SZÉKELYZSOMBOR

A Kis-Homoród mentén, a hajdani Székelyföld és Szászföld határán fekszik Székelyzsombor. Két középkori eredetű műemléke a falu feletti parasztvár és a faluban az evangélikus templom. A falu Kőhalomszékhez, magyar evangélikus egyháza 1865-ig a szászkézdi káptalanhoz tartozott.

Vár

Közvetlenül a falu felett emelkedő magaslaton áll a Homoród szélesedő völgyét uraló, szabálytalan ötszög alakú vár, mely a XV—XVI. századból eredő parasztvárak közé tartozik. Délnyugati szögletén egy nagy négyszögbástya emelkedik. A kelet felé hozzácsatlakozó háromtermes, kétszintes épület a támok közé fogott bejáratot is magába foglalja. A bejárat fakeretes belső szemöldökgerendáján évszám és felirat van: rovásírással E. Gy. betűk, majd S. J. 1692 — H. J. M.M. — P.L. névbetűk. A vár északkeleti sarkán egy falsíkból kiugró kis bástya áll. A várudvar e részén épület maradványai látszanak. A várfal 6,5— 7,5 m körüli magasságú, a felső részen sorakozó lőrésekkel, melyek a bástyákon is megtalálhatók. A vár falai, bástyái, épülete aránylag épek, csak a tetőzetük kezdett romladozni.

A vár korábbi állapotáról Modjer Mihály Traogott helybeli lelkész 1838-ból való feljegyzése alapján Orbán Balázs is megemlékezik: „[...] régi kinézését majd egészen elvesztette, mivel az egyetlenegy, még fennálló 3—4 ölnyi magasságú kerítés fala mintegy 20 esztendővel ezelőtt végbement kijobbításkor mésszel behányatott és megfejéríttetett. A régi időben kettős fallal és egy sánccal volt körülvéve, melyeknek

322. A vár alaprajza

323. Felirat a kapu szemöldökgerendájába vésve, 1692-es évszámmal

egykori létéről még csak a földben található alapkőfalak bizonyítanak.” (Orbán I. 188.)

A várhoz egy hűséges szerelemről szóló monda kötődik, amely azonban némi történeti vonatkozású adatokat is megőrzött: a falu — így a vár is — német (szász) eredetű, s 1421-ben török seregek megostromolták és bevették. A hagyomány valóságmagva egyelőre ellenőrizhetetlen. 1342 óta oklevelekben szerepel egy Fehér megyében fekvő Sombor nevű helység (Árapatak, Hídvég és a ma már nem létező Gerebencs birtokaival együtt), mely Küküllővárhoz tartozó királyi várbirtok (SzOkl VIII. 18, 22., I. 53.), ennek a mai Székelyzsomborral való azonossága nem biztos. Hogy a vár a XVI. század végén készen lehetett, azt a helység német neve (Sommerburg) teszi valószínűvé, amelyen 1488-ban említik először (Suciu 1968. I. 317.). A vár kialakulása szempontjából fontos, hogy 1481-ben egy birtokügyi oklevél a falut és határának egy részét a Szászföldhöz, más részét a megyei területhez tartozónak tudja. Ekkor itt az utóbbi területen Teremii Sükösd Miklósnak és Jánosnak van birtoka és nemesi udvarháza (SzOkl 236—237. és jegyzet). 1486-ban a Zsombor határának Homoródújfalu felől való kijáratásáról kelt oklevél hosszú határleírásában a várat nem említik (SzOkl III. 109.). A Sükösd család 1550-ben, sőt még 1585-ben is birtokol Zsomboron (SzOkl II. 89.).

A már említett kapuévszám (1692), mellette ácsmesterek névbetűjével, az első konkrét adatunk a várra, de ez egy javításra vonatkozik. Lehetséges, hogy 1690-ben a Homoród mentén átvonuló, Thökölyt támogató tatár seregek pusztítása tette szükségessé ezt a javítást. A külső falgyűrű 1818 körüli lebontása után a vár főként a lakosság javainak őrzésére szolgált.

Evangélikus templom

Középkori eredetű, többször átépített templom, magasított nyugati oromfallal, hosszanti templomtérrel, kelet felé sokszögzáródású szentélyrésszel és különálló toronnyal. Nyugati része a legkorábbi, itt a homlokfal előtt egy kváderkövekből rakott falmaradvány látható, amely a mai oldalfalakban folytatódik. Kormeghatározó középkori kőfaragványokat a mai templomban nem látunk. Ismerjük viszont az innen származó és a kolozsvári Művészeti Múzeumban őrzött szárnyasoltárt, amelynek készítését a szakirodalom 1540—1550 közé helyezi (Balogh 1943. 311.). A reneszánsz hatást sugárzó oltár szárnyképei Dürer-metszetek ismeretében készültek.

A templom és plébánia középkori létét azonban nemcsak ez az oltár bizonyítja, hanem egy 1585. november 5-én kelt tanúvallatási jegyzőkönyv visszautaló megjegyzése is: a Sükösd-birtokügyben tanúskodó Bene János apácai prédikátor és Bene Ananiás brassói magyar prédikátor említik, hogy atyjuk zsombori plébános volt (A zsombori ágostai hitvallású evangélikus egyház Emlék-Könyve, a régibb időktől fogva a legújabb időkig. Elkezdetett 1877-ben. EgyhLvt. Kézirat. 25.). A templomjavítások feljegyzései közt utalást találunk egy 1746-ban történt tűzvész utáni javításról (uo. 109.). 1784—1788 között a templom „napkelet felőli része fundamentumból egészen újra épittetett” (uo.). „A templom boltozatának első fele beomlani akarván, leszedetik s helyébe egy állandó deszkamennyezet tétetik 1867 és 68-ban [...]. A torony 1907—908 években épült.” (uo. 111.)

A két középkori eredetű műemlék, elsősorban a vár, további kutatásra érdemes, régészeti feltárása indokolt, mert méltánytalanul elhanyagolta a szakkutatás és a szakirodalom.

Irodalom

Sándor 1858/1942. II. 102. — Orbán I. 187—190. — Roth, Victor: A székelyzsombori és szenterzsébeti oltárok. ErdMúz 1910. 9—21. — Forster III. 117. — Roth, Viktor: Siebenbürgische Altäre. Strassburg, 1916. — Kelemen Lajos: A székelyzsombori régi szárnyasoltár Mária-szobra. MNép 1923. 51. sz. 11—12. — Divald Kornél: Szárnyasoltárok. Emlékkönyv 1929. 406. — Bíró 1941. 35, 60, 69. — Balogh 1943. 122, 123, 139 (27. jegyz), 147, 150, 311—312, 324. 364. és 210. kép. — Vătăşianu 1959. 613. — Radocsay 1967. 129, 130, 212. — Tombor 1968. 192. — Dávid 1969². 546.