nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

OLASZTELEK

Református templom

A falu közepén emelkedik az alacsony kőfallal körülvett, keletelt templom, nyugati homlokzata előtt 1795-ben épült, különálló, kerítésfalba foglalt toronnyal. Mai formáját az 1857—1858. évi átépítéssel nyerte, amikor a részben még középkori eredetű templom XIII—XIV. század fordulójáról eredő kőfaragványaiból is többet beépítettek az új templomba.

A nyugati bejáratot kétoldalt 110 cm magasságig egy-egy hármas hengertaggal profilált kőfaragvány kereteli; ezek eredetileg ajtószárkődarabok lehettek. A déli portikus bejárati nyílását ugyanígy kétoldalt egy-egy 120 cm hosszúságú, sarkantyútagokkal szegett, korai körtetagos profilú faragvánnyal övezték. Egy hasonlóképpen profilált 85 cm hoszszúságú kőhasáb a torony előtt hever. A templom lábazati része jórészt kváderkövekből van falazva: közéjük a déli oldalon két darab hengertagos faragású töredéket helyeztek el. Ugyanitt láthatjuk a falba beépítve egy orrtagos profilú gótikus ablakkáva darabját is. A torony előtt hever még egy 120 cm hosszúságú, 25 cm oldalmagasságú, élen profilozott kőtöredék, melynek tagozása az eddigiekétől eltérő. A már felismerhetetlenségig letöredezett főtagot hornyolatok fogják közre.

231. Ajtókeret-töredékek

A déli portikusnál, a kerítésfal mellett egy 95 cm magas, egy darabból faragott szenteltvíztartó van felállítva. Kúposan keskenyedő hengerded medencerésze alatt a lefelé keskenyedő törzs nyolcszögletű; korong alakú talpából a talajba való beépítésre szolgáló hengerded csap nyúlik ki. Anyaga ugyanaz a vulkáni eredetű kő, mint az ajtókeret-töredékeké.

A középkori templom felszerelési tárgyai közül ma is használatban van egy harang, szegővonal közé fogott minuszkulás felirattal, a szövegkezdés alatt évszámmal: AD HONOREM SANCTI MARTINI ET OMNIUM SANCTORUM 1489. A felirat betűi szépek, simára csiszoltak, az évszám öntése sokkal durvább. A szavakat hatszirmú rozetták választják el, a kezdő és záró betű közt maradt helyet egyszarvú alakja tölti ki.

Arról, hogy milyen volt a templom a múlt századi átépítése előtt, az 1857. febr. 26-án kelt templomjavítási szerződésből, illetve a tervbe vett átalakítások leírásából értesülünk. Ezek szerint: „1. Köröskörül vizmentibe venni a földet a tsepegés és nedvesség elháritása tekintetéből, az allyát a templomnak lapos kövekkel kirakni külső oldala mellett; faragott kővel — egy sing magasságban szükség szerint. 2. A fundamentumot hátul kelet felől kipuhatolni, jó e vagy rossz, és ha rossz, kijavitani. 3. A templom árkádjait vagy iveit vassal keresztülkötni és ahol szükséges, a boltot kiujitani, jó lesz nehány abroncsot kereken vagy az ivek alá meghajtani, vagy bolthajtást foldani. 4. Két öllel nyugat felől meghosszabbitani a templomot kétfelé nyiló ajtóval és ezen bütbe két

232. Hengertagos töredék (a), gótikus ablakkeret-töredék (b)

233. Keresztelőmedence

234. A harang felirata: 1489 (Orbán Balázs után)

öl széles kart csinálni, kőből bolthajtással és bütbe egy ablak, két oldalt két ablak. 5. Hátul ismét egy kart csinálni fél öllel szélesebbet, mint a mostani, kőből. 6. Egy tornác a mostani helyébe — a régi templomajtót bántani nem kell — széle hossza két öl stukaturral kis ablakokkal, az ajtaja legyen bütbe. 7. A templom nyugati bütén nem kell géber. 8. A brantot letakaritani és oltatlan mésszel s egyéb szükséges vegyitékkel kivakolni, a templomot kimeszelni, a fedelet és cserepet összevetni és a szarvazatba is ha hiba van, kijavitani. 9. Az uj toldást béboltozni és befedni. Mely ezen pontokról Tekintetes Horváth György Urtól költségvetést kérünk.” A költségvetés egyik pontja kiegésziti az előbbieket: „[...] a megromlott és meghasadozott templom falait hol szükséges lesz kijavítani és ahol szükséges lesz a megromlott részeket megujitani és uj téglákkal a hibás részeket kirakni illendő vaskötéssel kell megerăsiteni.” (Építési iratok. EgyhLvt.) Néhány hónap múlva így bővítik a javítás tervét: „Templomunknak hátulsó, vagyis napkeleti része, az ugynevezett Sanctuariumnak az első szakasza bontassşk le, s ahogy most áll, annál nagyobban egy öllel ujra épittessék fel uj boltozattal X ivvel jól összefoglalva.” (PresbJkv 1857. május 6. EgyhLvt.)

A javítást nem egészen a terv szerint végezték el. Az esetleg még gótikus boltozatú hajó és szentély nem bírhatta ki a nyugati és keleti zárófalak toldás miatt tervezett lebontását, a régi és toldott részek boltozatainak összeépítését. Orbán Balázs ezeket írja: „E templom e század elején nagyrészt újraépíttetett, de hogy helyén egy más régi templom feküdt, bizonyítja azon régi gránitból faragott keresztelőmedence, mely a régi templomban állott s azon sok bazalt oszloptöredék és szép faragott kő, mit az alap ásásakor találtak, s melyek a templom kerítésébe emlékül félretétettek.” A faluhoz közel eső Veczer dombján állott római castrum említése alkalmával pedig közli: „találtak szép faragott köveket, melyből az olaszteleki templom kipadlóztatott” (Orbán I. 220—221.).

A templom mai formájából nem lehet elődjére következtetni, bár falkutatás még hozhat felszínre középkori falrészleteket vagy kőfaragványokat. A mai templom hajóval egybeépített szentélyrésze sokszögzáródású, a falakat mind kívül, mind belül lizénák tagolják, a déli oldalon ablaksorral. Déli portikusának belső tere a hajó terébe csatlakozik, amely síkmennyezetes, közbül falpillérről emelkedő szegmentíves diadalívvel. A most deszkapadlós templom keleti és nyugati végét karzatok foglalják el. Berendezési tárgyai nagyrészt a régi templomból erednek. A szószék a diadalív északi oldalán áll, volutás, galambos szószékkoronáján „1689. Ci. Km.” felirat látható. Rokokó díszítésű Úrasztalát felirata szerint MAGA KÖLTSÉGÉN ASZTALOS PÉTER MIKLÓS TSINÁLTA 1751 FELESÉGE BORSOS KLÁRA. Két fedeles padja közül egyik Daniel-címeres. XVIII. századból való pulpitusa ma a sepsiszentgyörgyi múzeumban van.

Olasztelek középkori plébániáját a pápai tizedjegyzék említi, a sepsi egyházi kerületben. 1332-ben: „Item Petrus de Olazteluk solvit III. antiquos banales et VIII. parvos.” 1334-ben: „Item Petrus sacerdos de Olazteluk solvit VII. obulos.” (MonVat I. 106, 134.) A felsorolt kőfaragványok azt bizonyítják, hogy temploma már ennél korábban megépült, kettőnél több késő román és átmeneti stílusban faragott kapuzattal. Ezeken kívül egyéb nyíláskerete és műrészlete is készült faragott kőből. Az átmeneti vagy kora gótikus stílusban épült templom ajtószárköveinek párdarabjait a környéken mind félköríves, mind csúcsíves kapukereteken megtalálhatjuk. A hármas hengertagos profil Csíksomlyón félköríves. Nagygalambfalván csúcsíves kapun fordul elő, a körtetagokat közrefogó sarkantyútagokból alakított kőkeretet Karácsonyfalván, Erdőfülén félköríves kapun láthatjuk, a XIII. század végére, a XIV. század elejére tehető építkezések elemeiként.

Későbbi, gótikus építést vagy átalakítást jelez az az ablakkávatöredék, mely formáját tekintve a XV. században általános.

Irodalom

Benkő 1770. — Orbán I. 220—221. — Gerecze II. 948. — Debreczeni 1932. 163—172. — Kováts 1942. II. 654. — Juhász 1947. 13, 52, 53, 143. — Darkó 1953. 207. — Vătăşianu 1959. 853. — Dávid 1964. 329—330. — Dávid 19692. 544, 545. — Dávid László: Az olaszteleki templom. MTük 1970. jan. 17. — Kisgyörgy 1973. 38— 39, 80—82. — Sîrbu—Pop 1977. 109.