10.      

Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.]

Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT — rendes körülmények között — csak kéthavonta ülésezik.

1993. március 11.      

Csapó I. József ismertette háromszintű autonómia-tervezetét, melyet attól függően lehetne alkalmazni, hogy szórványban vagy tömbben élő kisebbségiekről van-e szó. Az összes erdélyi magyarra vonatkozna a kollektív személyi autonómia — a nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómia lenne alkalmas; ez azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság esetében (Székelyföld) a területi autonómia lenne megfelelő. [MN, márc. 11.]

1993. március 19.

Közzétette módosított programját az RMKdP. A program leszögezte: a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti, mely a magyar nemzet szerves része. A személyi és kulturális autonómia alapján szükséges az önálló intézményrendszer létrehozása, a magyar munkavállalói társadalom érdekvédelmi szervezeteinek kiépítése. Ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 10%-ot, ott a kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként kell használni. A párt teljes anyanyelvű oktatási hálózatra tart igényt, óvodától az egyetemig; követeli a felekezeti iskolák működési szabadságát, az államosított szeretetintézmények és iskolák visszaadását. [Népújság, márc. 19.]

Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány, az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet közreműködésével, melyen részt vett a budapesti Teleki László Alapítvány néhány kutatója is. Az érintett témák: geopolitika és regionalizmus, autonómia és önkormányzat. [MH, márc. 19.]

1993. március 24.      

Takács Csaba elmondta: az új társadalmi és gazdasági kihívásokkal szembeni válságmenedzselő tevékenység az RMDSz egyik alapvető kötelessége; stratégiai célkitűzésként a belső önrendelkezés külföldi és hazai elfogadtatását jelölte meg. [EurId, márc. 24.]

1993. április 01.        

Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről címmel megjelent Csapó I. József autonómia-tervezete. [EN, ápr. 1.]

1993. április 16.        

Az RMDSz elnöksége nyilatkozatban utasította vissza 6 román párt vádaskodásait és számadatokkal igazolták, hogy Hargita és Kovászna megyében nincs magyar hatalmi dominancia. Hargita megyében 84,6% a magyar lakosság aránya, a prefektúrán a román tisztviselők aránya: 65,9%; az ügyészek és bírák esetében 60, ill. 50%; az intézmények vezetői 55%-ban románok. Kovászna megyében 75,2% magyar lakosság mellett a prefektúrán 90,6% a román; további arányok: ügyészek: 50%, bírák: 83,3%. [Népújság, ápr. 16.]

Borbély Imre vázolta az önrendelkezés kiépítésének lehetséges folyamatát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A fázisok: a magyarság számbavétele (kataszter), általános és titkos választások megtartása, melynek eredményeként létrejön a magyarság legitim „parlamentje”; ezután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonómia az alkotmány módosítását is feltételezi. Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk továbbra is a román ellenzék”. [ÚM, ápr. 16.]

1993. április 28.        

A FUEV, a KENF (Közép-Európai Népcsoportok Fóruma) és az MVSz ígéretet tett arra, hogy együttes erővel elkészítik a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. (MH, ápr. 28.)

1993. május 01.

A CD 3 pártja (PNTCD, PAC, PL) levélben foglalt állást Tőkés László kijelentésével kapcsolatban. A nyílt levél aláírói nem értenek egyet a korlátozott autonómia gondolatával semagyar [RMSz, máj. 1.]

1993. május 11.        

Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén az illetékes alelnökök bemutatták a kulturális, oktatásügyi és önkormányzati memorandum tervezetét, és a hetvenéves kisebbségi létet ismertető Fehér Könyv tervezetével foglalkoztak. [RMSz, máj. 14.]

1993. június 10.

Fülöp-Fischer Ildikó elmondta: az RMDSz ÜE oktatási alelnökének szerepe: a Bolyai Társaság, az RMPSz, az EMT oktatási osztálya, a diák- és ifjúsági szövetségek közötti információcsere biztosítása, tevékenységük összehangolása. Az összes szervezet fő célja az oktatási autonómia-modell. [Szabadság, jún. 10.]

1993. június 14.

Az RMDSz meghívására Romániába érkezett a Fidesz Orbán Viktor által vezetett delegációja. Nagyváradon Tőkés Lászlóval is tárgyaltak, tk. az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Bukarestben a szövetségi eln. hivatalában kölcsönösen tájékoztatták egymást a létező gondokról. A küldöttség találkozott a PAC és a PL elnökével (N. Manolescu, ill. Horia Rusu). A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSz autonómia-törekvéseit, és úgy véli: a romániai magyarok kizárólagos joga megfogalmazni a saját igényeiket. [RMSz, jún. 17.]

1993. július 20.

Bálványosfüreden, a MISzSz, a Fidesz és a PAC rendezésében megnyílt a 4. nyári ifj. tábor és szabadegyetem, ahol 5 napon át aktuális kérdésekről vitatkoztak a meghívott politikusok (pl. Horia Rusu, Octavian Buracu, Orbán Viktor, Tőkés László). A rendezők részéről Németh Zsolt és Toró T. Tibor köszöntötte a résztvevőket. [Bővebben lásd a korabeli magyar és román napisajtót.] — Markó Béla kifejtette: az RMDSz-nek érdeke, hogy együttműködjék a demokratikus ellenzékkel, de programjából nem enged; az RMDSz autonómia-igénye hangsúlyos. [Népszabadság, júl. 24.]

1993. július 23.

A kisebbségi autonómiák lehetőségéről és az együttműködés intézményesítéséről kezdenek tárgyalásokat Kolozsvárott a Vajdasági Magyarok Demoratikus Közössége (VMDK) vezetői (Ágoston András, Hódi Sándor, Vékás János) és az RMDSz csúcsvezetősége. [Népszabadság, júl. 23.] — Közös közleményükben leszögezték: kötelező érvényű jogi normákra van szükség a kisebbségi kérdés kezelése érdekében. [RMSz, júl. 29.]

Király Károly a határkérdésről mondta el a véleményét. Erdély mindig a türelem földje volt, annak is kell maradnia. Amennyiban Mo. elfogadja az alapszerződés tervezetében szereplő kitételt, amely a jelenlegi határok sérthetetlenségére vonatkozik, akkor a magyar kisebbség kiszolgáltatottsága teljes volna. Király a megoldást az autonómiában látja. [Népszabadság, júl. 23.]

1993. július 29.          

Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen román és magyar liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. — Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]

1993. augusztus 25.   

Az RMDSz vendége volt John R. Davis amerikai nagykövet. Markó Béla ismertette az RMDSz autonómia-elképzeléseit; kifejtette, hogy a szövetség nem dőlhet be a folytonos ígérgetéseknek, konkrét kormánylépéseket vár. Ezek függvényében döntheti el, hogy van-e politikai szándék a kisebbségi sorskérdések megoldására, vagy pedig — ahogyan sejthető — a CMN puszta kirakatintézmény. [RMSz, aug. 27.]

1993. szeptember 15.

Petre Roman (PD) kifejtette: nem érti, miért hívta vissza a képviselőit az RMDSz a CMN-ből; szerinte a kétnyelvű helynévtáblák ügyének fölvetése fölösleges volt. Az önrendelkezés ügye a jelenlegi rendszerben nem alkalmazható. Mivel előzőleg nem egyeztették a Memorandum szövegét, így az ultimátumnak tetszik. [BN, szept. 15.]

1993. szeptember 28.

Az ET közgyűlése fölvette tagjai sorába Romániát. A szavazásánál Mo. tartózkodott. A felvételi határozat folyamatos, hat hónaponkénti ellenőrzést írt elő a ro. részről vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban.

Az ET felszólította Ro.-t, hogy írja alá az önkormányzatok önállóságával és a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos európai chartákat, biztosítsa a sajtószabadságot. Ajánlja, hogy fogadjon el új kisebbségi és oktatási törvényt, szolgáltassa vissza az egyházi javakat; lépjen föl az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a nemzeti és vallási diszkrimináció ellen, engedje szabadon a politikai és etnikai okok miatt elítélt rabokat. [ÚM, szept. 29; Szabadság, okt. 15.]

1993. október 24.     

Az Együttélés Politikai Mozgalom (EPM) küldöttsége, Duray Miklós vezetésével, okt. 21—24. között erdélyi körúton vett részt és az RMDSz vezetőivel tárgyalt. Közös nyilatkozatuk leszögezte: az európai biztonság elsődleges feltétele a társadalmi béke és a jogállamiság megteremtése. Ennek megkerülhetetlen része a többségiek és kisebbségiek közötti egyenrangú partneri viszony kialakítása, a kisebbségek önkormányzati jogainak elismerése. [RMSz, okt. 27.]

1993. november 03.  

Katona Ádám (EMK) nyílt levelet küldött Mo. politikai vezetőihez, melyben nemzeti önrendelkezést és védőhatalmi kötelezettséget kért az utódállamok magyarságának. [ÚM, nov. 3.] — Katona Ádám levele magánakciónak tekinthető, szögezte le Markó Béla. Az RMDSz maga dolgozza ki az önrendelkezés koncepcióját és ehhez elvárja a m. kormány támogatását. [Népszabadság, nov. 5.]

1993. november 15.

Marosvásárhelyen 3 napig tartott az SzKT-n a kisebbségi törvénytervezet (]930827) vitája. Négy vázlatból, az ET 1201-es ajánlásának figyelembe vételével állították össze a végleges változatot, melyet egyhangúan megszavazott az ülés: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. [Népújság, nov. 24—26.] — Alapelve az önrendelkezés és a háromszintű autonómia: személyi, helyi és regionális; a tervezet kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. [MN, nov. 15.]

1993. november 06.

Pomogáts Béla Kolozsvárott tartott előadást. A kisebbségi magyarságnak nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből képtelen fenntartani. A kisebbség sorsa azon múlik, hogy sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatokat. A m. állam és társadalom segítsége nélkül kilátástalan a küzdelem. [Szabadság, nov. 9.]

1993. november 17.  

Az RMDSz sajtóértekezleten ismertette a kisebbségi törvénytervezetet Csapó I. József az európai normákkal érvelt, az újságírók ellenségesen fogadták az autonómia fogalmát, mindenben a román nemzetállam létének veszélyeztetését látták. [RMSz, nov. 19.]

1993. november 25.

Borbély Ernő kifejtette, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán elfogadta az önrendelkezést mint alapelvet, de azóta nem történt semmi. 1990-ben Borbély Ernő is azt akarta, hogy az RMDSZ-t intézményesítsék, legyen külügyi titkársága is, alakítsák ki az információs hálózatot stb. Mindez nem sikerült. Akkor Domokos Géza állt az RMDSZ élén, úgy tűnt, ő az akadálya mindennek. Csak később derült ki, hogy másokon is múltak a dolgok, az RMDSZ-ben jóval több "Domokos Géza" van. Az RMDSZ-ben formailag vannak előrelépések, de tartalmilag minden maradt a régiben. A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ a mai napig nem volt képes létrehozni az önrendelkezés elvein alapuló intézményrendszert. Az SZKT-t néhány személynek sikerült lezüllesztenie olyan gyülekezetté, melyet pár személy kénye-kedve szerint manipulálhat. A régi, centralizált, egypártrendszerű struktúra haszonélvezői vezetnek ma is, kisajátítva a hatalmat. Létezik Szőcs Géza autonómiatervezete és Csapó József autonómiatervezete, de az RMDSZ egyiket sem fogadta el, mert egyes vezetői ezt nem akarják. Többen mondják, azért van az RMDSZ-nek autonómia-nyilatkozata, mert azt Tőkés László püspök kierőszakolta, de az RMDSZ több vezetői azt valójában nem akarta. Egyes platformok, csoportosulások megjelenésekor mindig az RMDSZ felbomlásával ijesztgették az RMDSZ kormánypárti politikusai a romániai magyarságot. Borbély Ernő szerint az RMDSZ-t az autonómia kérdése osztja két táborba. Az egyik oldalon vannak az autonómia ellenzői, az RMDSZ kormánypártijai, a másik oldalon az autonómia igenlői, a MISZSZ-esek, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tagjai, a kisgazdapártiak és a szabadelvűek. /Kreczinger István: "RMDSZ ? Ki tudja, merre??" = Magyar Fórum (Budapest), nov. 25./

1993. december 07.  

Az RMDSz részt vett a CMN jogi bizottságának egyeztető vitáján, ahol bemutatták a kisebbségi törvény tervezetét. Elfogadták a személyi autonómiára vonatkozó RMDSz-javaslatokat, de a másik két autonómia-formáról úgy vélekedtek, hogy azt ellenzi a társadalom. [RMSz, dec. 11.]

1993. december 10.

Félixfürdőn, a MISzSz 4. kongresszusán arról döntöttek, hogy a szervezet politizáló része megalakítja a Reform Tömörülést (RT), amely a „nemzeti értékek iránt elkötelezett szabadelvű eszmerendszer értékeit” kívánja megjelentetni, a MISzSz megmarad depolitizált, társadalomszervező csoportnak. Mindkét csoport tb. elnöke Szőcs Géza. Az RT vezetői: András Imre, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Toró T. Tibor. — A MISzSz vezetői: Nagy-Csiha István, Kis Gábor, Nagy Pál, Farkas György, Tamás László. [RMSz, dec. 10.; Népújság, dec. 14.; MH, dec. 13.; EN, dec. 15.]

1993. december 20.  
A parlamentben iktatták az RMDSz nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetét. [RMSz, dec. 24.]


1994

1994. január 04.

Markó Béla elmondta: a brassói kongresszus fordulatot jelentett a szövetség életében — beindultak az új testületek, átfogóbb és konkrétabb munkára nyílt alkalomagyar Az elmúlt év kiemelkedő eseménye az RMDSz Memorandumának és kisebbségi törvénytervezetének kidolgozása — ez utóbbi azt jelenti, hogy az RMDSz föladta örökös defenzíváját. Úgy vélte: az emberek valóban elfordulnak a politikától, az RMDSz-től, de ne feledjük: 1990 csak a politikáról szólt, most civil szerveződések is támogatják a közéleti kibontakozást. [RMSz, jan. 4.]

1994. január 14.

Az RMKdP OV marosvásárhelyi ülésén állást foglalt a személyi, közösségi és regionális autonómia mellett; tiltakoztak az ellen, hogy a MISzSz-t ki akarták sajátítani a liberálisok, az ifjúsági szervezetnek plurálisnak kell maradnia. [RMSz, jan. 20.]

1994. január 30.

Jan. 27—30. között — Tőkés László társaságában — erdélyi körutat tett Duray Miklós, az EPM elnöke. Duray az önkormányzati modellről beszélt, ismertette a felvidéki magyarság álláspontját: a magyar közösségek olyan következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságos jövőjüket. [Népújság, febr. 1., RMSz, febr. 2.]

1994. február 01.      

Iliescu elnökkel tárgyaltak az RMDSz vezetői. A küldöttség átadta az ET-nek írt Memorandumot, a kisebbségi törvény tervezetét, továbbá a megoldatlan kérdésekre tett javaslatokat tartalmazó dokumentumot.

Az előző találkozó óta nem változott Iliescu elnök álláspontja a magyarság kérdéseiről. [Szabadság, febr. 3.; RMSz, febr. 4.]

Valentin Borda (VR) írta a Vocea Românieiben: az RMDSz kisebbségi törvénye alkotmányellenes és „bantusztánokat” kíván létrehozni. [PH, febr. 1.] ● [A bantusztán később bevonult a sajtónyelvbe, főleg a román nacionalista pártok használták, de Iliescu elnök is gyakran élt vele. A kifejezést eredetileg a Dél-afrikai Köztársaságban élő bantu lakosság rezervációs területére használták.]

1994. február 09.      

Markó Béla részt vett a Székesfehérváron rendezett fórumon, ahol az utódállamok magyar szervezeteinek vezetői tájékoztatták egymást a magyar közösségek helyzetéről és autonómia-törekvéseiről. [RMSz, febr. 16.]

19 94 február 16.      

A CD stratégiai főigazgatósága nem támogatja az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. Kifogásolták az autonóm közösségek és a kollektív jogok fogalmát, közölték, hogy nem tudják elfogadtatni a választóikkal a kétnyelvű feliratokat és az önálló magyar iskolahálózatot. — Csapó I. József válaszolt az ellenvetésekre: 75 év nemzetközi dokumentumaival támasztotta alá az RMDSz álláspontját. [MH, febr. 16., febr. 21.]

1994. március 07.

Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]

1994. március 19.      

Temesvárott szemináriumot rendeztek a többség—kisebbség kapcsolatairól. Corneliu Coposu (PNTCD) megismételte korábbi álláspontját, hozzátéve: a m. kisebbséget megilleti az anyanyelvű egyetem. Nemzetiségi törvényre szükség van, de pártja nem fogadja el a kisebbségi autonómia elvét. [RMSz, márc. 25.]

1994. május 06.

Az utódállamok magyar érdekvédelmi szervezetei (RMDSz, EPM, VMDK, KMKSz) állásfoglalást írtak alá, melyet ápr. 29-i találkozójukon fogadtak el. A h. t. magyarság a belső önrendelkezést, az autonómia útját választotta, e törekvésük támogatása az összmagyarság erkölcsi kötelessége. Ehhez szükségszerű a h. t. magyarsággal törődő önálló kormányzati intézmények fenntartása. [Utalás Horn Gyula kijelentésére, miszerint a magyar kormány megszüntetné a HTMH-t.] [Népszabadság, máj. 6.]

1994. május 11.

Nem fogadhatjuk el az albérlői státust ott, ahol őshonosak vagyunk — mondta Bodó Barna. — „Válaszunk a többségi jogfosztásra nem lehet más, csak az autonómia.” [EN, máj. 11.]

1994. május 23.        

Befejezte erdélyi látogatását a KMKSz küldöttsége. Közös közleményükben leszögezték, hogy az Európai Stabilitási Egyezménynek szavatolnia kell a kisebbségek autonómiaformáinak jogi garanciáit. A kárpátaljai és erdélyi szövetség reményét fejezte ki, hogy a mindenkori m. kormány fontos kérdésnek tekinti a h. t. magyarok sorsát. [RMSz, máj. 27.]

1994. június 25.

Az erdélyi magyarság bizonyos köreiben aggodalmat keltett a szegedi találkozó és a szocialisták választási győzelme, különösen Horn Gyula kijelentése, miszerint nem kívánja az Antall József-féle — „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni” — politikát folytatni.

Az MSzP újabb állásfoglalása (továbbra is támogatják a h. t. magyarok autonómia-elképzeléseit, a kisebbség küzdelmét) és Tőkés László Horn Gyulához intézett távirata oldotta a feszültséget. Az RMDSz továbbra is elvárja Mo. erkölcsi és diplomáciai támogatását. [MN, jún. 25.]

1994. július 10.

Az SzKT kolozsvári ülésén az RMDSz stratégiaváltásáról döntöttek, szükségesnek ítélve a polgári engedetlenségi módszerek alkalmazását. A napirenden szerepelt a magyarság közösségi kataszterének fölállítása, a belső választások kérdése és a tanügyi törvény kreálta helyzet elemzése. A határozat kimondta: külön oktatási stratégiát dolgoznak ki, amelyről törvényt terjesztenek elő (egyúttal megkezdik az ehhez szükséges 250 ezer aláírás összegyűjtését); garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. [Táj., júl. 11.]

1994. augusztus 15.

Max van der Stoel Bukarestben Markó Bélával találkozott, a megbeszélésen oktatási kérdések (a tanügyi törvény tervezete és a saját egyetem) kerültek terítékre, továbbá az anyanyelv használata a közigazgatásban, az autonómiaigény és a kollektív jogok kérdése. [Szabadság, aug. 16.]

1994. augusztus 29.   

Kovács László fogadta az RMDSz küldöttségét (Bodó Barna, Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László). A megbeszélés Meleşcanu budapesti látogatásával kapcsolatos. A küldöttek átadták a dokumentumcsomagot, amely az alapszerződésre vonatkozó szempontokat összegezi. Elmondták, hogy a garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a ro. törvénytárba alkotmányos jogként kerülnek be az elvárások — egy politikai nyilatkozat még nem garancia. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSz dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. Takács Csaba elmondta, hogy a háború előtt a m. kormány a költségvetés 0,4%-ával támogatta a h. t. magyarokat, mára ez a szám 0,2%-ra csökkent. [Népszabadság, aug. 30.; BN, aug. 31.]

1994. szeptember 07.

A Meleşcanu-látogatás kapcsán a Dimineaţa annak a reményének adott hangot, hogy az RMDSz letesz az olyan abszurd követelésről, mint a belső önrendelkezés vagy a különleges jogi státus. A m. kisebbség problémáit a bukaresti parlamentnek kell megoldania. [MH, szept. 8.]

1994. szeptember 08.

Törzsök Erika (SzDSz) véleménye a romániai magyarok helyzetéről: „egyrészt támogatást kérnek a ro. államtól olyan intézmények számára, amelyek az anyanyelvű oktatás intézményei, másrészt önrendelkezésről beszélnek.” [EvZ, szept. 8.]

1994. szeptember 09.

A Vocea României Meleşcanu budapesti látogatásáról: a román—magyar kapcsolatok normalizálásnak útjában a fő akadály az autonómiakövetelés. [Népszava, szept. 10.]

1994. szeptember 12.

 A PDSR állásfoglalása az alapszerződésről kifejtette: Román egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. Nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a PUNR nyilatkozatát. [MH, szept. 12.]

1994. szeptember 15.

Bukarestben, a PER finaszírozásában Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel nemzetközi kollokvium kezdődött. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómia-törekvéseknek, kalandor jellegűnek nevezve azokat. Szerinte az önrendelkezés nem európai megoldás és elszigetelődéshez vezet.

Gunnar Jansson elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és a kisebbség között, ott a kormány, a hatalom a hibás.

Markó Béla szerint az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Anakronizmus nemzetállamról beszélni, amikor az ország lakosságának 10%-át más nemzetek kisebbségei adják.

Ioan Coja (VR) szerint egyes kisebbségekben lehet bízni, a magyarokban nem. [RMSz, szept. 16., 20.; MN, szept. 17.; EN, szept. 28.]

Nagy visszhangot keltett és cáfolatok sorát váltotta ki Mircea Pascu (védelmi államtitkár) beszéde, aki tk. elmondta, hogy a hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira.

Markó Béla szerint példátlan dolog erőszakos ellenlépésekről szónokolni, amikor a kisebbségek kizárólag békés eszközökkel próbálják érvényesíteni az érdekeiket. [MN, szept. 19.] A hadsereg sajtóirodája cáfolta a terv létét; a bukaresti újságok a hírügynökségi jelentést hibáztatták; a Népszabadság megkereste a cáfolatot kiadó sajtóosztályt, de azok elzárkóztak a válaszadástól. [Népszabadság, szept. 20.; RMSz, szept. 20.] — Mircea Pascu utólag csak elméleti fejtegetésnek nevezte a mondottakat. [RMSz, szept. 21.] — Iliescu elnök tagadta a terv meglétét. [MN, szept. 23.]

1994. szeptember 30.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla jelentése kiemelte, hogy az RMDSz-t tagjai közé sorolta az UNPO, ez lehetővé teszi, hogy az RMDSz az ENSz bizottságaiban is megszólaljon.

Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a „romániai magyar nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia.”

Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása ahhoz, hogy a magyar—román alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a román és magyar kormánnyal. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSz állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és határozatban rögzítették: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele az önrendelkezésnek. [MN, okt. 3.]

1994. október 14.

Markó Béla az autonómiatervekről és az anyanyelvű oktatásról tárgyalt Washingtonban, az elnök egyik főtanácsadójával és kongresszusi képviselőkkel. Érezhetően lehet arra számítani, hogy amerikai részről támogatják az anyanyelvű oktatás igényét. [RMSz, okt. 14.]

1994. október 17.

Markó Béla az AEÁ külügyminisztériumában ismertette a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos elképzeléseket és átnyújtotta az autonómiatörekvéseket összegező dokumentumot. [Népszabadság, okt. 30.]

1994. október 24.

Kolozsvárott tartotta orsz. gyűlését a Petre Roman vezette PD, azzal a szándékkal, hogy elhódítsa Gh. Funar híveit. A párt programja elutasítja a kisebbségek kollektív jogait és ellenzi az etnikai alapú autonómiát. Elfogadják a kulturális önrendelkezést, a kétnyelvű feliratokat, az anyanyelvű magánoktatást, de elvetik az „ifjúság erőszakos különválasztását”. [MH, okt. 24.]

1994. október 26.     

A hadsereg napja alkalmával ismét felszínre került Mircea Pascu korábbi kijelentése. Gh. Tinca védelmi min. sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta Pascu kijelentését. [Népszabadság, okt. 26.]

 A Ziua szerint viszont a ro. katonai doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. [Népszava, okt. 27.]

Az európai normák sajnos nem tartalmazzák a kollektív jogok fogalmát — mondta Tabajdi Csaba. — Az RMDSz-nek az alapszerződéssel kapcsolatos dokumentuma konstruktív és realista, azonban néhány dolog nem eléggé tisztázott: ilyen a regionális autonómia. A m. kormány támogatja a kulturális és közigazgatási autonómiát. [RMSz, okt. 26.]

1994. november 03.

 Markó Béla megvonta amerikai látogatásának mérlegét: az újvilágban tisztában vannak a magyar ny. oktatás problémáival és támogatást ígértek a kérdés rendezéséhez; a kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. [RMSz, nov. 3.]

1994. november 16.  

Gabriel Andreescu, Renate Weber és Valentin Stan újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSz követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. Andreescu elmondta: az RMDSz tervezete túlzottan etnocentrikus, tervezetüket a parlament sohasem fogadná el; a nemzetközi jog nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát semagyar Az önálló egyetem és a teljes körű nyelvhasználat viszont megilleti a magyarságot. [EN, nov. 16.]

A PNTCD sajtótájékoztatóján Radu Vasile szóvivő elutasított minden, a nemzetállam egységét veszélyeztető törekvést; Valentin Gabrielescu szerint elfogadhatatlan a magyar egyetem és a helyi autonómia. [ÚM, nov. 16.]

1994. november 19.

Magyar paradigma és posztmodern jövőkép címmel Kolozsvárott rendezett tanácskozást az Interconfessio Társaság, hogy emlékezzenek a Kolozsvári Nyilatkozatra és felismerjék a haladás irányvonalát. Tőkés László szerint az elmúlt 75 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hanyatlás megállításának egyetlen esélye van: az autonómia.

Kovács Miklós (Kárpátalja) szerint a nemzeti csapások egységbe kovácsolják a nemzetet; Trianon formálta egységessé a magyar politikát. A vajdasági Hódi Sándor a kettős állampolgárságot tartotta megoldásnak. [RMSz, nov. 26.]

1994. november 23.

Virgil Măgureanu a parlament két házának együttes ülésén a román államot fenyegető veszélyként beszélt a szeparatizmusról: „Román területén egyes szélsőséges csoportosulások” autonómiát sürgetnek. A magyarellenes hangulatkeltés ellen az RMDSz 3 szenátora és egy képviselője is tiltakozott. [Szabadság, nov. 25.]

 

1994. november 25.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz Külpolitikai Tanácsadó testülete, ahol részt vettek a pártok, platformok vezetői is. Megállapították, hogy sürgős az autonómia-statútumok kidolgozása és egy diplomáciai akcióterv készítése; szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a h. t. többi szervezettel. [RMSz, nov. 30.]

1994. december 21.

Iliescu elnök rádió- és televízióüzenettel fordult az ország népéhez. 1989-ben forradalom volt, nem államcsíny vagy összeesküvés — jelentette ki. Visszautasította az autonómia-formák kialakításának gondolatát, az „etnikai elszigetelődést”, mert azok „sértik a román állam egységes alapon történő megszervezését és működését”. [RMSz, dec. 23.]

1995

1995. január 05.

Marosvásárhelyen az RMDSz OpT megvitatta a Tőkés Lászlót ért vádakat. A kiadott közlemény megállapította: „az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSz-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek”, megakadályozzák az autonómia-politika érvényesítését; a Tőkés ellen irányuló, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúaknak tekintik. A képviselőházban terjesztett, Nagy Benedek által fogalmazott röpirat ügyét az RMDSz Etikai Bizottsága elé utalják. [Szabadság, jan. 7.]

1995. január 07.

Kolozsvárott tartották az RMDSz megalakulása 5. évfordulójának rendezvényeit. Az ünnepség a Közösségi érdekvédelem és önkormányzat c. tudományos tanácskozással kezdődött. Christoph Pan (FUEV-elnök) kifejtette: a kisebbségvédelem nem lehet egy ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek gyakorlatba ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és az autonómia. A kisebbségi autonómia nem károsítja a többségi nemzet érdekeit. [RMSz, jan. 9.]

1995. január 08.        

Markó Béla az autonómiáról: „az elmúlt 5 évben nem történt előrelépés ezen a téren, olyan nagyok a nemzetállami elképzelések és a mi törekvéseink közötti különbségek.” — A Tőkés-üggyel (]950105) kapcsolatban kijelentette: fontos román érdek az RMDSz megosztása, számunkra létszükséglet, hogy ezt ne támogassuk. [Vasárnap (Bp.), jan. 8.]

1995. január 15.        

A MISzSz Sepsiszentgyörgyön tartott választmányi ülésén 50-nél több tagszervezet (iskolás szervezetek, cserkészszöv., ifj. alapítványok) képviselői jelentek meg. Mióta a politizáló szárny (Reform Tömörülés) önállósult, azóta politikamentesen dolgoznak, az RMDSz társaként. [RMSz, jan. 16.]

1995. január 16.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból ismertette Iliescu elnök álláspontját az RMDSz önrendelkezési terveiről: alkotmány- és demokráciaellenes, retrográd, semmi köze sincs a helyi autonómia elveihez és a magyar kisebbség identitásának védelméhez. — Sajtóértekezletén a PNTCD is elutasította az RMDSz területi autonómiára vonatkozó igényét. A PAC hasonlóan nyilatkozott és követelni fogja, hogy a CD határolja el magát ezektől a nézetektől. [Szabadság, jan. 17.]

1995. január 17.

A PDSR közleménye alkotmányellenesnek nevezte és elutasította az RMDSz autonómia-programját. A kormánypárt felszólította a magyar szervezetet, hogy tartsa tiszteletben a törvényeket, a pártokat pedig arra, hogy foglaljanak állást az egységes nemzetállam mellett. Victor Surdu (PDAR) az RMDSz betiltását sürgette, és azt követelte, hogy tiltsák meg az RMDSz jelöltjeinek részvételét a jövendő választáson. [Szabadság, jan. 20.]

1995. január 18.

Az RMDSz ÜE állásfoglalása leszögezte: az RMDSz autonómiatörekvései a román alkotmány, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és a helyi önkormányzatok európai chartája szellemében kívánják érvényre juttatni a romániai magyarság önrendelkezési jogait; érthetetlen az RMDSz-ellenes összehangolt kampány, hiszen a szövetség autonómiaprogramját már a kisebbségi törvénytervezet is tartalmazza, amelyet 1993 decemberében nyújtottak be a parlamentnek. [RMSz, jan. 21.]

1995. február 13.

A képviselőház elfogadta a Petre Ţurlea képviselő RMDSz-ellenes indítványát is magába foglaló napirendet; ennek alapján vitát kezdtek az RMDSz-t elítélő szövegtervezetről. [Szabadság, febr. 14.] A vitában Antal István cáfolta, hogy Székelyudvarhelyen, az Orbán Balázs-szobor avatásakor románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila a szövetség autonómia-koncepciójáról beszélt és cáfolta azt, hogy az RMDSz etnikai alapú regionális autonómiáért küzd. Borbély László kifejtette: nem lehet nemzetállamról beszélni egy olyan országban, ahol 15 kisebbség él és a lakosság 10%-át alkotják. [Szabadság, febr. 14.] — Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Adrian Năstase igennel szavazott a nyilatkozatra, a parasztpártiak pedig ellene. [OrEx, febr. 22.]

1995. február 14.

Emil Constantinescu, a CD elnöke felszólította az RMDSz-t, világosan szögezze le, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt. A professzor kifejtette, hogy a romániai politikai helyzet romlásának fő okozója a magyar szervezet. [MH, febr. 14.]

1995. február 15.

A PER újabb román—magyar párbeszédet szervezett Atlantában. A kétnapos értekezlet febr. 14-én kezdődött. A korábbi találkozók [Buk. (1992. jan.); Neptunfürdő (1992. jún.); Gerzensee (1993. febr.)] nem jártak különösebb eredménnyel. [MN, febr. 8.] — Az álláspontokat az RMDSz külpolitikai tanácsadó testülete febr. 9-én véglegesítette. Ezen az ülésen tudták meg, hogy a román küldöttség kibővült a PUNR egyik képviselőjével. Takács Csaba kifejtette: nem ülhetnek egy asztalhoz annak a pártnak a képviselőjével, amelynek a vezetője a minap úgy nyilatkozott, hogy a magyarokat deportálni kell. [MN, febr. 11.] — Takács Csaba a PER igazgatójától várt választ a kérdésre: miért nem tartják be az eredeti megállapodást (miszerint a PUNR-t nem hívják meg), de nem kapott kielégítő választ. A PUNR képviselője végül csak megfigyelőként vett részt az ülésen. [RMSz, febr. 11.] — A résztvevők (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Tokay György, Frunda György, Csapó I. József, Kelemen Árpád) hosszasan fontolgatták a részvételt, végül 12-én repülőre szálltak. — Bill Clinton elmondta, hogy a közép-európai biztonság és stabilitás jelenleg a legfontosabb világpolitikai kérdések egyike, amelynek próbaköve a román—magyar megbékélés. [RMSz, febr. 14.] — Markó Béla az első napról elmondta, hogy éles viták voltak, sorra vették a legfontosabb kérdéseket, előkészítettek egy problémalistát. A 2. napon a tárgyalásokat Jimmy Carter vezette. [RMSz, febr. 16.] — Az EvZ szerint a román kormány hibázott, amikor küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy az országban olyan feszültségek vannak, amelyeket csak az AEÁ közvetítésével lehet megoldani. — A megbeszélések végén emlékeztetőt adtak ki. A nyilatkozat szerint a megbeszéléseket ki kell terjeszteni a politikai pártokra és a kormányzati szervekre. A párbeszéd lehetséges témái: a pol. légkör enyhítése, az autonómia-koncepció, a tanügyi törvény és az anyanyelvű oktatás kérdése; az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, a közéletben és a gazdaságban, kétnyelvű föliratok, kisebbségi törvény, egyházak kárpótlása. [RMSz, febr. 18.]

1995. február 17.

Az atlantai küldöttség tagjai hazaérkezésük után, az RMDSz székházában sajtótájékoztatón értékelték a megbeszélés eredményeit. Elmondták: a magyarság sohasem nyúlt erőszakos eszközökhöz jogos követeléseinek megvalósításáért, mindig is a párbeszéd, a békés megoldások híve volt. Takács Csaba hozzátette: Atlantában nyíltan lehetett beszélni az autonómiáról, a gazdasági diszkriminációról. [Táj., febr. 20.] — C. V. Tudor „román—horthysta szemináriumnak” nevezte a találkozót, javasolta, hogy az RMDSz vezetőket ne engedjék be az országba, hanem irányítsák Budapestre őket. [MN, febr. 18.]

1995. február 20.

Horn Gyula az önrendelkezésen alapuló autonómiával kapcsolatban kijelentette: „Mo. a határokon túl élő magyarok azon igényeit támogatja, amelyek fellelhetők különféle nemzetközi szervezetek dokumentumaiban.” [RMSz, febr. 22.] — Markó Béla elmondta: számos nemzetközi dokumentum van, de ezek ajánlás jellegűek, nincs jogi következményük. [Népújság, febr. 24.]

1995. február 22.

A CD vezetősége, febr. 17-i ülésén, 30 napot adott az RMDSz-nek, hogy adjon ki nyilatkozatot: elfogadja a román állam egységes, nemzeti jellegét. Takács Csaba kijelentette: az RMDSz nem írja alá a kért dokumentumot. [MN, febr. 22.]

1995. február 24.

Frunda György elmondta: az RMDSz-nek rá kell térnie a konkrét, realista politizálásra. Fenn kell tartani az autonómiaigényt, de előbb a helyi autonómiát kell követelni, arra kell ráépíteni az anyanyelvhasználat, kétnyelvűség és szimbólumok használatának a jogát. [Népújság, febr. 24.]

1995. február 25.

Az SzKT elfogadta határozatot adott ki az alapszerződésről. Az alapszerződésnek integrálnia kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletes kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. [Táj., febr. 27.]

1995. március 03.

Csoóri Sándor, az MVSz elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő és a sors a magyarokat, hogy elsietett alapszerződéseket kössenek a kompromisszumra képtelen partnerekkel. [RMSz, márc. 6.]

A budapesti tanácskozást követően az RMDSz és a felvidéki magyar pártokat tömörítő Magyar Koalíció közös nyilatkozatot fogadott el az alapszerződéssel kapcsolatban: támogatják a szerződő országoknak a megbékélésre irányuló szándékát; az utódállamokban élő magyar közösségek helyzetének rendezése, jogaik biztosítása nélkül nem lehet szó tényleges megbékélésről, ezért elengedhetetlennek tartják a kormányok és az érintett magyar közösségek konszenzusát. Olyan szerződésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek 1918 óta történő szándékos elsorvasztásának megállítását és visszafordítását. Ehhez szükséges az autonóm szervezetek szavatolása, az önkormányzati szervek létrehozása. [RMSz, márc. 6.]

1995. március 04.

Iliescu elnök rádióinterjúban tk. kifejtette: elfogadhatatlannak tartja az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, „arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelést”, amelyet „egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSz politikai harcosai sürgetnek”. [Népszava, márc. 6.]

1995. március 08.

A parlament két házának külügyi bizottsága az alapszerződésről tárgyalt, ahol Meleşcanu kijelentette: elképzelhetőnek tartja a helyi autonómia gondolatát mindazokban a helységekben, ahol a többségi lakosság mellett más etnikumúak is élnek. [RMSz, márc. 10.]

1995. március 10.

Frunda György az etnikai alapú területi autonómia elleni véleményét hangoztatta, mondván: „nem lehet föláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért”. [Respublika, márc. 10.]

1995. március 16.

Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSzdP), a Független Magyar Párt utóda. A párt helyteleníti az RMDSz autonómia-törekvéseit. [RMSz, márc. 20.]

1995. április 05.        

Székely Ervin képviselő az RMDSz önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását sürgette. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat (]921025) tétje az volt, hogy a radikális szárny megszerezze az RMDSz ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot; megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Hibáztatta az autonómiastatútum tervezetét, mert politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat. [RMSz, ápr. 5.]

1995. április 02.        

Meghívott szakértők társaságában egyeztető tanácskozást tartott Szovátán az RMDSz vezetősége. A tanácskozás célja az autonómia-statútumok kidolgozásával kapcsolatos újabb kérdések tisztázása volt. [RMSz, ápr. 5.]

1995. április 03.        

Traian Chebeleu sajtóértekezletén tk. elítélte az ET 1201-es ajánlását. „Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai alapú autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat” — jelentette ki. [MH, ápr. 4.] — Szentiványi Gábor külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Ro. ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 5.]

1995. április 05.        

Székely Ervin képviselő az RMDSz önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását sürgette. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat tétje az volt, hogy a radikális szárny megszerezze az RMDSz ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot; megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Hibáztatta az autonómiastatútum tervezetét, mert politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat. [RMSz, ápr. 5.]

1995. április 07.

Kiss Kálmán (RMSzdP) kifejtette: a kormánypárttal való szoros közreműködésben látja a jövő útját; a magyarság elégedett lehet a sorsával, ezért a kollektív jogokkal nem érdemes foglalkozni. Markó Béla szerint a párt aktivizálódása mögött diverziós célok lapulnak meg. [Mai Nap, ápr. 7.]

1995. április 08.

Csíkszeredában véget ért az SzKT kétnapos rendkívüli ülésszaka. A belső választások ügyében arról döntöttek, hogy a jelölés területi listákon történjék és egy éven belül tartsák meg a választásokat. Több autonómia-statútum tervezete készült el eddig (a Csapó I. Józsefé; Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete, valamint a pol. főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete), az SzKT a pol. főosztályt bízta meg a tervezetek összehangolásával. [EN, ápr. 12.]

1995. április 13.        

A székelyföldi területi RMDSz-szervezetek megalakították a szövetség Székelyföldi Egyeztető Tanácsát. A Székelyudvarhelyen megalakult tanács közleményében leszögezte: támogatják a háromszintű autonómia megvalósítását és bírálták az SzKT döntését, hogy az autonómia-tervezetek véglegesítését egy szűk, szakértői csoportra bízta. [RMSz, ápr. 19.]

1995. április 15.

Az MSzP küldöttsége Székelyudvarhelyen találkozott az RMDSz helyi képviselőivel. A megbeszélés a következő kérdésekről szólt: belső önrendelkezés, háromszintű autonómia, román—magyar alapszerződés, a székelyföldi magyarság közösségi jellegű jogsérelmei, rendőrségi atrocitások, román katonaság betelepítése. A küldöttek megkapták az „EMK a magyar—román alapszerződésről” dokumentumot. [UH, ápr. 25.]

1995. április 20.

 Az SzDSz küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómia gondolatát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. [MH, ápr. 20.]

1995. május 03.        

Oliviu Gherman (PDSR) kijelentette, hogy az 1201-es ajánlás elfogadható, amennyiben a 11. szakasz nem jár etnikai alapú önrendelkezéssel. [Szabadság, máj. 4.]

Mircea Geoană ismertette a hivatalos ro. álláspontot: Ro.-nak nem voltak és nincsenek elvi fenntartásai, csupán az ajánlás 11. szakaszával kapcsolatban. Az ajánlást nem tekintik kötelező jogi normának, mert valójában egy politikai dokumentumról van szó. [RMSz, máj. 5.]

1995. május 05.

„Az RMDSz többször is hangsúlyozta, hogy nem a határkérdés a probléma, hanem a jelenlegi határokon túl élő magyar közösségek helyzetének rendezése. A megoldást mi az autonómia különböző lehetőségeiben jelöltük meg.” — mondta Markó Béla. — A himnuszról és zászlóról készülő törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: „mi nem tudunk és nem is akarunk lemondani erről”. [Respublika, máj. 5.]

1995. május 06.

Marosvásárhelyen befejeződött a kongresszus előtti utolsó SzKT. Két nap után sem született döntés az autonómiatervezetről, a programtervezet és a szervezeti szabályzat módosításairól, az utolsó szót a kongresszus mondja ki. Borbély Imre, az SzKT-n nyilvánosságot kapott levélben [szövegét lásd: EN, máj. 17.] azzal vádolta Markó Bélát, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és mérsékeltek között, de gyakorlati politikájával ez utóbbiakat támogatja. Kritikusan szólt még az atlantai tárgyalásokról és a szövetségi autonómia-program hátráltatásáról. Markó válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. [RMSz, máj. 10.]

1995. május 09.

Az autonómia ügyének a román közvéleményt is meg kell nyerni, ehhez viszont szakértők által kidolgozott terveket kell az asztalra tenni — írta cikkében Fey László. — Az autonómiának hiányzik a pontos meghatározása. [RMSz, máj. 9.]

1995. május 12.

Szatmárnémetiben, a Kölcsey Kör rendezésében megkezdődtek a Jakabffy Napok. A tanácskozás Közösségvédelem és önkormányzat címmel zajlott, célja: az önkormányzati gyakorlat és a különböző autonómia-formák bevezetését szavatoló törvény szorgalmazása. Bárdi Nándor történész kifejtette: addig nem lehet nemzetiségi autonómiáról beszélni, amíg nincs közigazgatási autonómia. [RMSz, máj. 23.]

1995. május 20.

Budapesten véget ért az MH, a HTMH és a PER által rendezett kétnapos konferencia. A tanácskozás arra kereste a választ: „Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, ill. ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?” Allen Kassoff, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. [RMSz, máj. 22.]

1995. május 28.

Kolozsvárott véget ért az RMDSz 4. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson önmeghatározásként a nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösséget fogadták el. — Tőkés László (akit ismét megválasztottak tb. elnöknek) kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, az RMDSz-en belül is felerősödött az autonómiaellenesség. Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómia programját, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. — Hosszú vita folyt az RMDSz programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. [Szabadság, máj. 30.; RMSz, máj. 30.]

1995. május 29.

Az RMDSz kongresszusának visszhangjából: a parlament ülésén Adrian Păunescu és C. V. Tudor útszéli hangon támadták az RMDSz-t; azonnali ügyészi beavatkozást követeltek a szövetség ellen. Frunda György javasolta, hogy a parlament ne a viták menetét, hanem a kongresszus elfogadott dokumentumait vizsgálja. [RMSz, máj. 31.] — Gh. Funar 11 pontos intézkedési tervet javasolt, tk.: a szövetség képviselőinek megbüntetését; anyagilag ne támogassák többet az RMDSz-t; az állam támogassa a magyarok áttelepedését. [Szabadság, máj. 31.] — Az ellenzéki PD méltányolta a kongresszuson elfogadott kiegyensúlyozott politikai vonalat, ugyanakkor kérte: fogalmazzák meg egyértelműbben az autonómia-álláspontot. [MN, máj. 31.]

1995. június 01.

T. Chebeleu elnöki szóvivő ismertette Iliescu állásfoglalását az RMDSz kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság „autonóm nemzeti közösségként” való meghatározását, a budapesti RMDSz-képviselet tervét és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Román-ra. [Szabadság, jún. 2.]

A pártok bírálták a kolozsvári RMDSz-kongresszus lefolyását és a hozott döntéseket. Oliviu Gherman pártelnök kifejtette: nem téveszti össze a magyar kisebbséget az RMDSz-szel, ill. a kongresszuson kifejtett irredenta álláspontot magával a párttal, de felkéri a szövetség parlamenti képviselőit, hogy foglaljanak állást a kongresszuson elhangzott szélsőséges nyilatkozatokkal kapcsolatban. Gh. Funar (ismételten) azt követelte: nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSz-t és tiltsák be. Dinu Patriciu (PL’93) felesleges és ártalmas szervezetnek nevezte az RMDSz-t. [Szabadság, jún. 1.]

Markó Béla, a szövetség sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az RMDSz parlamenti úton kívánja elérni minden célkitűzését, ezért érthetetlen egyes politikusok és pártok reagálása: terrorista, félkatonai, törvényellenes jelzőkkel illették és betiltását követelték. [Szabadság, jún. 2.]

1995. június 03.

Tőkés László elismeréssel nyilatkozott a kongresszusról, amely megerősítette a brassói kongresszus autonómiát illető téziseit. [RMSz, jún. 3.]

1995. június 07.

Varga Gábor az elmúlt 5 év történéseit elemezte: a kivándorlás következtében leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora; milyen eredményességgel valósítják meg a háromszintű autonómiát, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják lebonyolítani. Józan helyzetfelmérésre van szükség és nem hőzöngésre. „Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben — a Székelyföldet leszámítva — szinte teljesen kimaradunk a privatizációból.” Nem életképtelen kezdeményezéseket (belső választás) kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszereket fölállítani. Az autonómiáról nem értekezni kell, hanem meg kell valósítani: lépésről lépésre — nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. [EN, jún. 7.]

1995. június 10.

Az ellenzéket tömörítő CDR 4 pártja elhatárolta magát az RMDSz-től, mert nem tartják megfelelőnek Markó Béla tájékoztatóját az autonómia-koncepcióról. Corneliu Coposu (PNTCD) úgy értékelte, hogy az RMDSz veszélyesen radikalizálódott. [Népszabadság, jún. 12.]

1995. június 12.

A bukaresti rádióban egy magas rangú katonatiszt kifejtette: mivel a nemzetbiztonsági törvény lehetővé teszi, elképzelhető, hogy a hadsereg fellépjen a „szeparatista törekvések ellen”. [ÚM, jún. 12.]

1995. június 14.

A kormány és a koalíciós pártok arról döntöttek, hogy az alapszerződés mellett egy kiegészítő jegyzőkönyvet fogadnának el, amely rögzítené, hogy a magyar fél soha nem támaszt területi igényeket és nem követel többletjogokat a magyar kisebbségnek, függetlenül attól, hogy a jövőben milyen nemzetközi dokumentumokat fogad el az EU. [MH, jún. 17.]

1995. június 17.

Az Interconfessio Emberjogi Társaság (elnöke Borbély Imre) konferenciát tartott Etéden, ahol az RMDSz eddigi útját elemezték és az autonómia esélyeiről vitáztak. [RMSz, jún. 26.]

1995. július 13.

A kormány és a prefektusok tárgyalásain olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyik „pontosabban, világosabban” fogalmazza meg a helyi autonómia fogalmát, hangsúlyozva, hogy az csak adminisztratív lehet. A tervezet szerint a megyei prefektusok ezután teljhatalmúan felfüggeszthetik tisztségükből a polgármestereket és a tanácsosokat. [ÚM, júl. 14.]

1995. július 14.

A Fidesz elnöksége megfogalmazta azokat a követelményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a párt támogassa az alapszerződés megkötését. Ezek között szerepel, az, hogy a román kormány kezdjen tárgyalást az RMDSz-szel a közösségi autonómiáról. Továbbá: az ET 1201-es ajánlását foglalják be az alapszerződésbe; a román állam vállaljon garanciát a teljes körű, költségvetésből finanszírozott kisebbségi oktatásra; adják vissza az egyházi ingatlanokat; az alapszerződést az RMDSz egyetértésével írják alá. [MH, júl. 14.]

1995. augusztus 06.   

A Madarasi Hargitán befejeződött az a kétnapos tanácskozás, amelyet az EMK rendezett. A résztvevők kezdeményezték az autonómia-statútum tervezetének véglegesítését, ezért egy rendkívüli SzKT összehívását kérték és tiltakozást fogalmaztak meg a tanügyi törvény anyanyelvű oktatást sújtó részei ellen. [RMSz, aug. 9.]

1995. augusztus 29.

Bukarestbe látogatott Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa. Első útja az RMDSz székházába vezetett, zárt ajtók mögött tárgyaltak tk. az oktatási törvényről. Másnap a főbiztos Văcăroiuval, Năstaseval és Hrebenciuc-kal, a kisebbségi tanács elnökével tárgyalt, majd Meleşcanu vendége volt. A megbeszélések után van der Stoel kijelentette, hogy az oktatási törvény „teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek”. [MN, aug. 30.]

A. Năstase, képviselőházi elnök elmondta a vendégnek, hogy az oktatási törvény körül mesterséges hangulatkeltés folyik, az RMDSz olyan jogokat erőltet, amelyek különjogokat adnának a kisebbségeknek és lehetővé tennék a magyar kisebbség etnikai alapú autonómiáját. [RMSz, aug. 31.]

1995. augusztus 30.

Iliescu olyan dokumentum aláírására szólított fel, amely kimondaná a Mo. és Román közötti történelmi megbékélés tényét. Elítélően szólt azokról az erőkről, amelyek bátorítják a területi szeparatizmust, az etnikai elvű autonómia és a kollektív jogok gondolatába burkolva hamis bűntudatba sodorják szomszédaikat. Kérte, hogy „bizonyos magyarországi poltikai erők mondjanak le a h. t. magyar kisebbségek irányításáról, prókátori szerepükről”. Figyelmeztetett: a magyar kisebbség jogai nem képezhetik vita tárgyát „még Magyarországgal sem”. Felszólította a magyar felet: írjanak alá politikai dokumentumot, leszögezve, hogy új alapokra helyezik a kapcsolatokat. Ezt a nyilatkozatot jogi dokumentum is kísérheti, amelyekben helyet kaphatnának az etnikai kisebbségekkel szembeni bánásmód normái. [RMSz, szept. 1.]

1995. szeptember 05.

Az EMK — a dél-tiroli modellt követve — kidolgozta a székelyföldi autonómia tervezetét. [MH, szept. 5.]                 

1995. szeptember 18.

Corneliu Coposu sajtóértekezletén élesen bírálta az RMDSz-t, amelyet szerinte „olyan radikálisok vezetnek, akikkel nem lehet vitatkozni”. Pártja elismeri a kisebbségek nyelvhasználati jogát a közigazgatási szervek, a bíróságok előtt, a saját iskola jogát minden szinten, de az autonómiaigényre utalva leszögezte: nem fogadható el, hogy több joggal rendelkezzenek, mint a ro. többség. [Népszava, szept. 19.]

1995. szeptember 28.

Katona Ádám egy hosszas vita végére kívánt pontot tenni. Nyílt levelet [Szabadság, aug. 22.] intézett a m. kormányfőhöz és Göncz Árpád államfőhöz, amelyben azt kérte, hogy Mo. biztosítson védőhatalmi státust az utódállamokban élő magyarság számára. Erre Dáné Tibor reagált [Szabadság, szept. 7.], mondván, hogy a védőhatalmi státust a nemzetközi jog nem biztosítja. Katona személyeskedő válasza Dáné észérvei ellen az EMK sikereit sorakoztatta föl. „1989 decembere óta felvállalt önrendelkezés-küzdelmünk nélkül nem lenne Kolozsvári Nyilatkozat, sem háromszintű autonómia-követelés a legújabb RMDSz-programban” — írta Katona. [Szabadság, szept. 28.]

1995. szeptember 30.

Az EMK-platform nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Székelyföldi Egyeztető Tanács elvi döntését, miszerint sürgős feladat volna — a térség lakosságának a bevonásával — megvitatni a Székelyföld autonómia-statútumát. Az EMK ismételten tiltakozik a Székelyföld militarizálása ellen, mert ennek hátsó szándéka, hogy a vidék etnikai összetételét megváltoztassa. [Táj., okt. 3.]

1995. október 04.

Varsóban okt. 2—19. között zajlik az EBESz Emberi dimenziók c. konferenciája. Max van der Stoel is felszólalt, hangsúlyozva, hogy szükség van a kormányok és a kisebbségek közötti párbeszédet szolgáló struktúrákra, hogy a törvényhozás előtt itt egyeztessék a törvények tartalmát. A területi autonómia lehetőségét az EBESz koppenhágai dokumentuma megemlíti, de nem teszi kötelezővé. Fontos, hogy az államok a kisebbségek jogait kétoldali szerződésekben rögzítsék, az alkalmazás helyességét és folyamatosságát pedig mindkét oldalnak követnie kell. [Táj., okt. 4.]

1995. október 10.

Az IPU ülésén Szűrös Mátyás (MSzP), a magyar küldöttség vezetője kifejtette: a kollektív jogok el nem ismerése a védelemre szoruló kisebbségeket fosztja meg etnikai, nyelvi, vallási, pol. identitásuk védelmének eszközeitől. Történelmi megbékélés csak akkor lehetséges, ha előbb saját országában rendezi viszonyát a többségi nemzet a kisebbségekkel. [RMSz, okt. 12.]

1995. október 12.

Az RMEEÁÉ rendkívüli ülésén megfogalmazott állásfoglalás felhívta az IPU és az ET figyelmét a kisebbségeket sújtó, az egyházi autonómiát semmisnek tekintő okt. törvényre. Az egyházi vezetők kifejtették: az anyanyelven való tanulás jogát a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. — Kitértek az egyházi vagyon restitúciójára is. [Táj., okt. 13.]

1995. október 15.

Csíkszeredai vitafórumán Horia Rusu (PL’93) elvetette a kollektív jogokat, viszont szerinte az egyéni jogok jóval nagyobb fokú megadása, az élet minden területére kiterjedő decentralizáció és az európai normák tiszteletben tartása megoldja a kisebbségi kérdést. [RMSz, okt. 18.]

1995. október 16.

Borbély László beszédet mondott Brüsszelben, az EP és a román parlament vegyes bizottsága ülésén. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg: decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták felül a prefektusok túlzott hatáskörét szabályozó törvényt; nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Román nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. [Táj., okt. 16.] — Klaus Hansch, az EP elnöke — annak kapcsán, hogy a román kormány nehezményezte az EP júliusi állásfoglalását — elmondta, hogy minél közelebb kerül Román az EU-hoz, annál inkább meg kell barátkoznia a számonkérés gyakorlatával. [RMSz, okt. 24.]

1995. október 25.

 Németh Zsolt (Fidesz) ügyes kitörési kísérletnek nevezte Iliescu megbékélési javaslatát, és szorgalmazta, hogy a magyar kormány készítsen választ a dokumentumra. Németh szerint a román fél javaslata nélkülözi a jogi jelleget, kizárja a kisebbségek területi autonómiáját és nem tartalmaz ellenőrző mechanizmusokat. [MN, okt. 26.]

1995. október 31.

Tőkés László sajtóértekezleten számolt be hollandiai útjáról, majd nyilvánosságra hozta a két elnökhöz intézett, a történelmi megbékélés jegyében fogalmazott nyílt levelét. Tőkés szerint a megbékélés egyetlen útja a romániai magyar nemzeti közösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. [RMSz, nov. 2.] — A levelet eljuttatta az RMDSz elnöki hivatalához is. Markó Béla elmondta, hogy a vezetőség tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. [Táj., nov. 2.]

1995. november 01.

T. Chebeleu elnöki szóvivő szélsőséges fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót: „Tőkésnek nincs hitele ahhoz, hogy a magyar—román megbékélésre javaslatot tegyen.” Az utóbbi néhány évben a püspök románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a magyar nemzetiség állítólagos kétségbeejtő helyzetéről, valamint az asszimilációról és az ún. etnikai tisztogatásról. — Hasonló hangnemben nyilatkozott Mircea Geoană külügyi szóvivő is, aki azt bizonygatta, hogy a Tőkés és „más szélsőséges vezetők” téziseiben szereplő etnikai alapú autonómiát európai szinten egyértelműen visszautasítják. [RMSz, nov. 3.] (]951115)

1995. november 02.

Az RMDSz sajtóértekezletén Seres Dénes a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális önkormányzatok európai chartájának ratifikálására. [Táj., nov. 2.]

1995. november 10.

Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel. — Tabajdi Csaba, az MH pol. államtitkára kifejtette: egyes államokban démonként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit, ám a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmek alaptalanok. — Markó Béla ismertette az RMDSz koncepcióját. Román-ban 75 esztendeje folyik a magyarság asszimilálása, ez oda vezetett, hogy számos régió és település etnikai összetétele alapvetően megváltozott. A szövetség 3 formát kíván egymásba építeni: „a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges személyi elvű autonómiát, a sajátos státusú helyi önkormányzatokat és a regionális vagy területi autonómiát”. [ÚM, nov. 10.; RMSz, nov. 23.]

1995. november 14.  

Szabó Károly elmondta, hogy a SRI által összeállított jelentésből megállapítható: a titkosszolgálat nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint korábban a Securitate, jószerivel az egész lakosságot figyelik. Gyanakvással kezelik a külföldi befektetőket, ellene vannak a privatizációnak; a jelentésben nem utaltak konkrét államellenes cselekedetre, hanem az RMDSz autonómia-koncepcióját vitatták. [RMSz, nov. 14.]

1995. november 15.

Markó Béla levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben visszautasította azokat a rágalmakat, amelyeket T. Chebeleu szóvivő szórt Tőkés Lászlóra és közvetve az RMDSz-re is. Markó szerint a használt jelzők (szélsőséges, szegregacionalista, totalitárius, alantas, hitlerista, sztalinista, intoleráns, fundamentalista) nem szolgálják a megbékélést. Egy kerekasztal összehívását javasolta, amely közösen tanulmányozná az európai normákat és az autonómia működő modelljeit. [MN, nov. 17.]

1995. november 22.

Csapó I. József nemzetközi dokumentumokra hivatkozva utasította vissza az SRI azon állítást, amely az autonómia-törekvéseket szeparatistának minősítette. [Táj., nov. 23.]

1995. december 01.

Mo. elfogadja a két vh. után kialakult státust, ugyanakkor jogos igénye, hogy a h. t. nemzeti közösségek autonómiát kapjanak. A megoldás a dél-tiroli példa — mondta Tabajdi Csaba pol. államtitkár. [MH, dec. 1.]

1995. december 07.

Frunda György a helyhatósági törvény módosítására vonatkozó tervezet vitáján azt kifogásolta, hogy az autonómia fogalma az önigazgatásra szűkül le, pénzügyi autonómiáról szó sem esik és nem vették figyelembe az ET ajánlásait. A szenátus elnöke azt válaszolta, hogy az ajánlások nem kötelezőek. [Táj., dec. 8.]

1995. december 13.

Az RMDSz sajtóértekezletén Seres Dénes szenátor a kormányt bírálta, amiért halogatja a helyi és regionális önkormányzatok európai chartájának ratifikálását. [Táj., dec. 13.]

1996

1996. január 05.

Ejteni kell a h. t. magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását; most a legfontosabb, hogy Mo. a NATO tagja legyen, minden egyéb csak másodlagos fontosságú — jelentette ki Molnár Gusztáv politológus. [BBC, jan. 5.]

1996. január 06.

Csapó I. József az általa kidolgozott autonómia-statútumokat ismertette. A tervezet értelmében az anyagi források számottevő részét az állami költségvetésből visszajuttatott támogatások képeznék, amelyek természetszerűleg megilletik a magyar közösséget. Több nemzetközi dokumentum is arra kötelezi Román-t, hogy elismerje az erdélyi magyarság ez irányú törekvéseit: az ET 1134/1990., 1177/1992. és az 1201/1993. sz. ajánlásai. [Szabadság, jan. 6.]

1996. január 14.

Az SzKT székelyudvarhelyi ülése elfogadta munkadokumentumnak Csapó I. József tervezetét a személyi autonómiáról, a további munkát egy jogi szakértőkből álló csoport hivatott elvégezni. [Táj., jan. 15.]

1996. január 16.

A román sajtó elismerő hangon írt a székelyudvarhelyi SzKT-ülés hangvételéről és döntéseiről. A „toleráns szárny” győzelmeként írtak arról, hogy az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől, s hogy a Csapó-féle autonómiatervezet megvitatását későbbre halasztották. [MN, jan. 17.]

1996. január 22.

Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén tk. kidolgozták az állami költségvetésből a saját kiadványok céljaira juttatott összegek elosztási kritériumait és rögzítették a személyi elvű autonómia részletes kidolgozásának ütemtervét. [Táj., jan. 23.]

1996. január 24.        

A hírlap munkatársa diverziónak nevezte Kiss Kálmán pártjának (RMSzdP) toborzóját: azok, akik megelégelték a pol. eredménytelenségek sorozatát és belátták, hogy felelőtlen az autonómia követelése, azok jelentkezzenek náluk. [Szabadság, jan. 24.]

1996. január 25.

Iliescu elnök az SzKT dokumentumainak (]1996. január20) átvizsgálása után úgy ítélte meg, hogy az autonómiára vonatkozó terv az ország szétforgácsolását célozza, ezért minden felelősséget az RMDSz vezetőségére hárított. A jogállam és a társadalmi élet demokratikus megszervezése garantálják a kisebbségek számára annak természetes feltételeit, hogy megőrizzék és kifejezzék etnikai identitásukat. [Szabadság, jan. 26.; MH, jan. 25.]

1996. január 30.

Az EMK küzd az RMDSz erkölcsi-politikai tisztaságáért és a kommagyar múlt maradványai ellen; a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezését tartják az RMDSz legalapvetőbb célkitűzésének, ezért küzdenek az RMDSz asszimiláns politikusai ellen — áll az EMK számvetése c. dokumentumban. [Szabadság, jan. 30.]

1996. február 08.

Az RMDSz ÜE elemezte Adrian Năstase nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSz-nek a kormányzati munkába való bevonására: a szövetség ismerje el az alkotmányt, mondjon le autonómiaterveiről és változtasson „természetellenesen szoros” magyarországi kapcsolatain. Takács Csaba elmondta: az RMDSz egyetlen országgal sem tart fenn „természetellenesen szoros” kapcsolatokat és tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila szerint — mivel előtte semmilyen megbeszélés nem volt ez ügyben — a képviselőházi elnök kijelentése a kampányszerű megnyilatkozások sorába tartozik. [ÚM, febr. 8.]

1996. február 14.      

Heves vita volt a politikai pártok törvénytervezetének vitáján. Az RMDSz szenátorai nem tudták megakadályozni azt, hogy a végleges változatból töröljék „a nemzeti kisebbségek nem hozhatnak létre etnikai pártokat” kitételt. [Táj., febr. 14.]

Markó Béla Adrian Năstase felvetésével (]1996. február 08) kapcsolatban elmondta: az RMDSz kinyilvánította, hogy partneri viszonyt ajánl minden olyan ro. pártnak, amely valódi demokráciát akar és megoldást keres a kisebbség problémáira. Számtalanszor tisztázták, hogy az RMDSz és a magyarság tiszteletben tartja az alkotmányt, de bizonyos, hátrányosan megkülönböztető előírásaival nem értenek egyet. Az RMDSz nem mond le az autonómiaelvről és a Magyarországgal való kapcsolattartás jogáról. [RMSz, febr. 14.]

1996. február 16.

Tőkés László Budapesten a Fidesz külpolitikai klubjának vendégeként kifejtette: szükség lenne egy kerekasztal-értekezletre, ahol a hat magyar párt és a h. t. magyarok képviselői konszenzusra jutnának az autonómia fogalmát illetően. — Orbán Viktor támogatásáról biztosította az ötletet. [RMSz, febr. 19.] (]1996. február 21)

1996. február 18.

Franz Pahl, a Dél-Tirol Autonóm Régió alelnöke 8-tagú RMDSz-küldöttséget hívott meg Trentóba és Bolzanóba, hogy a helyszínen tanulmányozhassák az autonóm intézmények működését, az autonóm intézmények és az állami szervek közötti kapcsolatot, a jogharmonizációt. [Szabadság, febr. 19.]

1996. február 22.

Alfred Moses, az AEÁ nagykövete, kolozsvári látogatásán kifejtette: az országnak folytatnia kell a gazdasági reformokat, biztosítani kell a kisebbségek iránti megbecsülés légkörét. Az AEÁ nincs ugyan az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok mellett, de szigorúan tiszteletben tartja a másságot, hiszen egy multikulturális társadalomban a különböző népek kultúrája csak gazdagíthatja egymást. Véleménye szerint Ro. túl sok energiát pazarol a nemzeti kisebbségek problémáira. A két oldal szélsőségesei fenntartják az interetnikai ellentéteket. [RMSz, febr. 26.]

1996. március 02.

A SzET ülésén a gazdasági stratégia kidolgozásának fontosságáról és a személyi elvű autonómia koncepciójáról értekeztek az RMDSz és a civil szféra képviselői. [RMSz, márc. 5.]

1996. március 04.

Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.]

1996. március 05.      

Az SzT orsz. értekezletén 6 megye küldöttei voltak jelen. Dáné Tibor elmondta: megvitatták a szocdem platform nemzetiségpolitikai irányelveit; egyetértenek a személyi elvű autonómiával és szorgalmazzák, hogy a kisebbségi kultúra és oktatás — hasonlóan az 1945—48-as korszakhoz — önálló vezetést élvezzen; hívei az önálló egyetemnek. [RMSz, márc. 5.]

1996. március 11.      

Németh Zsolt a Tőkés—Markó-konfliktusról elmondta: az RMDSz belügye, hogy miként rendezik ezt a vitát, „nem lenne szerencsés, ha a m. politika és a kormányzat bármilyen módon beleavatkozna ebbe a vitába”. Egyetértettek abban, hogy a 6 m. párt és a h. t. szervezetek képviselői egy rendezvény keretében megvitatnák a m. kisebbség autonómiastratégiáit. [ÚM, márc. 12.]

1996. március 19.

A magyar revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a román nemzetbiztonságot — állapította meg Vasile Lupu tábornok (SRI) elemzése. A magyar autonómiatörekvések „újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve” a román állam sérthetetlensége és egysége ellen irányulnak. [Szabadság, márc. 19.]

1996. március 20.

A Fidesz vezetőinek erdélyi körútja után Orbán Viktor nyilatkozott a sajtónak, s tk. elmondta: az alapszerződést csak az RMDSz jóváhagyása után lehet aláírni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az egyházi ingatlanok visszaadását, biztosítania kell az autonómiát, az anyanyelvű oktatást (beleértve a BTE-t), vissza kell vonni az oktatási törvényt és nem utolsósorban megszüntetni az RMDSz fenyegetettségét. [EN, márc. 20.]

1996. március 21.

Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében — A megmaradás esélyei konferencián Csapó I. József az autonómia mellett érvelt: „ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett”. A szenátor reményét fejezte ki, hogy az EU teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Román-t, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. [RMSz, márc. 23.]

1996. április 03.

Frunda György felszólalt Strasbourgban és kifejtette, hogy az ET túl keveset tett a kisebbségekért, fel kell tehát gyorsítani a kisebbségvédelmet. Kérte, hogy a Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját tekintsék védő dokumentumnak, és azt, hogy az ET bizottsága ne csak az illető ország kormányával tárgyaljon, hanem a kisebbség képviselőivel is. Ezt a két javaslatát elfogadták, de hazatérése után a szélsőséges pártok hazaárulással vádolták meg az RMDSz szenátorát. [EN, ápr. 3.]

1996. április 11.

Budapesten Horn Gyula fogadta Markó Bélát és Takács Csabát. Az RMDSz két elnöke megerősítette a szövetség álláspontját az alapszerződést illetően. Markó Béla javasolta: h. t. magyar szervezetek bevonásával szervezzenek olyan tanácskozást, ahol megtárgyalnák a h. t. magyarság helyzetét valamint jövőképét, és elemeznék a felmerülő koncepciókat. [Táj., ápr. 11.]

1996. április 12.        

Iliescu elnök kizárta azt, hogy a ro.—m. alapszerződésben utalás essék az ET 1201-es ajánlására, Năstase viszont értelmezést tart szükségesnek — emlékeztetett Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Sem az egyik, sem a másik változat nem teszi lehetővé az etnikai alapú autonómia engedélyezését. Mindenképpen elfogadhatatlan, hogy az 1201-es ajánlást értelmezés nélkül foglalják a szerződésbe, mert az kétértelmű interpretálást tenne lehetővé, azt pedig szeretnék elkerülni. [Szabadság, ápr. 12.]

1996. április 13.

Baróton ülésezett a Székelyföldi Egyeztető Tanács, ahol tk. Csapó I. József autonómia-tervezetét vitatták meg. A tanácskozás után Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy — ezt a tervezetet is munkaanyagként használva — fel kell gyorsítani a munkát és ki kell dolgozni a végleges statútumot. Megvalósításához parlamenti jóváhagyásra lenne szükség, amihez megfelelő pol. akarat kellene a többség részéről. Jelenleg sem erre, sem a kisebbségi jogokra nem tapasztalható ilyen akarat, jegyezte meg a szövetségi elnök. [Táj., ápr. 17.]

1996. április 16.

Elkészült a román kormány kisebbségi törvénytervezete. Korábban az RMDSz, az RNDF, a parlamenti kisebbségi képviselők egy csoportja, a PAC és a Román Helsinki Bizottság is elkészített egy-egy tervet. A tervezet jogot biztosít kisebbségi szervezetek alapításához, az anyanyelvű oktatáshoz; a kisebbségek anyanyelvükön fordulhatnak a hivatalos szervekhez, de a folyamodványhoz hivatalos román fordítást kell mellékelni. Kétnyelvű feliratokat csak ott engedélyeznek, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri az 50%-ot. [ÚM, ápr. 16.]

1996. május 04.

Alsócsernátonban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Csapó I. József ismertette autonómia-statútumának tervezetét. — Király Károly szerint az autonómiát a köv. tényezők gátolják: a román kormány és az alkotmány koncepciója; az anyaország lemondó magatartása; az RMDSz megalkuvó politikusai. Javasolta, hogy az RMDSz állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. [RMSz, máj. 10.; Szabadság, máj. 14.] — A zárónyilatkozat szerint a fórum résztvevői „kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban”. Ez a törekvés összhangban van a FSN 1990. januári nyilatkozatával. [UH, máj. 9.]

1996. május 09.

Az RMDSz ÜE elfogadta a magyar nemzeti közösség autonóm jogállásáról szóló törvénytervezetet, valamint a magyar nemzeti közösség szociális és kulturális önkormányzatának statútum-tervezetét. A törvénytervezet Csapó I. József munkáját vette alapul, melyet egy szakértő csoport véglegesített és a parlamenti frakció jogászai véleményezték. Az elnökség javasolta, hogy amennyiben a tervezetek megszerzik az SzKT jóváhagyását is, akkor a parlamenti frakció terjessze a törvényhozás elé azokat. [Táj., máj. 13.]

1996. május 12.

Varga Gábor nyitotta meg az Otthont a hazában c. közéleti fórumot Nagyváradon. Markó Béla leszögezte: az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Tőkés László utalt arra: senki ne áltassa magát, hogy a szórványvilágot meg lehet menteni, azonban a Székelyföld autonómiájának még lehet jövője; bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integráció kedvéért „hajlamos feláldozni” a magyar kisebbség ügyét. [MN, máj. 13.]

1996. május 17.

Az RMDSz és a RNDF rendezésében Temesváron megtartott 41. FUEV kongresszuson a hazai kisebbségek helyzetéről ellentmondó képet mutattak be a kormány képviselői és az RMDSz vezetői. Markó Béla és Tőkés László úgy értékelte a tanácskozás Román-ban történt megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzedelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik a harc. Markó Attila bemutatta az RMDSz autonómia-elképzelését. — Markó Béla elmondta: a kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk, hogy a kongresszus egyik kommunikációs nyelve a magyar legyen, ám a román kormányküldöttség ezt műszaki nehézségekre hivatkozva elvetette; Markó magyarul mondta el a beszédét, amelyet tolmács fordított. [Szabadság, máj. 17.; Táj., máj. 20.]

1996. május 18.

Bodó Barna elmondta: nem sikerült elérni, hogy a konferencia a kollektív jogokkal és az autonómiával is foglalkozzék. — Tőkés László rámutatott: a román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni a külfölddel, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. szélsőséges nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. [RMSz, máj. 21.]

1996. május 26.

Újabb tanácskozást szervezett Székesfehérvárott az Interconfessio Társaság az egyetemes magyar nemzetstratégiáról. Az Új magyar paradigma előadói egyetértettek abban, hogy a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Borbély Imre az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek kérdéseiről beszélt. Szerinte a legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve szerepel a programban az erdélyi magyar kataszter fölállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, egyúttal választói névjegyzékül is szolgálna. Azért halogatják a belső választások megszervezését, mert az a „bebetonozott RMDSz-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetné” — mondta Borbély Imre. [EN, jún. 12.]

1996. június 11.         

Mózes Edit interjút kért Adrian Năstasetól. Arra a kérdésre, hogy miért nem szakítanak Gh. Funarral, a PDSR elnöke azt válaszolta, hogy a PUNR nem ellenzi az euroatlanti integrációt, az RMDSz soraiban viszont szélsőséges, románellenes csoportosulások is vannak: „nem én találtam ki Katona Ádámot és az EMK-t”; a PUNR-vel való kapcsolatot az érdekek mentén határozzák meg, nem az RMDSz kedve szerint. Nem látja az RMDSz-szel való együttműködés esélyét addig, amíg Csapó szenátor autonómia-programja a téma. Năstase szerint az RMDSz nem mutat perspektívát, elszigetelődött, mert etnikai politikát folytat. [RMSz, jún. 11.]

1996. június 18.

Gh. Tinca védelmi min. a Brüsszelben tartott NATO-tanácskozáson kijelentette, hogy amennyiben Mo.-t előbb vennék föl a NATO-ba, az veszélyeztetné az országban folyó reformokat, sőt a regionális biztonságot: az erdélyi magyar kisebbség szélsőséges követeléseit válthatnák ki.

1996. június 19.

Csapody Miklós (MDF) Horn Gyulának a világtalálkozón elhangzott szavaira („a h. t. magyarok tegyék világossá: az autonómiára irányuló törekvésük nem szeparatizmust, nem elszakadást, nem területi igényeket jelent, hanem az európai normákkal, követelményekkel összhangban álló autonómia megteremtését”) kért bővebb magyarázatot. Ha a kormányfő ismerné ezeket a koncepciókat, akkor nem kérne ilyesmit. [ÚM, jún. 19.]

1996. június 29.

Tabajdi Csaba egy interjúban elmondta: szerinte a kisebbségek helyzete a helyi autonómiák segítségével oldható meg, 16 európai államban eddig 50 kisebbség ügyét rendezték ilyen módon. [Népszava, jún. 29.]

1996. július 05.

Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a magyar kormány, a parlamenti pártok és a h. t. magyar szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [magyar—magyar csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.]

1996. július 11.

Az államelnökség mindaddig nem tesz közzé hivatalos reagálást a Mo. és a h. t. magyarság találkozóval kapcsolatban, amíg diplomáciai úton, a külügymin. révén meg nem kapja a kért felvilágosításokat — jelentette ki Traian Chebeleu. A ro. vezetés szerint az etnikai alapú autonómia összeegyeztethetetlen a demokráciával.

Az Adevărul megcsonkítva közölte a találkozó zárónyilatkozatából az autonómiára vonatkozó mondatot, számot sem vetve azzal, hogy abban a „szülőföldön való megmaradásról” van szó; a cikk ismét az egységes nemzetállam féltésével zárult — írta a recenzens. [RMSz, júl. 13., júl. 16.]

1996. július 14.

Az SzKT kolozsvári ülése arról döntött, hogy az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSz nem véglegesítette autonómia-satútumát; az SzKT egyetért a budapesti magyar—magyar tanácskozás zárónyilatkozatával. [Táj., júl. 15.]

1996. július 17.          

A PDSR közleménye elítélte a budapesti magyar—magyar tanácskozáson elfogadott nyilatkozatot, mondván, ezzel a magyar kormány közvetlen kapcsolatot létesített más államok polgáraival, semmibe véve a nemzetközi jogi normákat: „a történtek azt mutatják, hogy Mo. nem ismeri el a román állam intézményeinek jogát arra, hogy képviselje állampolgárait a nemzetközi kapcsolatokban, ami egyes reprezentatív és szuverén intézmények tekintélye és legitimitása elleni nyílt uszítás.” Kovács Lászlót is támadták azért a kijelentéséért, hogy a magyar kormány támogatni kívánja a h. t. magyarság autonómia-koncepcióinak kidolgozását. [MH, júl. 18.]

1996. július 18.

A PDSR hamis vádakkal illette az RMDSz-t, ezért a Szövetségi Elnöki Hivatal közleményt adott ki, amelyben emlékeztetett: az RMDSz az autonómiát a román jogrend, az állam szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja megvalósítani. [Táj., júl. 19.]

1996. július 26.          

Bukarestben megkezdődött a PDSR orsz. konferenciája. Adrian Năstase üv. eln. azért bírálta az RMDSz-t, amiért a m. kormány segítségét kérte autonómiaügyben; jó lenne ősszel pontosabban szabályozni a politikai életet, s restrikciókat alkalmazni az RMDSz céljai, statútuma, programja és finanszírozása tekintetében. [Szabadság, júl. 27.]

1996. július 31.

Újvári Ferenc (EMK) Iliescu elnöknek címzett levelében rámutatott, hogy az autonómiakoncepció nem alkotmányellenes — ahogy az elnök beállította —, hiszen a 119. paragrafus kimondja, hogy a területi közigazgatási egységek adminisztrálása a helyi autonómia és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik. [Szabadság, júl. 31.]

1996. augusztus 02.

Az AEÁ nem támogatja a kelet-európai nemzeti, etnikai kisebbségek területi autonómiára való törekvéseit, de szorgalmazza a teljes politikai jogegyenlőséget és elvárja a többségi államtól a kisebbségek önazonossága megőrzésének teljes körű biztosítását. [Népszabadság, aug. 2.]

1996. augusztus 10.

A kolozsvári prefektúra tanácstermében az RMSzdP gyámkodása alatt tartotta ülését a párt ifj. csoportja. Az ülés (két szónoklat kivételével) román nyelven folyt. Kiss Kálmán elítélte az RMDSz autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. A megdöbbent Buchwald Péter „napirenden kívüli felszólalásában” helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az ellene indított lejárató kampányok. [Szabadság, aug. 12.]

1996. augusztus 13.

Németh Zsolt szerint a személyi elvű kulturális autonómia elfogadhatatlan leszűkítése az autonómiának; ha az alapszerződésben erről lesz szó, akkor az szemben áll a Fidesz és az RMDSz álláspontjával. Pártja nem tekinthet el attól, hogy az alapszerződés csakis az RMDSz egyetértésével jöhet létre. [Népszabadság, aug. 13.]

1996. augusztus 14.

A Cronica Română szerint az 1201-es ajánlás értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. [Népszabadság, aug. 14.] — A román lapok szerint az alapszerződés ügyében Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. [MH, aug. 14.]

Takács Csaba reményét fejezte ki, hogy mindkét kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződést. A román fél az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezését kívánja bevezetni, a magyar partner viszont leszögezte, hogy nem kötnek olyan szerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSz elvárja, hogy a szerződés garantálja az anyanyelvű oktatást, az egyházi vagyon visszaadását, a kétnyelvűség bevezetését az adminisztrációban, az RMDSz által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. [Szabadság, aug. 14.]

1996. augusztus 15.

Frunda György szerint az autonómia nem területi jellegű, hanem a helyi területi közösségek autonómiája, ami feltételezi az illető területen többségben élő nemzeti kisebbségek sajátos jogait, mint például az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, kétnyelvű feliratokat, anyanyelvű iskolákat stb. [ÚM, aug. 15.]

1996. augusztus 17.

Iliescu elnök elmondta: a magyar fél korábban ellenezte, most elfogadta, hogy az 1201-es ajánlás csak a függelékben szerepeljen; leszögezik, hogy az 1201-es nem jelenti a kollektív jogok és a területi autonómia elismerését. [RMSz, aug. 17.]

Horn Gyula elmondta: nem lehet minden igényt kielégítő megállapodást kötni, ugyanakkor a megbékélést, a tartós együttműködést célzó dokumentumokat mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az EU-ba. [Vasárnapi Hírek, aug. 18.]

1996. augusztus 16.   

A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. — Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] — Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. — Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] — Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] — „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]

1996. augusztus 17.   

Iliescu elnök elmondta: a m. fél korábban ellenezte, most elfogadta, hogy az 1201-es ajánlás csak a függelékben szerepeljen; leszögezik, hogy az 1201-es nem jelenti a kollektív jogok és a területi autonómia elismerését. [RMSz, aug. 17.] Horn Gyula elmondta: nem lehet minden igényt kielégítő megállapodást kötni, ugyanakkor a megbékélést, a tartós együttműködést célzó dokumentumokat mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az EU-ba. [Vasárnapi Hírek, aug. 18.]

1996. augusztus 19.

Duray Miklós szerint a magyar kormány — azzal, hogy elfogadta az alapszerződést — szembefordult a magyar—magyar csúcstalálkozón tett vállalásával. Az 1201-es utalás lábjegyzetbe utalása gyakorlatilag minden autonómiatörekvést elutasít. [ÚM, aug. 21.]

1996. augusztus 22.

Markó Béla váratlan fejleménynek nevezte az alapszerződés véglegesítését. Az RMDSz nem tudja elfogadni a kollektív jogok elutasítását. „Szerintünk kollektív jognak számít az is, hogyha egy közösség a maga által delegált személyek révén igazgatja a saját intézményeit.” [RMSz, aug. 22.]

Kovács László szerint az alapszerződés nem zárja ki a kollektív jogok gyakorlását vagy autonómiák létrehozását. [RMSz, aug. 23.] — A kormány az ellenzék és bizonyos h. t. magyar szervezetek bírálata ellenére is kész a dokumentum szeptemberi aláírására. [Népszabadság, aug. 22.]

1996. augusztus 25.

Az RMDSz Külpol. Tanácsadó Testülete ülésen arról döntöttek, hogy küldöttség (Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László) utazik Budapestre, meggyőzni a magyar miniszterelnököt arról, hogy változtasson az alapszerződés szövegén a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak restitúciójára vonatkozóan. [RMSz, aug. 27.]

1996. augusztus 26.

Horn Gyula fogadta az RMDSz küldöttségét, a megbeszélésen az álláspontok nem közeledtek. A kormányfő kifejtette: a szerződést véglegesnek tekintik. A küldöttség tagjai még arra is figyelmeztettek: román oldalról egy leköszönő kormány írja alá a szerződést, amely az alkalmazás szempontjából jelent majd gondot. [RMSz, aug. 28.] — Markó Béla elmondta: „nem igaz az, hogy a nemzetközi jog vagy a nyugati politika egyértelműen elutasítja a kollektív jogokat”. [ÚM, aug. 26.]

Meleşcanu bírálta az RMDSz-t, amiért a magyar kormányt az alapszerződés megváltoztatására akarta rávenni. [MH, aug. 27.]

1996. augusztus 27.

Gabriel Andreescu felszólította az RMDSz vezetőit: ne gördítsenek akadályt az alapszerződés útjába, mely „értékes lépés mind Román, mind Mo. számára és nemzetközi tekintélyünk növekedéséhez vezet”. [Szabadság, aug. 27.]

Budapesten az ellenzék összegyűjtötte a szükséges számú aláírást a rendkívüli Országgyűlés összehívásához; az aláírók által készített határozati javaslat szerint a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása alapján írhatja alá a szerződést. Emellett arra kérték a kormányt, hogy folytasson további tárgyalásokat és vegye figyelembe a romániai magyar szervezetek véleményét. [Népszabadság, aug. 27.]

Kolozsvárott ülésezett az RMEEÁÉ. A magyar egyházak vezetői megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezete nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseik teljesítésére nézve. Az állásfoglalás leszögezte: „az a megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdítását”. [RMSz, aug. 30.]

1996. szeptember 03.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésén elvetették az ellenzéki pártok javaslatát, hogy Markó Béla is felszólalhasson. A kormánypártok (MSzP, SzDSz) szónokai kiálltak az alapszerződés mellett, az ellenzéki képviselők a szerződés aktuális változatát vitatták. Eörsi Mátyás kijelentette: nem tud elképzelni olyan alapszerződést, amely az RMDSz és a román fél igényeit is kielégítené, a Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy a külügyi tárca Bukarest változatát fogadta el. A vita végén 235:71 arányban elvetették az ellenzéki állásfoglalást. [RMSz, szept. 5.]

1996. szeptember 04.

Pápán Markó Béla megnyitotta az újabb magyar—magyar találkozót, ahol az ellenzéki pártok képviselői a h. t. magyar szervezetek vezetőivel tanácskoztak. A résztvevők között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül c. állásfoglalását, amelyben a tb. eln. kifejtette, hogy az alapszerződés aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Orbán Viktor emlékeztetett: a korábbi találkozó nyilatkozata leszögezte, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a h. t. kisebbségek identitás-megőrzési feltételének, tehát az alapszerződés aláírása szerződésszegést jelent. A kiadott közlemény szerint szakértői munkacsoportokat hoznak létre, az autonómiakoncepciók egyeztetése érdekében. [RMSz, szept. 6.]

1996. szeptember 06.

Borbély Imre írásban kiosztott álláspontja leszögezte: az RMDSz csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függnek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbavételét és a belső választások megrendezését említette. [Szabadság, szept. 7.] — Az SzKT 65 igen : 3 nem : 11 tartózkodás arányban elfogadott állásfoglalása szerint az RMDSz „tudomásul vette” a két kormány közötti alapszerződést, „bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai magyar nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén.” [Táj., szept. 9.]

1996. szeptember 11.

Az MTI nyilvánosságra hozta Tőkés László tb. eln. Horn Gyulához címzett levelét, amelyet az alapszerződés ügyében írt: „A kollektív jogok és az autonómia-formák elvetésével a mindenkori román hatalom a magyar nemzeti közösséget egyetlen hatékony önvédelmi eszközétől, a belső önrendelkezés lehetőségétől akarja megfosztani.” [MN, szept. 13.]

1996. szeptember 16.

A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a magyar—román alapszerződést.

 Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a román—magyar történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.]

1996. szeptember 26.

A szenátusban a román—magyar alapszerződést tárgyalták. Szabó Károly az RMDSz álláspontját ismertette: az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezése azzal fenyeget, hogy elvesz az ajánlás lényege. Az egyházi és közösségi javak visszajuttatására, valamint a kollektív jogokra vonatkozó részek hiánya miatt az RMDSz nem támogatja az alapszerződést. A szenátus 87 igen, 13 nem szavazattal és 3 tartózkodással fogadta el az alapszerződést. [Táj., szept. 26.]

1996. szeptember 28.

A Reform Tömörülés elnöksége ellenzi az alapszerződés megkötését, és arra kéri az Országgyűlést, hogy ne ratifikálja azt. [RMSz, szept. 28.]

1996. október 01.

Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]

1996. október 19.

Gyergyószentmiklósi ülésén nyilatkozatot fogadott el az EMK: a magyar kormány megszegte a magyar—magyar csúcstalálkozón vállalt eszméket; az alapszerződés aláírása semmibe vette az önrendelkezés princípiumát; a legsürgősebb feladat az autonómiastatútum elfogadása az RMDSz illetékes fórumai által. [EN, okt. 30.]

1996. október 20.

Tőkés László az Aland-szigeteken tartott kisebbségi konferencián a romániai helyzetet ismertette. Rámutatott az erőltetett asszimiláció, a betelepítések következményeire és arra, hogy 1989 óta nem történt érdembeni változás. A közösségi jogok kivívásának egyetlen módja az autonómia. [Népújság, okt. 24.]

1996. október 25.     

Budapesten megkezdődött az MVSz tisztújító közgyűlése. Alapszabályba foglalták, hogy „az MVSz legfőbb feladata a m. nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján”. [BL, nov. 1.]

1996. október 30.     

Borbély Imre elmondta: valóban sokat hiányzott a parlamenti ülésekről, de olyan külügyi tevékenységet folytatott, amely a magyarság autonómiáját célozta meg; az összmagyar stratégia kidolgozásán munkálkodott, a kigondolt koncepció érvényesítésére megfelelő pol. pozíció szükséges. [EN, okt. 30.]

1996. november 20.

A frissen megválasztott Constantinescu elnök elmondta: a CDR ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A Szerződés Romániával — a CDR programja — határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. Az alapszerződés nem a vége, hanem kezdete egy folyamatnak. [RMSz, nov. 20.]


1997

1997. január 13.

Vida Gyula elmondta: a kormányalakítás idején olyan gyorsan peregtek az események, hogy nem volt idő és alkalom minden döntés előtt az SzKT-t konzultálni, de az utólagos jóváhagyás 90%-os volt, tehát helyes döntések születtek. Az RMDSz a kormányba lépéssel nem mondott le alapvető politikai célkitűzéseiről, mint az autonómia kérdése vagy a BTE. [RMSz, jan. 13.]

1997. január 16.        

Markó Béla, az Akadémia által szervezett konferencián az RMDSz autonómia-politikájáról értekezett. Szerinte a területi autonómiát országszerte meg kellene valósítani; az RMDSz által szorgalmazott autonómia fogalma feltételezi egyes etnikai vetületű jogoknak helyi szinten való gyakorlását. Bedros Horasangian, a konferencia moderátora úgy vélte, két komplexust kell legyőzni: a magyarok a felsőbbrendűségit, a románok az alsóbbrendűségit. [RMSz, jan. 16.]

1997. január 22.

Eva Maria Barki, bécsi ügyvédnő szerint „nyitva kellett volna hagyni a lehetőséget a sérelmek megfogalmazására, esetleges orvoslására”; a kormányban való részvétel beszűkíti az autonómiatörekvésekkel kapcsolatos mozgásteret. [EN, jan. 22.]

1997. február 08.

A belső ellenzék kritikája jellemezte az SzKT marosvásárhelyi ülését. Csapó I. József azt kifogásolta, hogy az RMDSz választási programja lényeges pontokban (kisebbségi jogok garanciája, autonómia) eltér az RMDSz-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Tőkés László szerint az RMDSz választási sikere a választók bölcsességének és nem Frunda elnökjelölti kampányának köszönhető. Borbély Zsolt Attila kérdésére Markó Béla elismerte, hogy a szövetség nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó tervezetet már továbbították. Az ülésen veszélyes manipulációnak nevezték a BTE létjogosultságát megkérdőjelező SzK-akciót. Az SzKT megerősítette funkciójában a Takács Csaba által jelölt két alelnököt: Kötő Józsefet (aki a művelődés- és egyházügyi főosztály mellett mostantól az oktatásért is felel) és Székely Istvánt (önkormányzat). [Szabadság, febr. 10.] — Markó Béla hangsúlyozta: már az RMDSz alapításakor eldőlt, hogy a szövetség részt kér a hatalomból, tekintve, hogy a szervezet egyik célja a pol. életben való részvétel volt, tehát az 1996-os döntés — a kormányzásban való részvételről — nem elvi, hanem taktikai volt. A közös kormányprogram kompromisszum eredménye, de szerepelnek benne az RMDSz fontos célkitűzései: decentralizáció, nemzetközi jogszabályok jóhiszemű alkalmazása és ennek megfelelően a hazai törvények módosítása, az erőszakos asszimiláció és az etnikai összetétel megváltoztatásának tiltása, kisebbségi törvény elfogadása stb. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy az előítéletek és a szűk nacionalista érdekek egyik napról a másikra eltűnnek a román társadalomból. [RMSz, márc. 1.]

1997. február 18.

Tamás Sándor napirend előtti felszólalásában azt szorgalmazta, hogy a képviselőház fogadja el mielőbb a helyi közigazgatás tényleges megreformálását, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Chartájának megfelelően. [Táj., febr. 18.]

1997. február 27.

Tőkés László — arra hivatkozva, hogy az RMDSz, a kormányba lépéskor elmulasztotta írásban rögzíteni a szövetség követeléseit — 25 pontban foglalta össze azokat az igényeket és követeléseket, amelyek a „romániai magyar közösség elvárásait fogalmazzák meg Román demokratikus kormánya iránt”. Felsorolta az RMDSz programjában szereplő fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, amelyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSz által kidolgozott autonómia-törvény valamint a kisebbségi és a vallásügyi törvény elfogadását, a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, a közszolgálati magyar ny. média autonómiájának biztosítását, a felekezeti oktatás restitúcióját az 1948 előtti állapotnak megfelelően, az egyházi vagyon visszaadását, az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a közéletben, magyar prefektusok kinevezését a székely megyékbe, valamint a román—magyar kerekasztal megszervezését. [Szabadság, febr. 27.]

1997. május 01.

A SRI jelentésének egyik alfejezetének címe: „Alkotmányellenes mozgalmak, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot”. Az elemzés a Vasgárda, a Mihály Arkangyal Légiója mellett az EMK-val is foglalkozik, mondván: autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik. [Szabadság, máj. 1.]

1997. május 06.

Kónya-Hamar Sándor, az SRI-jelentés vitájának RMDSz-ellenes aspektusaira hívta föl a figyelmet. Pl. Neculai Popa (PDSR) képviselő a vitán elmondta: soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSz lesz olyan arcátlan, hogy a román parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Az ellenzék meg akarja ingatni koalíciós elhatározásában a parasztpártot, s az úgymond megújult PUNR-vel akarja lecserélni az RMDSz-t. Kónya képviselő szerint az RMDSz politikájának helyességét az ukrajnai románok által összeállított követeléscsomag is igazolja. A beadványt a román és az ukrán kormánynak is eljuttatták, mely a köv. főbb követeléseket tartalmazza: tartsák tiszteletben a nemzeti kisebbségek egyenlőségének elvét a többségi nemzettel szemben, adják meg a nemzeti-kulturális autonómiát, a románlakta területeken a román-t is ismerjék el hivatalos nyelvnek, használhassák szabadon nemzeti jelképeiket, térjenek vissza a települések hagyományos román nevére, adják vissza az 1946 után elkobzott ingatlanokat, költségvetésből támogassák a nemzeti kisebbségek szervezeteinek tevékenységét, védelmezzék a románok történeti és etnográfiai életterét, a román fiatalok szolgálati idejüket a szülőföldön tölthessék le. [Szabadság, máj. 6.]

1997. május 10.

Alsócsernátonban újabb fórumot szervezett a Civil Társadalomért Csoport [a változó neveken szereplő csoport nem jogi személy! — K. P.]. A fórumon Király Károly tartott vitaindítót az autonómiaformákról. — Krizbai Imre, lelkipásztor (az egyik szervező) kijelentette: „területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt, amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSz nem mer beszélni”. Az Adevărul szerint a tiszteletes felszólította az RMDSz-t, hogy követelje az autonómiát, s „ha nem érik el parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal”. [Sajtóf., máj. 14.; az állásfoglalás teljes szövegét lásd: Szabadság, jún. 12.]

1997. június 13.         

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának ratifikálására vonatkozó törvénytervezet vitáját elnapolta a szenátus, a Csapó I. József által fölfedett fordítási hibák miatt. [Táj., jún. 13.]

1997. július 05.

Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT-nak, ebben a köv. sérelmeket sorolta föl: az EMK megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az RMDSz megvonta a bizalmat Bardóczy Csabától; még nem véglegesítették Csapó I. József autonómia-tervezetét; az SzKT még nem foglalkozott a román betelepítéssel, holott az EMK ezt 1994-től szorgalmazza. [RMSz, júl. 9.]

1997. július 08.          

A szenátus ratifikálta a Regionális és Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. Az RMDSz támogató álláspontját Frunda György fejtette ki. [Táj., júl. 8.]

1997. szeptember 03.

Az RMDSz néhány politikusa és az EMK azt szorgalmazza, hogy hívjanak össze egy rendkívüli SzKT-ülést az autonómia-tervek véglegesítése céljából. Csapó I. József szerint a kormányban való részvétel nem kedvez az autonómia eszméjének, ui. a kormányprogramban nem szerepel az autonómiára vonatkozó törvényes keretek létrehozása. Csapó (aki eddig négy tervezetet dolgozott ki) azt várja az RMDSz kongresszusától, hogy döntsön a személyi elvű autonómia tervezetéről. [ÚM, szept. 3.]

1997. szeptember 10.

Király Károly kemény hangon bírálta az RMDSz politikáját. Szerinte a szövetség vezetői nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Akik következetesen szembeszegülnek a román ortodoxiával és síkraszállnak az önrendelkezésért, azok a következők [természetesen Király Károlyon kívül]: Tőkés László, Krizbai Imre, Kincses Előd, Borsos Géza, Sántha Pál Vilmos, Katona Ádám, Fábián Ernő, Csutak István, Gazda József, Gazda Árpád, Patrubány Miklós. Mindent el kell követni, hogy az autonomista irányzat kerekedjék felül az RMDSz kongresszusán, mivel az „egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban”. [Háromszék, szept. 6.] — Király téziseire Verestóy Attila válaszolt A sehova sem vezető út c. írásában. [RMSz, szept. 10.]

1997. szeptember 12.

Katona Ádám kiegészítéseket javasolt az RMDSz programjához, amelyet a kongresszus lenne hivatott jóváhagyni: az önmeghatározás legyen: „a romániai m. közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője”; a célkitűzések között szerepeljen a kettős állampolgárság elnyerése; a tisztségviselők számoljanak el a múltjukkal, ne lehessen vezető a szervezetben az, aki ügynök vagy kollaboráns volt. [Népújság, szept. 12.]

1997. október 15.     

Borbély Zsolt Attila felidézte a kongresszuson történteket: azt javasolta a kongresszusnak, hogy ne fogadják el Markó Béla jelentését, mert az RMDSz vezetése folyamatosan elszabotálja a központi célkitűzésként szereplő belső választások megtartását és a Székelyföld területi autonómiáját. [RMSz, okt. 15.]

1997. október 16.     

A képviselőház nagy többséggel elfogadta a Helyi Önkormányzatok Chartája ratifikálásról szóló törvényt, melyet a szenátus már korábban elfogadott. A dokumentum az elnöki aláírás után emelkedik törvényerőre. [Táj., okt. 17.]

1997. október 20.

A temesvári Diaszpóra Alapítvány nemzetközi konferenciát rendezett a Bánság etnikumközi kapcsolatairól. Nagy vitát váltott ki Schöpflin György kijelentése, aki szerint valódi demokráciában nincs is szükség kollektív jogokra és területi autonómiára; a demokrácia elméletének szerves része a demokratikus önkorlátozás. [RMSz, okt. 23.]

1997. december 01.

Hivatalba lépésének első évfordulóján tévéinterjút adott Emil Constantinescu, aki a jelen nehézségeit az előző kormányzat által hagyott örökséggel magyarázta. Leszögezte: „Román-ban nincsenek kollektív jogok, és legalábbis a mandátumom alatt nem lesz etnikai alapú területi autonómia.” A két székely megyében tapasztalható helyzettel kapcsolatban óvott azoktól a túlzásoktól, amelyek az ottani kapcsolatban „mindkét részről elhangzanak és senkinek sem használnak”. [Szabadság, dec. 2.]


1998

1998. február 04.

Román letétbe helyezte a Regionális és Helyi Autonómia Európai Chartájának ratifikálási okmányait; az ET e fontos szerződését eddig 27 ország írta alá és Román-ban máj. 1-jével lép hatályba. [MTI]

1998. április 16.

Radu Vasile első kormányfői útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett, hogy helyi vezetőkkel tárgyaljon. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. Rámutatott: alaptalanok a magyar tőke túlzott térhódításáról szóló hírek, s az sem igaz, hogy „elmagyarosították” a helyi közigazgatást. [Szabadság, ápr. 17.]

1998. május 06.

A PDSR parlamenti vitát kezdeményezett az RMDSz politikájáról. Neculai Popa képviselő elmondta: sohase hitte volna, hogy az RMDSz olyan arcátlan lesz, hogy etnikai alapú autonómiát követeljen. A PDSR meg akarja ingatni a parasztpárt eddigi bizalmát, s az RMDSz helyét a ’megújult’ PUNR-vel akarják betölteni. [Szabadság, máj. 6.]

1998. május 08.

Radu Vasile: az RMDSz részvétele a kormányban rendkívül pozitív tényező. „A magyar területi autonómia gondolata nem merülhet fel, a kulturális autonómiát viszont a leghatározottabban támogatomagyar (...) Megalapozottnak tartom a magyarság saját oktatásra vonatkozó igényét, ideértve az önálló magyar egyetem létrehozását is.” [RMSz, máj. 8.]

1998. szeptember 12. Alsócsernátonban — az Erdélyi MAGYAR Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében — megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]

1998. szeptember 21.

Hatalmas vihart kavart Sabin Gherman, a kolozsvári tévé szerkesztőjének kiáltványa. A Torkig vagyok Romániával c. felhívásban a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette. Érvként megemlítette: Erdély kevesebbet kap a központi költségvetésből, mint a főváros. Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizációja csakis előnyökkel járhat. Gherman elutasította Tőkés László „etnikai aberrációit”. [RMSz, szept. 21.]

1998. október 24.

Érmihályfalván, mintegy 250 résztvevővel, megrendezték a Partiumi Fórumot. A Fórum nyilatkozata tk. megállapította, hogy a „kormányban maradni nemzeti önérzetünket sértő, történelmi léptékű bűn”; sürgették a belső választások megrendezését és a közélet erkölcsi megtisztulását, a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának igénylését. [RMSz, okt. 27.] — Tőkés László szerint a Fórum egyik célja: „az RMDSz önvizsgálatát szeretnénk végrehajtani (...) az alsócsernátoni fórum visszhangja feltétlenül igazolni látszik ennek a kezdeményezésnek az értelmét”. [Szabadság, okt. 27.]

1999

1999. január 23.

Sabin Gherman kifejtette: a PRM-be tömörült szekusok hadjáratának vagyunk tanúi a Zsil-völgyi bányászok akcióinak leple alatt. Gherman megítélése szerint, ha a tüntetők eljutnak Bukarestbe, akkor C. V. Tudor vezetésével államcsínyre is sor kerülhet. Ha ez bekövetkezik, akkor azonnal ki kell harcolni Erdély autonómiáját vagy akár függetlenségét is, mert az erdélyiek számára teljesen elképzelhetetlen a Román-ra váró tragikus sors. Gherman felkéri Erdély lakóit, hogy ne szolidarizáljanak Cozma bányászaival. [Szabadság, jan. 23.]

1999. február 01.

 Varujan Vosganian (PAR) kijelentette: az RMDSz komoly ellenkezésre számíthat a jobboldal részéről, ha tovább folytatja autonomista politikáját. Pártja nem támogatja a kollektív jogokat. [Szabadság, febr. 1.]

1999. február 13.

Nyárádszeredában, mintegy 300 résztvevő előtt tartották meg a Tőkés László által összehívott fórumot. Katona Ádám levélben kérte Mo. kormányát, hogy biztosítson védőhatalmi státust a h. t. magyar számára. Tőkés András kimondta: „nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz”[!]. Borbély Zsolt Attila az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. [RMSz, febr. 17.; Udvarhelyszék, febr. 19.]

1999. február 27.

Sabin Ghermant — a PUNR, a PRM és a PDSR feljelentése alapján — a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás és az alkotmányos rend veszélyeztetése vádjával. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Gherman emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás és a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező feltétele. [RMSz, febr. 27.]

1999. április 23.        

Sabin Gherman elnöksége alatt bejegyezték a Pro Transilvania Alapítványt, amelynek fő célja Erdély közigazgatási önrendelkezésének kivívása. [Szabadság, ápr. 23.]

1999. május 25.

 Az RMDSz stratégiája elfogadhatatlan, Román nem lehet a magyar kísérletek gyakorlóterepe — mondta Adrian Năstase. C. V. Tudor egy másik tanácskozáson kijelentette: „Ha az RMDSz megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyében, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak.” [Népújság, máj. 25.]

1999. június 07.

Emil Constantinescu elnök marosvásárhelyi látogatása alkalmával „figyelmeztette” a román értelmiséget: felelősen viszonyuljanak ahhoz az újabb tervhez, amely Erdély autonómiájának az újratárgyalását célozza; az elnök leszögezte: „soha, semmilyen formában nem fogad el olyan szeparatista nézeteket, amelyek tagadják az alkotmány alapelveit és ellentmondanak a román nép legfontosabb érdekeinek”. [Szabadság, jún. 7.]

1999. július 07.

 Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a magyar kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.]

1999. augusztus 19.   

Kiss Kálmán (RMSzdP) pártja nevében közleményt adott ki, amelyben leszögezte: az RMDSz nem az egyetlen alternatíva a románai magyarság számára. Szerinte bűn a mérsékelt politizálás, de nagy hiba a merész autonómia-délibáb is. [RMSz, aug. 19.]

1999. szeptember 02.

 Katona Ádám (EMK) nyílt levélben fejtette ki elégedetlenségét amiatt, hogy megvalósulatlan az RMDSz autonómia-koncepciója. Csapó I. József már 1995-ben elkészítette a statúmot, de az még nem került az SzKT elé, mert bizonyos, meg nem nevezett ’retrográd erők’ elszabotálták azt: „miattuk nincs mindmáig az RMDSz-nek elfogadott autonómia-statúma”. [RMSz, szept. 2.]

1999. szeptember 18.

A marosvásárhelyi SzKT-n Katona Ádám amellett kardoskodott, hogy az SzKT tűzze napirendre a Csapó I. József által összeállított erdélyi autonómia statútum-tervezetét. [RMSz, szept. 20.]

1999. szeptember 22.

Markó Béla megbeszélést tartott az RMDSz minisztereivel, államtitkáraival és prefektusaival. Ezt megelőzően az RMDSz önkormányzati szakemberei megvitatták a helyi autonómia és közigazgatási törvénytervezethez beérkezett módosító javaslatokat, kialakítván az RMDSz közös álláspontját, melyet a Képviselőház közigazgatási szakbizottsága következő ülésén képviselnek majd. [RMSz, szept. 22.]

1999. október 19.

Szilágyi Zsolt, Bihar megyei képviselő — több h. t. politikussal, és a HTMH vezetőjével — tanulmányúton vett részt Dél-Tirolban, ahol a helyi önkormányzat meghívására az autonómia-modellt tanulmányozta. [Táj., okt. 19.]

1999. október 28.

Budapesten tartott előadást Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány elnöke. A találkozót Erdély, ha felnő — Van-e lehetőség Erdélyi közigazgatási és gazdasági autonómiájának kivívására? témakörben hirdették meg. [RMSz, nov. 1.]

1999. november 02.

A Transilvania jurnal terjedelmes interjút közölt Tőkés Lászlóval, melyben a tb. elnök igen kemény vádakkal illette a szövetséget és elnökét. Szerinte az RMDSz „egyfajta kommunista párttá változott”, amelyben minden hatalmat egy elit birtokol. A vezetőket azzal vádolta, hogy föladták az RMDSz fő célkitűzéseit: az autonómiát és a magyar egyetem ügyét.

1999. december 01.

Sabin Gherman sajtóértekezleten számolt be az Erdély—Bánság Liga (Liga Transilvania—Banat = LTB) megalakulásáról, mely tkp. egy jobbközép párt. A liga síkra száll Román területi egységéért és nem ért egyet azokkal a politikai szervezetekkel, amelyek Román etnikai alapú föderalizálásáért kardoskodnak. A párt viszont támogatja Román hét régiójának pénzügyi-közigazgatási autonómiáját. [Szabadság, dec. 1.]

2000

2000. január 15.  

Gyímesi Éva elmondta: egy pillanatig sem gondolta, hogy az 1989 decemberében megfogalmazott Hívó szó c. kiáltvány céljai 10 éven belül megvalósulhatnak. Pozitív változás a szólás-, vélemény- és a gyülekezési szabadság; a legjobban fáj, hogy még nincs önálló egyetem. Kiállt az RMDSz mellett, és arra intett, hogy „próbáljunk meg az erdélyi sajátosságoknak megfelelően, egy jó értelemben vett transzilván autonómiában gondolkodni”; a Tőkés—Markó ellentétet higgadt, világos eszmei—ideológiai vitaként lehetne levezetni. [Szabadság, jan. 15.]

Tom Gallagher edinburghi prof. véleménye: Erdélyen belül a románság és a magyarság Erdély-képe olyannyira eltérő, hogy nem egyeztethető össze egy közös Erdély-stratégia érdekében. [Krónika, jan. 15.]

2000. május 08.        

Szekszárdon ülésezett az Erdélyi Körök Orsz. Szöv. (EKOSz). A Szöv. elnöke, Kövesdy Pál kijelentette: „A beolvasztási folyamatot és a kivándorlást az önrendelkezésen kívül a státustörvény akadályozhatja meg.” [Krónika, máj. 8.]

2000. szeptember 07.

Októberben lesz az Erdély—Bánság Liga (a Pro Transilvania Alapítvány politikai szárnya) első kongresszusa. Sabin Gherman kifejtette: az erdélyi román és nem román lakosság összefogása nélkül lehetetlen lesz megvalósítani a nyugati típusú autonómiát. [Szabadság, szept. 7.]

2000. szeptember 25.

A PDSR megvitatta a párt új dokumentumait. Elutasítják azokat a kísérleteket, amelyek a „helyi autonómia elvének ürügyén az etnikai alapon szerveződő autonómiát bátorítják”. [Szabadság, szept. 25.]

2000. szeptember 12.

 Egy felmérés szerint az erdélyi magyar szavazók 90%-a az RMDSz-re szavazna, egyetlen más párt sem éri el az 1%-ot. A megoldandó problémák listáján első helyen szerepel a munkanélküliség megoldása, ezt követi a magas infláció, a korrupció, az életszínvonal csökkenése, s csak azután jönnek az RMDSz programjában hangsúlyosan szereplő témák: anyanyelv használata a közigazgatásban, a Székelyföld területi autonómiája, önálló magyar egyetemagyar [Népújság, okt. 12.; Szabadság, okt. 13.]

2001

2001. január 30.

 Tőkés László elmondta: „tíz év után nemhogy megerősödött volna a romániai magyar nemzeti közösség”, még az egység is odalett; „elsikkadtak eredeti szép terveink, köztük az RMDSz programjának legfontosabb kérdései, mint amilyen az autonómia, vagy a nemzeti önkormányzati elven alapuló önszerveződés és önrendelkezés”. Az RMDSz vezetésének figyelembe kell vennie a bírálatokat és „akár egy újabb RMDSz-kongresszuson, akár egy vásárhelyi típusú [utalás az 1937-es Vásárhelyi Találkozóra] felsereglés keretében” szembe kell néznie a múlttal és meg kell határoznia egy új politikai irányvonalat. [EN, jan. 30.]

2001. június 15.

 Az RT 4. kongresszusán megfogalmazták, hogy a magyarság megmaradása és fejlődése az autonómia (különböző formáinak) megvalósításától függ. [RMSz, jún. 15.]

2001. július 11.

 Az RMDSz kovásznai, kihelyezett frakcióülésén nagy vita alakult ki a prioritásokról. Toró T. Tibor szerint el kell kezdeni a dialógust a pártokkal a közösségi autonómiáról. [Szabadság, júl. 11.]

2001. augusztus 27.

Adrian Năstase szerint oda kell figyelni az ország föderalizálását propagáló csoportokra (itt elsősorban a Sabin Gherman vezette liga tevékenységére utalt) és az autonómia-formák követelőire. [Szabadság, aug. 27.; RMSz, aug. 29.] (]010831)

2001. november 22.

A kormány, a titkosszolgálat és az elnöki hivatal után a parlamentben is megjelent a ’Har—Kov-rögeszme’. Ioan Stan képviselő, a SRI-t felügyelő parlamenti biz. elnöke figyelmeztetett: Hargita és Kovászna megyében már most léteznek olyan intézmények, amelyek működése elvezethet autonóm területi egységek megteremtéséhez. [BN, nov. 22.]

2001. december 01.

Sógor Csaba és több csíkszeredai RMDSz-tisztségviselő felhívásban szólították fel a város magyar lakosságát, hogy ne vegyenek részt a prefektus által, Román nemzeti ünnepe alkalmából rendezett ünnepségen, akinek pedig hivatalból ott kell lennie, az viseljen gyászszalagot. Dec. elseje nemzeti gyásznapjaink egyike, a be nem tartott gyulafehérvári ígéreteket idézi föl és a 80 éve meg nem valósult autonómiát jelenti. Az RMDSz csúcsvezetősége nyilatkozatban határolta el magát a közéleti személyek felhívásától, amely ellentmond az együttélés és a kölcsönös tisztelet szellemének. [Szabadság, dec. 1.] — A román sajtó az aláírók megbüntetését követelte. [Szabadság, dec. 3.] — Az RMDSz felszólítására Sógor Csaba lemondott a szenátusban betöltött frakciótitkári tisztségéről. [Szabadság, dec. 4.]

2002

2002. január 17.

 Folytatódik a PSD—RMDSz közti egyeztetés; Toró T. Tibor szerint a protokollumnak tartalmaznia kellene a közösségi autonómiát, a párbeszéd megkezdését a kulturális önrendelkezésről. [Szabadság, jan. 17.; Krónika, jan. 17.]

2002. október 26.     

Kolozsvárott megemlékeztek a Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulójáról (]921025). Németh Zsolt üzenete hangsúlyozza: a belső önrendelkezésre épülő önkormányzatiság jelenti a helyes utat az erdélyi m. közösség számára. [Szabadság, okt. 26., okt. 28; RMSz, okt. 28.]

2002. december 09.

Feltételekhez köti kongresszusi részvételét az EMK: azt kérik, hogy az RMDSz vegye föl napirendi pontként a Csapó I. József elképzelése szerinti háromszintű autonómia kérdését. [Krónika, dec. 9.]

2002. december 16.

 Tőkés László, valamint az EMK, a NÉP, az RT és a MIT képviselői közös nyilatkozatukban kifejtették, hogy — úgymond — az RMDSz csúcsvezetőségének politikája veszélyezteti a törvényhozásban való részvételhez szükséges 5%-nyi szavazatarány elérését is. A nyilatkozók szerint a válság legfőbb okai: a belső törvényesség megszegése, az autonómiaprogram semmibe vétele, a belső választások elodázása. Az aláírók szükségesnek tartják a szövetségi jelleg helyreállítását, az általános, közvetlen és titkos választások megtartását, a pénzügyi források méltányos elosztását. [Szabadság, dec. 16.]

2003

2003. január 09.

Az EMK Kolozsvárott bemutatta Csapó I. József Autonómiák és autonómiatörekvések c. könyvét; Katona Ádám elmondta, hogy ennek mintájára kidolgozzák a Kalotaszeg és a Partium autonómiájának tervét is. [Szabadság, jan. 9., jan. 11.]

2003. január 18.

A kongresszus előtti utolsó SzKT-n a megkötendő PSD—RMDSz-protokollum esélyeit is latolgatták. A státustörvény által biztosított oktatási támogatásra 35 ezer pályázat érkezett, de csak 1700-at tudtak kifizetni. Katona Ádám kijelentette: az EMK csak bizonyos feltételek teljesítése esetén hajlandó részt venni a szatmári kongresszuson (]030131): ha napirendre kerül az autonómia kérdése és ha minden erdélyi magyar választható lesz, nemcsak az RMDSz tagjai. [Szabadság, jan. 20.; RMSz, jan. 20., jan. 21.]

2003. február 01.      

Szatmárnémetiben, a KREK közgyűlésén tk. az önrendelkezésről, a státustörvényről, az alkotmánymódosítási javaslatokról, az egyházi oktatásról és a megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSz-t kritizáló megjegyzések sem. Átiratban visszautasították az RMDSz tb. elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. Toró T. Tibor szerint az alternatíva mégsem egy új erdélyi m. párt, hanem az egységes közképviselet. [SzFÚ, febr. 2.; Krónika, febr. 3.]

2003. február 02.

A kongresszusi beszámoló vitájában Tempfli József határozottan kiállt az RMDSz egysége mellett. Sütő András azt fogalmazta meg, hogy az autonómia kérdése nem oldható meg karddal, csak gonddal, türelemmel.

2003. február 22.      

A KREK Igazgatótanácsa széles képviseleti alapon nyugvó erdélyi fórum összehívásáról döntött, mely létrehozná a Romániai M. Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező bizottságát. A tervezett szövetség az SzKT szerepét töltené be. [Szabadság, febr. 22.] ● [Az utóbb létrejövő EMNT és SzNT kezdeményéről van szó. Utóbb a szatmárnémeti KREK-közgyűlést tekintették a mozgalom kiindulási pontjának. A fórum-mozgalom további állomásai: Kolozsvár, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Szilágysomlyó.]

2003. március 03.       Puskás Attila szerint a tagság joggal követel határozottabb kiállást az RMDSz részéről, amely akár az egyezség felbontásáig is eljuthatna. A román társadalom ellenállása miatt messze állunk az autonómiától, viszont az önállóság az önkormányzatiság teljes megvalósításával is elérhető. [RMSz, márc. 3.]

2003. március 08.       A nemzetbiztonsági törvény tervezete veszélyforrásként nevezi meg a nacionalizmust és az autonómiatörekvéseket valamint intézkedik az államtitok védelméről. A tervezet szerint 7 intézmény lát el nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatokat: a SRI, SIE, SPP, a különleges távközlési szolgálat, valamint a védelmi, bel- és igazságügyi tárca. [Krónika, márc. 8.]

Marosvásárhelyen tartotta 6. kongresszusát az RT. Ennek során a platform feloszlatta önmagát, viszont megalakították a Reform Mozgalmat (elnökéül Szilágyi Zsoltot választották). Az RM célja az önálló érdekeken alapuló politizálás elősegítése a keresztény és nemzeti liberális értékrend mentén, az erdélyi magyar nemzeti közösség autonóm státusának kialakítása és megerősítése. Az RM nem az RMDSz ellenében kíván működni, a helyhatósági választásokon nem kíván jelölteket állítani — szögezte le Toró T. Tibor. [Szabadság, márc. 10.; Népújság, márc. 10.]

2003. március 11.

Tőkés László sajtótájékoztatón ismertette a Márciusi Fórum terveit; a fórumon megalakítják az erdélyi önkormányzati testület létrehozását Kezdeményező Bizottságot. Az általuk kezdeményezett önkormányzati forma összhangban van az európai struktúrákkal, autonomista elképzelésekkel. [Szabadság, márc. 11.]

Markó Béla szerint aki létrehoz egy alternatív pol. szervezetet és azt szembe akarja fordítani az RMDSz-szel, az egyértelműen megbontja a pol. egységet, ez pedig veszélybe sodorhatja a romániai magyarság pol. képviseletét. Ez olyan történelmi bűn, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. [Krónika, márc. 11.; Szabadság, márc. 12.]

2003. március 14.

Ökumenikus istentisztelettel kezdődtek a kolozsvári Március 15-i ünnepségek. A Szent Mihály-templomból a résztvevők egy része a Farkas utcai templomba vonult, a Márciusi Fórum helyszínére. A mintegy 1000 személy közfelkiáltással megalakította az Erdélyi M. Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozását Kezdeményező Testületet (KT). 19 tagot helyben megválasztottak, további 12-t utóbb nevesítenek. Csapó I. József a célkitűzések megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket ismertette. [Szabadság, márc. 15.]

2003. március 18.

A román sajtó élénken reagált a Márciusi Fórumra: „Tőkés ezer híve hivatalosan területi autonómiát követelt” (Adevărul); „Tőkés hadat üzent az egységes nemzetállamnak” (Curentul); „a Tőkés-fórum az RMDSz politikai-vallási alternatívája” (Cotidianul). — Mircea Geoană marginális és javíthatatlen revizionisták csoportjának nevezte a fórum résztvevőit. — A Fórumon alkotmánymódosítási javaslatokat is megfogalmaztak, amelyek tk. azt tartalmazzák, hogy a közös történelmi, kult. és gazd. jelleget viselő, a többségi nemzettől eltérő önazonosságú közösség által lakott régiók saját önkormányzathoz juthatnak és autonóm közösségeket hozhatnak létre. [Szabadság, márc. 18.]

Borbély László szerint az alapítandó új szervezet nem tud olyan alternatívát a magyarság elé tárni, amellyel érdemben lehetne tárgyalni. Az EMNT alapítói közül sokan egyéni ambíciókat vagy csoportérdekeket képviselnek. [Népújság, márc. 18.]

2003. március 20.      

Kelemen Atilla a Márciusi Fórumról: kisebbségi létben bűn megosztani a magyarságot. [RMSz, márc. 20.]

Kötő József szerint a fórum által is vállalt, közjogilag szavatolt közösségi önrendelkezés és annak intézményrendszere valóban az önazonosság, az asszimilációmentes lét egyetlen lehetséges eszköze; ma az egyetlen járható út a parlamenti politizálás, a fórum a megosztásra alapoz. [Szabadság, márc. 20.]

2003. március 24.

Az RMDSz Nyílt fórum az önkormányzatokért c. rendezvényén mintegy 700 személy vett részt: önkormányzati képviselők, polgármesterek, tanácsosok. A marosvásárhelyi tanácskozás megnyitóján Markó Béla kijelentette: az elkövetkező időszak legfontosabb teendői közé tartozik az, hogy a közösséget felkészítsék az EU-csatlakozásra és folytassák az autonómia építését. A konferencia állásfoglásban rögzítette az önkormányzatiság jogszabályi hátterének megerősítését; a központi irányítás hatásának, a prefektus hatalmának csökkentését. [Szabadság, márc. 24.]

2003. április 05.        

Sepsiszentgyörgyön tartották az Önkormányzatok a Székelyföldért c. konferenciát. Demeter János, a megyei tanács elnöke, hangsúlyozta: a konferencia célja a 3 székely megye közös érdekeinek megfogalmazása. A zárónyilatkozat fontosnak tartja az önkormányzati intézményhálózat kiépítését; halaszthatatlan feladat az EU-szabványok és módszerek átvétele. [HN, ápr. 5.]

Vlad-Adrian Căşunean, Kovászna megyei képviselő elfogadhatatlannak tartja egy „nemzetiségi alapon létrehozott régió megalakítását”. [Krónika, ápr. 5.]

Dorin Florea szerint Maros megyének nem a fejletlen székely megyékkel, hanem az erősebb Kolozzsal vagy Szebennel kellene társulnia. [Népújság, ápr. 8.]

2003. április 18.        

A Márciusi Fórum folytatásaként Székelyudvarhelyre hirdették meg az újabb fórumot, ahol bemutatkozik az Önkormányzati Kezdeményező Testület, amelynek legfőbb feladata az EMNT létrehozása. [Szabadság, ápr. 18.]

2003. április 26.         Közel ezer személy vett részt a KREK és az UPE által rendezett Székelyudvarhelyi Fórumon. Állásfoglalásokat, felhívásokat fogadtak el, kifejezték nemtetszésüket az RMDSz-féle ’kis lépések politikájával’. Célkitűzéseik között szerepel az ’igazi önrendelkezés’ és a Székelyföld területi autonómiája. Tőkés László hangsúlyozta: kezdeményezésük nem irányul az RMDSz ellen, hiszen bármelyik RMDSz-tagot szívesen látják soraikban, bizonyíték erre az öt parlamenti képviselő szerepvállalása. Tőkés Lászlót az ’erdélyi magyarok tb. elnökévé’ választották. A KT soros elnöke Toró T. Tibor lett. A következő fórum színhelye Sepsiszentgyörgy.

Adrian Năstase felkérte a főügyészt, hogy indítson vizsgálatot az EMNT ügyében. [UH, ápr. 28.; HN, ápr. 29.; Szabadság, ápr. 30.; Krónika, ápr. 30.]

Markó Béla kijelentette: „Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik.” A Fórumról: „mi az autonómiáért dolgozunk, a fórum résztvevői pedig az autonómiáról nyilatkoznak”. [Népújság, ápr. 29.]

2003. május 07.

A nemzetbiztonsági törvénytervezet vitáján, a szenátusban Szabó Károly, a képviselőházban pedig Toró T. Tibor arra kérte a bizottságot, hogy töröljék a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők közül az autonómia-törekvéseket, mert számtalan európai modell cáfolja ezt a besorolást. — Eckstein-Kovács Péter szerint a véleménynyilvánítás szabadságát nem lehet rendőri eszközökkel korlátozni. [Szabadság, máj. 7.]

2003. május 08.

Sajtóértekezletén Tőkés László kifejtette: az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szembe a többségi igazságszolgáltatással és saját kirekesztő érdekszövetségével. Véleménye szerint az RMDSz következetesen elszabotálta nemzeti közösségünk autonómiáját. [RMSz, máj. 8.] — Mondanivalóját Nyilatkozatban is közzétette. [EN, máj. 14.]

2003. május 31.

Toró T. Tibor az EMNT KT stratégiájáról nyilatkozott; szerinte két kerettörvényt kell elfogadtatni a parlamenttel: az egyik a nemzeti kulturális autonómia, a másik pedig a regionális autonómia. [Szabadság, máj. 31.]

Sepsiszentgyörgyön tartotta újabb fórumát az EMNT KT; mintegy 700-an vettek részt, Erdély minden részéből érkeztek érdeklődők. Ismertették az EMNT KT feladatait és prioritásait, határozatot fogadtak el a kedvezménytörvény és a székelyföldi autonómia ügyében. [Szabadság, jún. 2.; Háromszék, jún. 3.]

2003. június 02.

 „Mo.-n valamit félreértettek. Mi azt kértük, hogy gazdasági leányvállalatokat létesítenek Erdélyben, nem pedig azt, hogy politikai leányvállalatokat hozzanak létre. Nem kértük, hogy Bayer Zsolt eljöjjön ide, és elmondja nekünk: kisebbségi jogaink érvényesítésében az írek és a baszkok példáját kövessük.”— mondta Markó Béla. ● [Utalás Bayer Zsolt sepsiszentgyörgyi felszólalására] [Krónika, jún. 2.]

2003. június 03.

Egyöntetűen negatív visszhangot kapott a román sajtóban a Tőkés László vezette mozgalom legújabb megnyilvánulása, a sepsiszentgyörgyi fórum. Dan Pavel politológus viszont rámutatott: a régiók kérdését a Markó Béla vezette RMDSz is napirendre tűzte, Erdély területi autonómiáját pedig az itteni románok egy része is pártolja.

2003. június 06.

Markó Béla szerint a fórummozgalom nem tud ’életképes alternatívát’ nyújtani az RMDSz-szel szemben és nincs nagy támogatottsága a magyarság körében. [Népújság, jún. 6.]

2003. június 21.

 Román számára elfogadhatatlan Andreas Gross svájci szakértő jelentése, mert fölveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia eszméjét — nyilatkozta Gh. Prisăcaru, az ET-küldöttség vezetője. A jelentés szerint az autonómia kedvező módja lehet bizonyos, Európában föllelhető feszültségek megoldásának. [Krónika, jún. 21.; Szabadság, jún. 26.]

2003. július 02.

Az EMK elnöksége szerint az RMDSz kolozsvári kongresszusán elfogadott háromszintű autonómia kérdése — az RMDSz kormányzati szerepvállalása óta — megfeneklett, holott az EU regionalizálási igényei folytán ezt most lenne alkalmas napirendre tűzni. Nagy jelentőségűnek ítélik Tőkés László (és az EMNT) ez irányú kezdeményezését. A székelyföldi autonómia véget vethetne annak a folyamatnak, mellyel a bukaresti kormányzatok a központilag irányított, megtervezett betelepítés révén e régió etnikai képének megváltoztatására törekszik. [Szabadság, júl. 2.]

2003. július 14.

 Az EMNT keretén belül megalakult a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SzNT KT) is. Feladata a Székelyföld autonómia-statútumának véglegesítése és annak benyújtása Román parlamentjéhez. [Szabadság, júl. 14.]

2003. július 16.

Az SzNT KT nemzetközi autonómia-konferenciát tervez. [Szabadság, júl. 16.]

2003. július 18.

 Valamennyi magyar vezető egyetért abban, hogy a területi autonómia kis lépések sorával elérhető — idézte a nemzetiségi kérdésekért felelős minisztert a Frankfurter Allgemeine Zeitung. [Népújság, júl. 18.]

2003. augusztus 04.

Schöpflin György politológus leszögezte: az államok egyszerre akarják a stabilitást és a legitimitást; az autonómia akkor jó megoldás egy kisebbség számára, ha a kisebbség megelégszik vele. A román államot rá kell ébreszteni a saját felelősségére, hogy a kisebbségeket egyenlő félként kezelje. [Krónika, aug. 4.]

2003. augusztus 05.

 Illyefalván a 2. Transsylvania Nyári Szabadegyetem munkálatain Adrian Niculescu történész kedvezően vélekedett egy magyar autonóm régió létrehozásáról. Adrian Cioroianu viszont úgy vélekedett, hogy az erdélyi román közösség ezt nem fogadja el. Molnár Gusztáv az egykori történelmi tartományokra épülő alkotmányos régiók létrehozását javasolta. [Szabadság, aug. 5.]

2003. augusztus 06.

A KT meghatározta az SzNT megalakulási folyamatát: okt. 12-én közgyűléseken megalakítják a helyi tanácsokat, 19-én küldöttgyűléseken pedig a 8 Széki Tanácsot (Kézdi, Orbai, Sepsi, Maros, Csík, Gyergyó, Udvarhely és Bardóc-Miklósvár). Ez utóbbiak küldöttei fogják megválasztani az SzNT tagjait. [Háromszék, aug. 6.] (]2003. október 27)

2003. augusztus 08.

Az RMDSz vezetői — tk. Verestóy Attila, Frunda György — egyetértenek az SzNT célkitűzéseivel, de csak abban az esetben, ha a Székelyföld autonómiája összhangban áll az érvényes jogi normákkal. [Krónika, aug. 8.]

2003. augusztus 15.

Markó Béla az önkormányzati választásokra való felkészülésről nyilatkozott. Elsősorban a szélsőséges román nacionalizmust kell ellenségnek tekinteni és nem ok az örömre, hogy egyesek azt a látszatot keltik, hogy az erdélyi magyarságon belül különböző táborok léteznek. Markó furcsállja, hogy a nemzeti tanácsok egyszerre igénylik a kettős állampolgárságot és az autonómiát. Az új mozgalmak nem tudnak újat mondani; megítélése szerint az RMDSz támogatottsága nem változott. [Népújság, aug. 15.]

2003. augusztus 16.

Puskás Bálint szenátor bejelentette: az RMKdM közvetíteni kíván az RMDSz és az SzNT között. „A romániai magyar közösséget érintő fő kérdésekben egységesnek kell maradnunk, másképp nem érhetünk el eredményeket.” [Krónika, aug. 16.]

2003. szeptember 11.

Temesvári sajtótájékoztatóján tk. az EMNT létrehozását célzó folyamatról beszélt Toró T. Tibor. Eszerint a szórványmagyarság számára az elérendő cél a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig a regionális autonómia lenne. [RMSz, szept. 11.]

2003. október 01.

Adrian Năstase, az ET ülésszakán mondott beszédében kijelentette: a kedvezménytörvényről született megállapodás fontos diplomáciai győzelem mind Román, mind Mo. számára. Bukarest támogatja a közigazgatási autonómiát, de ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. A kettős állampolgársággal az a gond, hogy egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot. [Népújság, okt. 1.; Szabadság, okt. 1.]

2003. október 12.

Maros, Kovászna és Hargita megyében gyűléseket tartottak az SzNT Települési Székely Tanácsainak megalakítása érdekében. [Szabadság, okt. 13.; HN, okt. 13.]

2003. október 14.

A PSD nem tárgyal az etnikai alapon megvalósuló területi autonómia kérdéséről és ostobaságnak tartja a Székelyföld autonómiájának gondolatát — közölte Miron Mitrea, a PSD alelnöke. — A székely tanácsok létrehozására irányuló lépések ellenkeznek az európai szellemiséggel és negatív reakciót válthatnak ki az európai szervezetek részéről — mondta Gabriel Oprea, közigazgatásért felelős tárca nélküli min. [HN, okt. 14.]

2003. október 23.

Marosvásárhelyen megalakították a Marosszéki Székely Nemzeti Tanácsot. Fodor Imre, a választott elnök beszédében hangsúlyozta: az autonóm Székelyföld az egyik, gazdaságilag leghatékonyabb régióvá válhat. A 11 vezetőségi tagot a Szék tájegységei (Felső-Nyárád mente stb.) jelölték. [Népújság, okt. 23.]

2003. október 27.

A 8 székből Csíkszék Tanácsa még nem alakult meg, de így is összegyűlt 180 küldött, akik Sepsiszentgyörgyön megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot (SzNT), elnökül Csapó I. Józsefet választották meg. Az alakuló ülésen több határozatot és nyilatkozatot fogadtak el (tk. a Székelyföld autonómiájáról és a kettős állampolgárságról). [Szabadság, okt. 27.; Háromszék, okt. 27., okt. 28.; Krónika, okt. 27.]

2003. október 28.

 Markó Béla szerint az SzNT inkább az autonómia eszméjének lejáratását fogja elérni, semmint a megvalósítást: „hangzatos nyilatkozatok, tapssal megválasztott elnök — mindennek kevés köze van a demokráciához és az autonómiához”. [Szabadság, okt. 28.; Krónika, okt. 28.]

2003. október 29.

A román állam nem fogadhatja el párhuzamos struktúrák létét, az ún. székely tanácsokat, ezek tehát jogi szempontból nem léteznek — szögezte le Gabriel Oprea közigazgatási miniszter. [Szabadság, okt. 29.]

2003. október 30.

Eckstein-Kovács Péter szerint az SzNT létrehozása nem jelent szeparatizmust, a helyi autonómia pedig egész Európában elismert közigazgatási elv és forma. [SzFÚ, okt. 30.]

2003. október 31.

Markó Béla elutasította a kormánypárt SzNT-t elítélő véleményét: „Nem törvénytelen vagy alkotmányellenes, ha néhány ember összegyűl és az autonómia eszméjéről beszélget. Szövetségünk nem ért egyet az SzNT-nek nevezett kezdeményezéssel, mert úgy értékeli, hogy ez tkp. az RMDSz-szel szembeni pol. alternatíva keresését jelképezi.” [Szabadság, okt. 31.; Krónika, okt. 31.]

2003. november 01.

A PRM bűnvádi feljelentést tett az SzNT tagjai ellen és „nemzet elleni támadás” miatt kéri Szilágyi Zsolt képviselő kizárását a parlamentből. [Szabadság, nov. 1.]

2003. november 01.

Markó Béla szerint az SzNT iránt a magyarság nem tanúsít különösebb érdeklődést. Az autonómia továbbra is szerepel az RMDSz programjában, de más jellegű megoldást kell találni a kérdés megoldására, nem az SzNT által javasolt módszert. [Krónika, nov. 1.]

2003. november 04.

A képviselőház állandó bizottsága elutasította a Szilágyi Zsolt parlamenti mandátumának megvonásával kapcsolatos kérelmet, melyet a PRM nyújtott be. „Úgy döntöttünk, hogy megvárjuk az SzNT megalakulási körülményeinek kivizsgálására felkért intézmények álláspontját” — mondta Tudor Mohora, a képviselőház főjegyzője. [Szabadság, nov. 4.]

2003. november 12.

Csapó I. József elmondta: az SzNT nem politizál és nem állít jelölteket a helyhatósági választásokon. A közképviseletet ellátó civil szerveződés nem válik jogi személlyé és nem alternatívája az RMDSz-nek. Az RMDSz „lassú lépések”-taktikája az önkormányzás törvény általi szavatolását beláthatatlan ideig elodázhatja — ezért van szükség egy olyan szervezetre, amely ezt állandóan sürgeti. A székelység a parlamenti demokrácia eszközével élve óhajtja elérni Székelyföld autonómiáját. [Szabadság, nov. 12.]

2003. november 14.

 Nyilvános vitára bocsátják a Csapó I. József-féle autonómia-statútumot, határozta el az SzNT állandó bizottsága. A vita után véglegesített szöveget januárban szándékoznak a parlament elé terjeszteni. [Krónika, nov. 14.]

2003. november 17.

Alkotmánymódosítás után címmel konferenciát tartottak Kolozsvárott. Varga Attila képviselő a jogügyi tennivalókról értekezett; az autonómiáról szólva elvetette a Csapó-féle statútum-tervezetet, mondván, hogy az ’székely nemzetállamot’ tervez, amely éppolyan elfogadhatatlan, mint az alkotmányban rögzített román nemzetállamiság. Értelmezése szerint az autonómia a „nemzeti közösségre átruházott, intézményesített hatásköröket jelenti, amelyekben az állam elismeri a közösség döntéseit és biztosítja ezek végrehajtását. Az autonómia egyezség a kisebbség és a többség között. Ezt elérni csak tárgyalásos úton lehet.” [Szabadság, nov. 17.]

2003. november 20.

 Újabb székelyföldi autonómia-tervezetet mutatott be Bakk Miklós politológus a sajtónak. A tervezetet egy jogászokból és politológusokból álló szakértői csoport dolgozta ki. Csapó I. József szerint ez csak egy magánkezdeményezés, amelyet nem ismer el sem az SzNT, sem az EMNT. [Szabadság, nov. 20.]

2003. november 29.

Szövetség a Székelyföldért címmel rendezett önkormányzati konferenciát Csíkszeredában az RMDSz ÜE. Markó Béla hangsúlyozta: a magyarságnak döntenie kell arról, hogy továbbra is ott lesz-e, ahol az ország jelentős politikai, szociális, gazdasági problémáiban döntenek vagy pedig önmagát kirekesztve, ilyen-olyan pol. nyilatkozatokat fogalmazva nézi, hogy miként marad le a haladás hajójáról. Ráduly Róbert szerint a székelység gondjainak megoldásában továbbra is az egységes szövetség jelenti a járható utat. [Népújság, nov. 29.]

Markó Béla figyelmeztetett: „Az alkotmánymódosításkor bárki felmérhette, meddig lehet elmenni. Akik azt akarják elhitetni a magyarsággal, hogy küszöbön áll az autonómia bevezetése, azok becsapják a közösséget. — Az RMDSz többféle autonómiaformát tart céljának. A szövetség programja nem változott. — A programban rögzített célunkhoz pedig a jelenlegi pol. viszonyok között csak lépésről lépésre lehet közeledni.” [Krónika, nov. 29.]

2003. december 02.

Adrian Năstase az EMNT-ről: Román-ban csak az alkotmánynak megfelelő struktúrákat lehet létrehozni. [Szabadság, dec. 2.]

Gyér részvétel mellett választották meg az EMNT alakuló ülésére delegált Kolozs megyei küldötteket. Az ülést vezető Mátis Jenő elmondta: a kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. [Szabadság, dec. 2.]

2003. december 06.

Budapesten kétnapos konferenciát tartottak a kisebbségi autonómia esélyeiről, ahol a kérdés több európai szakértője is részt vett, tk. Christoph Pan és Andreas Gross. Orbán Viktor szerint a kisebbségek kell hogy megfogalmazzák a tennivalóikat, mert „az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés.” [Szabadság, dec. 6.; Krónika, dec. 6.]

2003. december 13.

Alakuló ülésére készül az EMNT. Sem az RMDSz, sem a magyar kormányoldal pártjai nem vesznek részt az ülésen. Gh. Funar a prefektushoz intézett levelében rendőrségi beavatkozást sürgetett.

Frunda György az EMNT politikájáról: az RMDSz nem etnikai, hanem regionális alapú autonómiáért száll síkra, s eredményeket is fel tud mutatni; az ellenzék tevékenysége eddig nacionalista diskurzusra korlátozódott. [Népújság, dec. 13.] — Borbély László szerint az EMNT csak a kinyilatkoztatás szintjén tárgyal az autonómiáról. A nemzeti tanácsoknak nincs legitimitásuk, közfelkiáltással döntenek minden kérdésben. [RMSz, dec. 13.]

2003. december 14.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ülésezett az SzKT. A szövetségi és az üv. elnök helyzetelemzése után Nagy Zsolt a jövő évi választások előkészítésére vonatkozó határozattervezetet ismertette. Markó Béla hangoztatta, hogy amit az erdélyi magyarság elért, az mind a Deák Ferenc-i önmérsékletnek tulajdonítható. [Szabadság, dec. 15.; Népújság, dec. 15.]

A kolozsvári Magyar Színház épületében került sor az EMNT alakuló ülésére; a 400 küldöttből 373-an vettek részt. Tb. elnökké Tőkés Lászlót választották, nevesítették az állandó bizottságok összetételét, véglegesítették az alelnökök, jegyzők listáját. Az ülést Szilágyi Zsolt üv. elnök vezette, ismertette a fórummozgalom eddigi útját, a Szatmárnémetiben tartott első fórumtól egészen az SzNT megalakulásáig. Tőkés László szerint az RMDSz elárulta az autonómia eszméjét. [Szabadság, dec. 15.]

2003. december 17.

A pol. pártok Kolozs megyei szervezetei nyilatkozatban tiltakoznak az EMNT alakuló ülése ellen. „A magyar radikálisok a politikumból átléptek a büntetőjog területére” — jelentette ki Emil Boc (PD); a PSD nyilatkozata elveti az etnikai alapú enklávék létrehozásának ötletét. A PNL az autonómiáról szóló megbeszélések beszüntetését kérte. [Szabadság, dec. 17.]

2003. december 18.

A kormányfő kijelentette: a román állami intézmények közbelépnek, ha kiderül, hogy az EMNT államellenes cselekedetet latolgat. [Háromszék, dec. 18.] — A Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indít az EMNT ellen — közölte a vádhatóság sajtóirodája. [Krónika, dec. 18.]

Az EMNT az RMDSz ellenében próbál minél demagógabb üzenetet megfogalmazni a magyarság felé. Ennek ellenére, ha valaki hatalmi szóval próbálja elhallgattatni őket, azt nem fogjuk szó nélkül hagyni — mondta Markó Béla. [Szabadság, dec. 18.]

2003. december 23.

 Orbán Viktor a Duna TV adásában bizakodva beszélt az erdélyi autonómiáról. Beszédében Tőkés Lászlót az ’egész kárpát-medencei magyarság tb. köztársasági elnökének’ nevezte. [Szabadság, dec. 23.]       

2003. december 30.

Az SzNT legkésőbb február közepéig eljuttatja a parlamentnek a Székelyföld autonómiájának tervezetét — közölte Ferencz Csaba alelnök. [Szabadság, dec. 30.]

2004

2004. január 06.

 Ferencz Csaba (SzNT) nem tartja megfelelőnek a Bakk Miklós csoportja által összeállított autonómia-tervezetet; Csapó I. József szerint a Székelyföld autonómiájának statútum-tervezetéről csakis a székelyek közképviselete illetékes dönteni. [Szabadság, jan. 6.]

2004. január 08.        

Az SzNT ÁB megvitatta az autonómia-statútumra vonatkozó javaslatokat, tíz napon belül véglegesítik a törvénytervezetet és februárban benyújtják azt a parlamentbe. [Krónika, jan. 8.] — A két tervezet közül a Csapó I. Józsefét részesítették előnyben, a Bakk Miklós által fémjelzett autonómia-statútumot (]2004. január 06) nem fogadták el. [Szabadság, jan. 12.]

2004. január 10.        

Tőkés László — az EMNT elnökeként aláírt nyílt levélben — párbeszédet kezdeményezett Markó Bélával, aki a sajtó útján azt válaszolta: „elégtétellel látom az EMNT levelében az RMDSz célkitűzéseit, ha pedig ez így van, akkor semmi akadálya sincs annak, hogy a szövetségen belül tevékenykedjenek. Tisztázniuk kell, hogy pol. csoportosulásnak tekintik-e magukat, s akkor helyük lehet az RMDSz platformjai között; ezt ezúton fel is ajánlom nekik. Ha pedig civil szervezetnek tekintik magukat, akkor a SzET szintjén lehet helyük a szövetségben.” [Szabadság, jan. 10., jan. 15.; Krónika, jan. 10.]

2004. január 13.

 Az SzNT kinyilvánítja igényét, hogy Román EU-csatlakozásának előzetes feltételeként kezeljék Székelyföld autonómiájának kérdését — mondta Csapó I. József. [Szabadság, jan. 13.]

2004. január 17.

Vasile Puşcaş, Román EU-főtárgyalója szerint fölösleges dolog Csapó I. József kijelentését kommentálni. Az EU-hoz Románia egésze fog csatlakozni majd, nem egy kisebbség vagy egy tartomány. Az EMNT és az SzNT abszurd követeléseket támaszt. [Szabadság, jan. 17.]

2004. január 19.

Az SzNT 178 küldötte Sepsiszentgyörgyön elfogadta a székelyföldi autonómia-statútumot. A Csapó I. József által 1995-ben összeállított és a módosító javaslatokkal kiegészített törvénytervezet előszava kinyilvánítja, hogy az őshonos székely lakosság az EU tagállamaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli. A dokumentum leszögezi: Székelyföld autonómiája nem sérti Román területi épségét és nemzeti szuverenitását. Felkérték Birtalan Ákost, hogy terjessze a parlament elé a tervezetet. Birtalan — egészségi állapotára való tekintettel — másik 5 kollégájának továbbította a kérést. [Szabadság, jan. 19., jan. 21.; Háromszék, jan. 22.]

2004. január 20.

 A román pártok hevesen ellenzik az SzNT autonómia-statútumát. A külügyi államtitkár szerint a dokumentum ellentmond az európai jogszabályoknak. [Krónika, jan. 20.] Az Adevărul szerint az SzNT és az EMNT legfőbb gondja a legitimitáshiány. [RMSz, jan. 20.]

2004. január 22.

Toró T. Tibor úgy véli: utópia azt hinni, hogy a román parlament elfogadja az SzNT tervezetét. Reméli azonban, hogy ennek kapcsán olyan érdemi vita bontakozik ki a román közvéleményben, amely néhány év múlva elvezet oda, hogy érzelemmentesen lehessen értekezni az autonómiáról. [Szabadság, jan. 22.]

2004. január 23.        

Kovács László méltánytalannak találja, hogy a komoly eredményeket felmutató RMDSz mellett 3 új m. szervezet jelenjen meg a MÁÉRT-en, teljes szavazati joggal, mert ezzel kvázi elismerné a radikális szervezetek egységbontó törekvéseit. — „Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alapján csak olyan autonómiát tartunk működőképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalások útján hoz létre, egy megállapodás alapján” — jelentette ki a külügyminiszter, majd az erőszakos cselekedetektől próbálta óvni az erdélyi magyarokat, mondván, hogy a radikális megmozdulások bizalmatlanná teszik a többségieket a kisebbségi üggyel szemben, s az európai közvélemény is elfordul a h. t. magyarság ügyétől. [Szabadság, jan. 23.]

2004. január 24.

 Puskás Bálint úgy véli: az autonómiára vonatkozó törvénytervezet azért fog megbukni a parlamentben, mert egyetlen román párt sem támogatja azt. [Népújság, jan. 24.]

2004. január 27.

A román politikai pártok Kovászna megyei szervezetei közös nyilatkozatban kérték a parlamentet, hogy utasítsák el a Székelyföld autonómiájára vonatkozó tervezetet. [Krónika, jan. 27.]

2004. január 28.

 Nagy szükség lenne arra, hogy az ET dolgozzon ki egy európai autonómia-chartát, amely egyebek mellett leszögezné: az autonómia megadása nem az elszakadás, hanem a feszültségek kezelése, a stabilitás felé hatna — mondta Németh Zsolt Strasbourgban. [Szabadság, jan. 28.]

2004. február 02.      

Székelyudvarhelyen tartották az MPSz kongresszusát. A beszédek egyik visszatérő motívuma: az erdélyi magyarság számára biztosítani kell a ’választás szabadságát’. Az MPSz jelölteket állít a helyhatósági választásokon — minden helységben, ahol ez lehetséges. A kongresszus felkérte a Fideszt, hogy az EPP közelgő kongresszusán vesse föl, hogy Ro. európai integrációját csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. [Szabadság, febr. 2., febr. 3.; Krónika, febr. 2.]

Markó Béla kudarcra ítélt kísérletnek ítélte az MPSz kongresszusát. Nem civil szervezetet, hanem alternatív pol. szervezet hoztak létre; bízik az erdélyi nép bölcsességében, hogy nem hagyja magát becsapni és nem lesz sikeres a néhány Mo.-i politikus által erőltetett megosztási kísérlet. [Szabadság, febr. 2.]

2004. február 03.

 A Bánság regionális autonómiájáért folytatott küzdelemben Toró T. Tibor mindenekelőtt Viorel Coifan liberális politikus segítségében bízik; potenciális támogatónak számít Sabin Gherman is, bár az ő személye szálka a hatalom szemében. Smaranda Enache (aki az AP színeiben politizál) ösvényt nyithat a román értelmiség felé. [EN, febr. 3.]

2004. február 05.

 V. Dorneanu szerint a parlamentben meg kellene vitatni az SzNT autonómia-tervezetét, hogy a kezdeményezők lássák, miként reagálnak a törvényhozók a tervezet készítőinek ’abszurd ötleteire’. [SzFÚ, febr. 5.]

2004. február 16.      

Az EMNT nem vesz részt az idei választásokon, de támogatja azokat az erőket, amelyek fölvállalják a közösség autonómia-igényét — közölték az ÁB ülésén. [Szabadság, febr. 16.]

2004. február 21.      

Kétséges, hogy megkapja-e a Székelyföld az autonóm státust, tekintve, hogy Kovászna és Hargita megye többet kap vissza a központi költségvetésből, mint amennyit befizet. Demeter János szerint előbb meg kell erősíteni a régió gazdasági erejét, s csak azután következhet az autonómia kiharcolása. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSz-nek” — tette hozzá. [Krónika, febr. 21.]

2004. február 25.

 G. Pruteanu (PRM) szerint Csapó I. József autonómia-statútuma saját elképzelésű, középkori államformát akar meghonosítani, saját himnusszal, zászlóval, rendőrséggel. [RMSz, febr. 25.]

2004. február 26.      

Az SzNT által felkért képviselők benyújtották a parlamentnek az autonómia-statútum tervezetét. A tervezetnek 45 napon belül a plénum elé kell kerülnie. [Szabadság, febr. 26.; Krónika, febr. 26.]

Markó Béla a szenátusban kiállt Román mielőbbi EU-csatlakozása mellett. Az autonómiáról elmondta: ennek különféle formái honosodtak meg az idők folyamán Román-ban, pl. a felekezetek és a helyhatóságok autonómiája. Az eszmének két fontos szempontja van: az egyik, hogy a kisebbségeknek legyen joguk részt venni a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában; a másik, hogy az őket kizárólagosan érintő kérdésekben maguk határozhassanak. [Szabadság, febr. 26.]

2004. február 27.      

Az RMDSz parlamenti csoportja nyilatkozatot ki adott az ’ötök’ által beadott autonómia-statútum ügyében: az eljárással kapcsolatban „súlyos erkölcsi, elvi és tartalmi kifogásaik” vannak. Mivel az autonómia kérdése az RMDSz programjában is fellelhető, a tervezettel kapcsolatban érdemi vitát kellett volna tartani. [Népújság, febr. 27.] — Toró T. Tibor — az ötök egyike — elutasította kollégái nyilatkozatát, mondván: nem igaz az, hogy rosszul időzítették a törvénytervezet benyújtását. Meglátása szerint a mostani kampányban a román pártok nem a nacionalista kártya kijátszására törekednek, inkább a korrupcióra, a reformok megrekedésére és az EU-követelményekre figyelnek. [Szabadság, febr. 28.]

2004. február 28.      

Kolozsvárott az autonómia esélyeiről értekeztek a Szabadelvű Kör meghívottai. Az előadók egyetértettek abban, hogy az eredményességet a párbeszéd folyamatossága határozza meg. [Szabadság, febr. 28.]

2004. március 02.      

A kormánynak és az alsóháznak márc. 16-ig kell véleményt nyilvánítania az EMNT autonómia-statútumáról. [Szabadság, márc. 2.]

2004. március 16.      

A Törvényhozási Tanács negatívan véleményezte a benyújtott autonómia-tervezetet. Az elutasításban utaltak az ET 1995-ben elfogadott kisebbségi keretegyezményére, amely nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségek számára. — Két nappal később a képviselőház közigazgatási szakbizottság is elutasította a tervezetet. [Szabadság, márc. 18.; Krónika, márc. 18.]

2004. március 20.

Varga Attila alkotmányjogász szerint a benyújtott autonómia-tervezet szakmailag megalapozatlan: a dokumentumban olyan hatáskörök kapnak etnikai színezetet, amelyekhez semmiképpen sem lennének csatolhatók (pl. egészségügy, bányászat). A tervezet csak a Székelyföldre vonatkozik, ami még a magyarságon belül is ellentétet szülhet — mondta Varga. Baklövésnek tartja azt is, hogy a tervezetet választási évben nyújtották be. Eredményt csak kitartó párbeszéd után lehet elérni. [RMSz, márc. 20.]

           Markó Attila megvédte a sokak által szidott, tárgyalásokon alapuló politikát. Akik elvetik a ’kis lépések’ módszerét, azok a Marosvásárhely típusú nyílt konfrontációt hirdetik [utalás 1990. márc. 20-ra]. [RMSz, márc. 20.]

2004. március 22.

Az RMDSz szövetségi elnöki hivatalában Markó Béla elmondta: 1990 után lassan bár, de elkezdődött és politikai eszközökkel folytatódott az etnikai kérdés rendezése; a mai eredmények igazolják ennek az útnak a helyességét. A jelen lévő Sütő András úgy értékelte: „Az autonómia — amely célja az erdélyi magyarságnak — a fokozatos építkezés és a román pol. életben még rendkívül erős ellenállás körülményei között folytatott küzdelemben lesz megvalósítható.” [Népújság, márc. 22.]

2004. március 30.

A képviselőház — a szakbizottsági jelentés nyomán — elvetette a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSz 22 képviselője a tervezet mellett szavazott, a román képviselők — pártállástól függetlenül — egységesen nemmel szavaztak. [Szabadság, márc. 31.]

2004. április 01.        

Az EMNT szervezésében kétnapos nemzetközi értekezlet kezdődött Szovátán az önkormányzatok jelenéről és jövőjéről. Előadást tartott tk. Andreas Gross, az ET politikai bizottságának raportőre; Christoph Pan, a dél-tiroli Etnikai Csoportok Intézetének elnöke; Ignasi Guardans, az ET katalóniai képviselője; Gunnar Jansson finnországi svéd képviselő (az ET volt romániai raportőre). Megnyitó beszédében Tőkés László, az EMNT elnöke kijelentette, hogy „a székelyföldi magyarság az autonómia ügyében többé nem alkudhat”. Az első nap tanulsága: magunknak kell megteremtenünk az autonómiát. [Szabadság, ápr. 2.; Háromszék, ápr. 2.]

2004. április 02.

 A szovátai konferencia második napján Németh Zsolt elmondta: megjósolható, hogy a kettős állampolgárság megadása felgyorsítaná a h. t. magyarság áttelepedését az anyaországba. Szilágyi Zsolt szerint a konferencia elérte kitűzött célját: sikerült bemutatni a lézető európai autonómia-formákat. [Szabadság, ápr. 3.; EN, ápr. 6.]

2004. április 05.

 A jászberényi autonómia-konferencián Tabajdi Csaba kifejtette: érdemi autonómiát csak az adott országban élő többség egyetértésével lehet elérni. Ilyen politikát képvisel az erdélyi RMDSz, a felvidéki MKP és a délvidéki VMSz. Markó Béla rámutatott: az RMDSz programjában évek óta szerepel az autonómia kérdése, de a pol. ellenfelekkel folytatott vita még csak a megközelítés eszközei körül folyik. [Népújság, ápr. 5.]

2004. április 06.

 Gunnar Jansson finnországi svéd képviselő kifejtette: csapdahelyzetet kreálhat az etnikai autonómia kifejezés. Szerinte a székely célokat az Európában elfogadott kifejezésekkel kell megnevezni: a nyelvi és kulturális autonómiának nagyobb sikere lenne. [Krónika, ápr. 7.]

2004. május 08.

 A KREK a választásokon azokat az erőket támogatja, amelyek a magyar önrendelkezés ügye mellett állnak — olvasható Tőkés László nyilatkozatában. A dokumentum elítéli „az RMDSz autonómia-ellenes politikáját, az utódkommunista többségi hatalommal való elvtelen megalkuvását és a romániai magyar nemzeti közösség elárulását”. [Szabadság, máj. 8.]

2004. május 26.

Kovács László elmondta: autonómiát csak a kisebbség és a többség egyezsége alapján lehet létrehozni; a magyar kormány nem szabhatja feltételül Román-nak — az EU-csatlakozás kapcsán — a székelyföldi autonómia megadását. [Háromszék, máj. 26.]

2004. május 31.

A Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek együttműködési megállapodást írtak alá Szegeden, a különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítására és demokratikus eszközökkel való képviseletére. Ezek a köv.: EMNT, SzNT, VMDP, KMKSz. Arról is döntöttek, hogy létrehozzák a Kárpát-medencei autonómiatanácsot és Brüsszelben irodát nyitnak. [RMSz, máj. 31.]

2004. június 17.

 Nagyváradon megalakították a Kárpát-medencei MAGYAR Nemzeti Tanácsot (KMNT); elnökéül Tőkés Lászlót választották meg. A tanács alapítói: EMNT, SzNT, VMDP, KMKSz, HMDK és az MMNÖK. (Az RMDSz, MKP és a VMSz nem tagjai a tanácsnak.) A KMNT döntött egy diplomáciai munkacsoport létrehozásáról, valamint egy brüsszeli iroda megnyitásáról. [Krónika, jún. 17.] — Közleményben kérték föl Mo. és Szlovákia frissen megválasztott magyar képviselőit, hogy vállalják el az autonómia-törekvések EU-s képviseletét és segítsenek elnyerni azokat a jogosítványokat és hatásköröket, amelyek az autonómiát szavatolják. [Szabadság, jún. 19.]

2004. június 18.

Újabb autonómia-tervezetet nyújtott be a képviselőháznak 4 RMDSz-es tisztségviselő és a függetlenné vált Szilágyi Zsolt. A személyi elvű autonómia-kerettörvény tervezete valamennyi romániai kisebbségre vonatkozik. [Krónika, jún. 18.]

2004. június 24.         

A szenátus jogi biz. elutasította a székelyföldi autonómia tervezetét. Antonie Iorgovan szerint a tervezetet — jellege miatt — alkotmánymódosító-javaslatként kell beterjeszteni. [Krónika, jún. 24.]

2004. június 25.         

A képviselőház elfogadta a 8 fejlesztési régióról szóló törvényt, anélkül, hogy az RMDSz módosító javaslatait figyelembe vették volna. A régió nem közigazgatási-adminisztratív terület és nem rendelkezik jogi személyiséggel. A Központi Régióban a 3 székely megye (Hargita, Kovászna, Maros) mellett 3, ro. többségű megye (Fehér, Szeben, Brassó) is szerepel. Az EMNT tervei szerint a 3 székely megye alkotna egy autonóm egységet. [Szabadság, jún. 25.]

2004. június 28.

Szinaján rendezett kétnapos nemzetpolitikai tanácskozást a PER hazai szervezete. Markó Béla elmondta: a Kárpát-medencei magyarság olyan politikai modellt teremtett meg, amely fontos üzenetet hordoz egész Európa számára. Adrian Severin szerint az autonómia megteremtése valós és jogos igény, de azt nem etnikai alapon kell megszerezni. [Szabadság, jún. 28.; RMSz, jún. 28.]

2004. június 30.

A jogi bizottság után a szenátus is elvetette a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét. [Szabadság, jún. 30.; RMSz, júl. 1.; Krónika, jún. 30.]

2004. július 01.          

Markó Béla egy interjúban — a Fidesz és az MPSz szoros együttműködésére utalva — elmondta: „kellő bölcsességgel próbáljuk szemlélni a megosztási kísérleteket.” Egyik-másik Mo.-i politikus „megpróbál beleszólni a mi dolgaink alakulásába”, amit nem nézünk jó szemmel.

Az erdélyi m. közéletben mindig volt egy erős többség, amely az együttműködés, a mérsékelt politizálás pártján állt, és mindig volt egy radikális kisebbség.

Nem lehet egyszerre két dolgot követelni: autonómiát is, meg kettős állampolgárságot is, mert a kettő ellenkezik egymással. [Népújság, júl. 1.]

2004. július 19.          

Az RMDSz OT elfogadta a szövetség választási programjának alapelveit. Ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogainak kiszélesítése, a közösségi autonómiaformák jogi és intézményes feltételeinek megteremtése, a közigazgatás decentralizációja, a valós önkormányzat megvalósulása, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezése, a m. közösség képviseletének biztosítása minden fontos központi, regionális és helyi intézményben, újabb anyanyelvű önálló oktatási, művelődési és sajtóintézmények létrehozása és működtetése. [RMSz, júl. 19.]

2004. július 20.          

Toró T. Tibor „tusványosi” beszédében elmondta: nincs ellentmondás a területi autonómia és a kettős állampolgárság elnyerésére irányuló törekvések között. Az előbbi a többség és a kisebbség, a második pedig az anyaország és a kisebbség viszonyát hivatott rendezni. [Népújság, júl. 21.; Szabadság, júl. 21.] Az erdélyi m. politikában olyan helyzetet kell teremteni, hogy aki nem vállalja az autonómiát, az tűnjék el a politikai süllyesztőben — mondta a Temes megyei képviselő. [Krónika, júl. 21.]

2004. július 26.          

Orbán Viktor a tusványosi tábor zárónapi beszédében arról beszélt, hogy a lelkekben már megtörtént a m. nemzet határokon átnyúló egyesítése. Az EU-s választások Fideszes sikerére utalva a volt m. kormányfő kijelentette: megvan a remény arra, hogy ismét ’nemzeti kormánya’ legyen Mo.-nak, s erre csak másfél évet kell várni.

Nem takarékoskodott a kritikával sem: „Tutyimutyi, sodródó, határozatlan, a gazdasági döntések meghozatalában késlekedő és azokat következetesen végrehajtani nem tudó kormányaink vannak. Magyarország kétségtelenül ilyen ország.” Az autonómiát Ro.-ban soha nem fogja kiegyezéssel elérni az itteni magyarság, célját csak akkor éri el, ha erőt mutat. [Háromszék, júl. 26.]

2004. július 30.          

Adrian Năstase nyílt levelet intézett Orbán Viktorhoz, a volt m. kormányfő tusnádi beszéde kapcsán. Megítélése szerint elfogadhatatlan, hogy a romániai magyarság vagy bármely más kisebbség a szomszédos országokban politikai viták tárgyát képezze és politikai ambíciók szolgálatába álljon. [Szabadság, júl. 30.]

Bársony András (MSzP) — Németh Zsolt elveivel vitázva — kijelentette: autonómia ott van Európában, ahol a többség és a kisebbség az autonómia belső tartalmáról is képes érdemi vitát folytatni, majd arról megegyezni. Az autonómia-vitákat Ro.-n belül, nem pedig a m. térfélen kell lefolytatni. [Szabadság, júl. 30.]

2004. augusztus 18.   

Az RMDSz a következő 4 évben szeretné megteremteni a kulturális autonómia jogi kereteit. A szövetség egy kisebbségi törvény tervezetét készíti elő, amely szabályozza a kisebbségek és azok szervezeteinek jogállását és előírja a kisebbségi önkormányzatok létrehozását. Ezek hatásköre elsősorban a kisebbségi oktatási, művelődési intézmények felügyeletére terjedne ki. Az RMDSz céljának tartja az eddigieknél nagyobb hatáskört biztosítani az önkormányzatoknak oktatási, művelődési, egészségügyi, gazdasági és közbiztonsági kérdésekben. [SzFÚ, aug. 18.]

2004. augusztus 19.   

Az SzNT széki elnökei arra kérik a székely megyék vezetőit, hogy írjanak ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A székelység — az ET 1334/2003. sz. határozata alapján — a székek önrendelkezési jogát kéri, amely nem érinti Ro. területi integritását és nemzeti szuverenitását. [Szabadság, aug. 19.]

2004. augusztus 20.   

Az elmúlt 14 év alatt 9 kisebbségi törvénytervezetet nyújtottak be a parlamentbe, de ezek közül egyet sem tűzött napirendre a parlament. Kötő József elmondta: az RMDSz az 1993-as tervezet javított változatát kívánja benyújtani a köv. ciklusban; a tervezet kiegészülne a kulturális autonómia intézményével is. [Szabadság, aug. 20.]

2004. augusztus 26.

Az OT ülésén elfogadták az előválasztások programját. Az RMDSz választási programjának címe: Párbeszéd az autonómiáért. [Szabadság, aug. 26.]

2004. szeptember 01.

Az SzNT a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírását kérte, de a kérést mind Horia Grama, Kovászna megyei prefektus, mind Lokodi Edit, Maros megyei tanácselnök törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezte. [RMSz, szept. 1.]

2004. szeptember 04.

Lokodi Edit megyei tanácselnök fogadta Fodor Imrét a Marosszéki SzNT elnökét. A megbeszélés után Lokodi kijelentette: „Nam vagyok autonómiaellenes, de véleményem szerint az a mód, ahogy az SzNT elképzelte: kivitelezhetetlen.” [RMSz, szept. 4.]

2004. szeptember 08.

Az SzNT népszavazást kezdeményezett a Székelyföld autonómiájának ügyében, de Markó Béla szerint ez alkotmány- és törvényellenes. A térség önállóságát a mostaninál tudatosabb decentralizációval, a székely megyék régiófejlesztési együttműködésével és a gazdasági fejlesztési régiók mostani határainak a megváltoztatásával kell elindítani. — Az előválasztásokkal kapcsolatban jó tapasztalatai vannak az RMDSz-nek és biztató a tény, hogy több ro. politikai alakulat is átvette ezt a módszert. [Krónika, szept. 8.; SzFÚ, szept. 8.]

Borbély László a fejlesztési régiók újratárgyalását javasolta a képviselőház ülésén: a jelenlegi gazdasági régiók túl nagyok és gazdaságilag nagyon fejletlen megyéket vonnak össze, kisebb, rugalmasabb régiókra lenne szükség. [RMSz, szept. 8.]

Az SzNT azt kéri az EP-től, hogy tegye Ro. uniós csatlakozásának feltételévé a Székelyföld autonómiájának törvényerejű szavatolását. Vasile Puşcaş, EU-főtárgyaló, éles hangú sajtónyilatkozatban reagált Csapó I. József előterjesztésére: az SzNT nem veszi figyelembe a csatlakozási tárgyalások jelenlegi állását; az ilyen felvetések a belpolitika terén zsaroláshoz, a külpolitika terén izgatáshoz hasonlítanak. [Népújság, szept. 8.]

2004. szeptember 09.

A képviselőház közigazgatási bizottsága — alkotmányellenességre hivatkozva — elutasította a nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvényt. Az elutasítás ellenére a tervezet a plénum elé kerül. [Szabadság, szept. 9.]

2004. szeptember 17.

A székelyföldi autonómia ötlete kapcsán Eckstein-Kovács Péter elmondta: az autonómia kérdéséről orsz. vagy regionális szinten lehet beszélni; a regionális népszavazásra nincs törvényes alap, ui. nincsenek régiók, tehát a szavazásnak nincs jogi háttere. A helyi szavazások kiírásakor a helyhatóságoknak fokozott felelősségük van, ui. olyasmire használnák föl a közpénzt, amire nincs törvényes alap. [Szabadság, szept. 17.]

2004. szeptember 25.

Varga Attila képviselő egy pol. szemináriumon arról beszélt, hogy az RMDSz nem támogatja a területi autonómia gondolatát, mivel a jelenlegi elképzelés szerint az egy kisebb méretű, m. nemzetállam megalkotását célozza a ro. nemzetállam keretén belül. Varga autonómián olyan többletjogokat ért, amelyek a tömbben élő magyarságot illetnék meg. [Szabadság, szept. 25.]

2004. szeptember 29.

Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök szerint a törvények nem teszik lehetővé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását; addig nem lehet népszavazást kiírni, amíg a jelenlegi törvényt nem módosítják. [Szabadság, szept. 29.]

2004. október 02.     

Ferencz Csaba (SzNT) — Demeter János állítását (]2004. szeptember 29) cáfolva — kifejtette: a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendumhoz nem kell módosítani az alkotmányt és a törvényeket; a szavazás elodázását Ferencz az RMDSz taktikázásának nevezte. [Népújság, okt. 2.]

2004. október 08.     

Az MPSz jelöltjei csak olyan párt listáin indulnak, amely támogatja a Székelyföld autonómiáját, ez pedig csak az AP lehet. A párt két vezéregyénisége Emil Constantinescu és Smaranda Enache. [Szabadság, okt. 8.]

2004. október 13.     

Egy olyan kisebbségi törvényt szeretnénk elfogadtatni, amely magába foglalja a kulturális autonómia elemeit is — mondta Markó Béla a képviselőházban tartott sajtóértekezletén, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek csoportjával folytatott megbeszélés után. A kulturális autonómia minden nemzeti kisebbségnek érdeke, mert ez lehetővé tenné egy saját intézményrendszer létrehozását és teljes felügyeletét. A választások után a parlament elé terjesztik a törvénytervezetet. [RMSz, okt. 13.]

2004. október 14.     

Az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által, az erdélyi magyarság tagjai között végzett közvélemény-kutatás alapján összeállított fontossági sorrendben tizedik helyre került Székelyföld területi autonómiája (9,2%), tizennegyedik helyre pedig a kulturális autonómia megvalósítása (3,9%).

2004. október 16.     

A h. t. m. közösségekről folytatott vitát Németh Zsolt és Kovács László egy budapesti konferencián. Németh szerint „Mo.-nak ki kellene mondania, hogy Ro. EU-hoz való csatlakozásának a feltétele a Székelyföld területi autonómiája”; Kovács László szerint Budapest hiába szabna bármilyen feltételt, ha azt Brüsszel nem támogatja. [Szabadság, okt. 16.]

2004. október 19.     

Csapó I. József szerint Erdélyben 613 ezer székely szavazópolgár akar autonómiát. Úgy vélekedett, hogy az apró lépések politikája nem alkalmas az autonómia kivívására. [Szabadság, okt. 19.]

2004. október 29.     

Gazda Zoltán közölte: az MPSz egyezséget kötött az AP-vel [a betűjel Autonomista Pártként is olvasható], melynek köszönhetően több megyében az MPSz jelöltjei szerepelnek a párt képviselőházi és szenátusi listáin. Kovászna megyében a szenátori listát Csapó I. József, a képviselőházi listát Tulit Attila vezeti. [Szabadság, okt. 29.] — A cikkíró véleménye: az AP-ra és az MPSz-re leadott néhány ezer szavazat a magyarság parlamenti képviseletét veszélyezteti. [RMSz, okt. 30.]

2004. november 06.   Emil Constantinescu pártja elvben támogatja a Székelyföld autonómiáját és a romániai magyarok kettős állampolgárságát, nyilatkozta Smaranda Enache, az AP alelnöke. Az MPSz jelöltjei az AP Maros, Hargita, Kovászna, Szilágy, Szatmár és Máramaros megyei listáin indulnak. [Szabadság, nov. 6.]

2004. november 23.   Markó Béla egy interjúban úgy fogalmazott: „nálunk nov. 28-án [értsd: a parlamenti választáskor] lesz a népszavazás a kettős állampolgárságról és az autonómiáról”. A közéletben és a gazdaságban olyan helyzetet kell teremteni Erdélyben, hogy innen ne akarjanak elköltözni az emberek. [RMSz, nov. 23.]

2004. november 24.  

Az RMDSz Kovászna megyei képviselő- és szenátorjelöltjei a kökösi megyehatárnál felállították a Székelyföld határát jelző táblát. A jelöltek elmondták, hogy a következő parlamenti ciklusban kidolgozzák és benyújtják a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. A rendőrség képviselői — miután az egyik főfelügyelő belefojtotta a szót Puskás Bálintba, a felsőház alelnökébe —, a közlekedési törvényre való hivatkozással, leszerelte a táblát. [Szabadság, nov. 24.; RMSz, nov. 25.]

2004. december 04.  

A TEKT és az OpT marosvásárhelyi ülésén a választás utáni helyzetet elemezték. A megyei elnökök a kormányzati szerepvállalás mellett voksoltak. A parlamenti többség csak a PSD—PUR koalícióval valósulhat meg, ez a követendő út.

A közeljövőben tartandó hivatalos egyeztetéseken az autonómia, a decentralizáció, a népjólét, a korrupció elleni harc, az igazságszolgáltatás megreformálása és az RMDSz kormányzati szerepvállalásának személyi vonatkozásai kerülnek terítékre. [Szabadság, dec. 4.]

2004. december 08.  

Az OpT napirendjén a kormányprogram-harmonizálás szerepelt. A megbeszélésen Adrian Năstase is részt vett. Takács Csaba elmondta: nagy hangsúlyt fektetnek a kisebbségi törvénytervezethez tartozó autonómiaformákra is. [Szabadság, dec. 8.]

2004. december 22.  

Az RMDSz befejezte tárgyalásait a DA-val; a Mediafax jelentése szerint föl sem merült a területi autonómia kérdése. [Szabadság, dec. 22.]

2004. december 27.  

Kolozsvárott ülésezett az EMNT állandó bizottsága. Az EMNT párbeszédet szeretne kezdeményezni minden olyan RMDSz-platformmal, hazai és Mo.-i párttal, amelytől támogatást remél az autonómia ügyének előrehaladásában. [Szabadság, dec. 28.]