TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETŐ

4

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS, ELMÉLETI FOGÓDZÓK. A KUTATÁS FELVÁZOLÁSA

8

2.1 AZ ÚJSÁGÍRÓ-KUTATÁSOK NÉHÁNY NEMZETKÖZI VONATKOZÁSA

8

2.2 KI (NEM) ÚJSÁGÍRÓ?

10

2.3 A SAJTÓ (MÉDIA) MŰKÖDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOS JELENSÉGE

13

2.4 A SAJTÓBAN MEGJELENÍTETT TARTALMAKAT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

16

2.5 A KISEBBSÉGI SAJTÓ ÉRTELMEZÉSI KÍSÉRLETEI

19

2.6 KÜLÖNÖS HÁZASSÁG? KAPUŐRSÉG A KISEBBSÉGI SAJTÓBAN

26

3. SAJTÓTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

30

3.1 AZ ERDÉLYI MAGYAR SAJTÓ KEZDETEI TRIANONIG

30

3.1.1 A mócsi szindróma

31

3.2 TRIANON UTÁN: A KISEBBSÉGBE KERÜLÉS SAJTÓJA (22 ÉV)

33

3.3 FÉLIG TÖBBSÉGBEN: 1940--1944

40

3.4 MÁSODIK ÚJRAKEZDÉS: SAJTÓVILÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN ÉS A SZOCIALISTA, KOMMUNISTA RENDSZERBEN (1944--1989)

41

3.4.1 A romániai cenzúra ,,esztétikájának" néhány jellegzetessége

47

4. A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓ A POSZTSZOCIALIZMUS KORSZAKÁBAN

58

4.1 ÁTMENET ÉS SAJTÓ: KELET-KÖZÉP-EURÓPAI ÉS ROMÁNIAI VONATKOZÁSOK

58

4.2 HARMADIK ÚJRAKEZDÉS: A ROMÁNIAI MAGYAR KISEBBSÉGI SAJTÓ A KILENCVENES ÉVEKBEN

64

4.2.1 Romániai magyar sajtórendszer: adatok, szerkezet, korszakolás

64

4.2.2 A romániai magyar sajtónyilvánosság működésére vonatkozó néhány értelmezési kísérlet

71

5. A SAJTÓNYILVÁNOSSÁG MŰKÖDTETŐI: A ROMÁNIAI MAGYAR ÚJSÁGÍRÓ TÁRSADALOM

82

5.1 MERJÜNK KICSIK LENNI? MÓDSZERTANI PROBLEMATIKA

83

5.2 AZ ÚJSÁGÍRÓK FŐBB DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI ÉS SZOCIÁLIS HÁTTERE

84

5.2.1. Életkor

84

5.2.2 Nemek aránya

85

5.2.3 Társadalmi háttér és végzettség

85

5.2.4 Földrajzi és társadalmi mobilitás

86

5.2.5 Idegennyelv ismeret és internet-használat

91

5.2.6 Családi állapot

91

5.2.7 Jövedelem és anyagi javak

92

5.3 SZAKMAI ÉS SZERKESZTŐSÉGI ÉLET

94

5.3.1 Munkahely típusa

94

5.3.2 Jelenlegi és vágyott beosztás, illetve szakterület

94

5.3.3 Pályára kerülés, munkahely biztonsága

95

5.3.4 Tulajdonosi szerkezet és támogatások, juttatások

97

5.3.5 Munkaidő és leterheltség

98

5.3.6 Elégedettség, kiszolgáltatottság

101

5.3.7 Hivatás versus szakma: ki a jó újságíró?

105

5.3.8 Kinek ír az újságíró és hogyan?

107

5.4 SZOKÁSOK, ÉRTÉKEK, VÉLEMÉNYEK

110

5.4.1 Médiafogyasztási szokások

110

5.4.2 Értékek az átmenet időszakában

111

5.4.3 Szabadidős tevékenységek, informális kapcsolatok

112

5.4.4 Átjárások a civil szféra, a politika és a sajtó között

113

5.4.5 Strukturális öncenzúra avagy a tabutémák elismertsége

114

5.4.6 Befolyásolási kísérletek

115

5.4.7 Politikai beállítottság

115

5.4.8 Előítéletek mezejében

117

5.4.9 Romániaiság

119

5.5 TABUSÍTÁSOK: AZ ÖNKORLÁTOZÁS ÚTMODELLJEI

121

5.5.1 Első modell: A hierachia és a szakmai elégedettség külön útja

121

5.5.2 Második modell: A politikai értékektől az internetig (avagy a kettős szűrő)

124

5.5.3 Harmadik modell: Az egyéni szint érvényesülése

125

5.6 A KVANTITATÍV VIZSGÁLAT RÖVID ÖSSZEGZÉSE

126

6. KÖZELMÚLT- ÉS JELENDIMENZIÓK A SAJTÓNYILVÁNOSSÁG MŰKÖDTETÉSÉBEN AHOGY A FŐSZERKESZTŐK LÁTJÁK

127

6.1FŐSZERKESZTŐ TÍPUSOK

129

6.1.1 Az örökös

131

6.1.2 A menedzser

136

6.1.3 A lokálpatrióta

138

6.2 KÜLDETÉS -- AZAZ A KISEBBSÉGI SAJTÓ FUNKCIÓI

142

6.3 MENTÁLIS TÉRKÉPEK: A ROMÁN, A MAGYARORSZÁGI ÉS A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓ MEGÍTÉLÉSE

145

6.3.1 A román nyelvű sajtó megítélése

148

6.3.2 A magyarországi sajtó megítélése

150

6.3.3 A romániai magyar sajtó megítélése

152

6.3.4 A sajtóra vonatkozó sztereotípiák összevetése

156

6.3.5 Bulvárosodás

157

6.3.6 Hírforrás

158

6.3.6.1 A centrum kérdése

158

6.3.6.2 Etnikai akadályok a hírgyűjtésben

159

6.3.7 Hír és kommentár

161

6.3.8 Nyelvezet: "templom vagy börtön?"

165

6.4 A TABUK LÉTE ÉS MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSAIK

167

6.4.1 Örökösök és tabuk: "nincs, de..."

169

6.4.2 Menedzserek és tabuk: "van, hát persze..."

171

6.4.3 Lokálpatrióták és tabuk: "nagyon meggondoljuk..."

173

6.4.4 Összesítve a tabukról

174

6.4.5 Tabusítás: két mechanizmus

176

6.5 NÉHÁNY ÁLTALÁNOS ÉS REGIONÁLIS VONATKOZÁS

179

6.6 A FŐSZERKESZTŐK: RÖVID ÖSSZEGZÉS

185

7. A KUTATÁSOK ÖSSZEGZÉSE. EGY MODELLALKOTÁSI KÍSÉRLET

188

8. BIBLIOGRÁFIA

195

9. MELLÉKLETEK

206

9.1 LAPSTATISZTIKÁK

206

9.1.1 Az 1919-1999 között megjelent lapcímek település szerinti bontásban, korszakonként

206

9.1.2 Szakbesorolás szerinti megoszlás 1940-1944., 1945-1989.

208

9.1.3 Szakbesorolás szerinti megoszlás 1989. december 23. -- 1999. június 30.

209

9.2 A KVANTITATÍV VIZSGÁLAT SORÁN HASZNÁLT KÉRDŐÍV

210

9.3 AZ ÚTMODELLEK STATISZTIKÁI

228

9.3.1 Az első útmodell felépítésének lépcsői

228

9.3.2 A második útmodell felépítésének lépcsői

229

9.3.3 A harmadik útmodell felépítésének lépcsői

230

9.3.4 A logisztikus regresszió statisztikái

231

9.4 A KVALITATÍV VIZSGÁLAT INTERJÚVÁZLATA

233

9.5 AZ INTERJÚS VIZSGÁLATBA BEVONT SZERKESZTŐSÉGEK LISTÁJA

234

9.6 AZ INTERJÚK ELEMZÉSE SORÁN HASZNÁLT TEMATIKUS TÁBLÁZAT (EGY ANONIMIZÁLT MINTA)

235