nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

MAGYARZSÁKOD

A Kis-Küküllőbe futó Zsákod pataka fejénél fekszik a falu, a hajdani Székelyföld és vármegyei terület határán. A völgy falvait az 1301ben említett Újlak birtoka határleírásaiban sorolják fel először. Egy „régi vár” létezéséről 1325-ben tesz említést egy oklevél Zsákod határában, középkori eredetű templomáról ma is meglévő részletek tanúskodnak.

Várrom

A várat említő adatra Orbán Balázs talált rá egy Apor Károly tulajdonában levő, 1325-ben kelt kiadatlan oklevélmásolatban, melyben egy határleírásnál szerepel Zakud, mint Bónis fia Simon birtoka, majd „Euzakud földje és Siründauth utja, mely egyenesen délre megy a régi várnak (versus meridiem ad antiquum castram)”. (Orbán I. 155, 156.) Orbán a várnak már kevés nyomát találta: „Zsákodtól nyugatra egy magas kopár hegyet [...] Várúta hegyesinek neveznek. Várnak ott most semmi nyoma, bár az eke sok cserépdarabot forgat fel.” (Uo.) A várromot kutatók még nem vizsgálták, építésének ideje egyelőre ismeretlen.

 

Unitárius templom

A falu északkeleti szélében, egy dombhajlaton áll a középkori eredetű, később kibővített templom. Nyugati, háromszögű oromfallal záródó fala nagyobb részében középkori építésű, észak felőli sarkán háromosztású, cserépfedelű támpillérrel. Eredetileg a dél felőli sarkon is tám állott, de azt lebontották, és a hajót a mennyezetfelirat tanúsága szerint az 1836—1853-i átalakítás során dél felé néhány méterrel szélesítették. A tám nyoma kívül és belül is megfigyelhető. Az eredeti nyugati fal középtengelyében szépen faragott csúcsíves kapuzat maradt meg; a hornyolatok közé fogott keretelő hengertagok oszlopszékes lábazatról indulnak. A déli fal az átalakítás idejéből való, a hajó északi fala a valamivel keskenyebb sokszögzáródású szentélyig szintén középkori építésű. A templom belseje a gyökeres átalakítás nyomait viseli magán. A hajó nyugati részében kőlábakon álló, stukkódíszes mellvédű karzat áll, ez már a kiszélesített hajóhoz készült. A falakat lizénák tagolják, s a teret egyszínre festett kazettás mennyezet fedi, középen ez a felirat olvasható: E SZENT HÁZ KEZDETT ÉPÜLNI 1836-BAN A SZÉL PÁL, BÉVÉGZŐDÖTT 1853-BAN A GERGELY ISTVÁN GONDNOKSÁ

195. A templom nyugati részének alaprajza

196. A nyugati kapu

 


197. Szenteltvíztartó a római katolikus templomból

198. Az egykori harang évszámos felirata: 1506 (Orbán Balázs után)

GUNKBAN. AZ ÉG MENYEZETI SZÉPEN KIJELENTI ISTENNEK MUNKÁJIT. SOLTÁR XIX. RÉSZ 1. VERS.

A templomtól délre néhány méterre fa harangláb áll. Ennek 1506ból való, ma már nem létező harangját Orbán Balázs ismertette, rozettákkal elválasztott, antikva betűs feliratát fakszimilében közölte: ANNO DOMINI MILLESIMO 500 SEXTO. (Orbán I. 155.)

Valószínűleg a középkori templom tartozéka volt az a barokk baluszteren álló, félgömb alakú szenteltvíztartó is, mely ma az 1826-ból való római katolikus templomban van használatban. A korai, középkori formát mutató faragvány az itt 1714 után kápolnát, majd a régi templom birtoklása feletti eredménytelen vita után 1826-ban templomot építő katolikus egyház (Schem 1882. 131.) tulajdonában van.

A középkori plébániára vonatkozó első adatunk az 1333. évi pápai tizedjegyzékben maradt fenn, eszerint „Sakod néven mint önálló egyházmegye van bejegyezve, mikor nevezett évre Mátyás nevű papja 20 új dénárt fizet” (Orbán I. 155.). A csúcsíves nyugati kapu és a hozzá tartozó hajófalak azt igazolják, hogy ez a rész a XV. század közepe táján épült. Az akkor már Udvarhelyszékhez tartozó falu közösségéből „Andreas hewlges de Sakod et Georgius de eadem” ismeretesek, kik egy 1487. február 15-én kelt oklevél szerint Patakfalvi Szilveszter megöletésében való részességük miatt Patakfalvi Péterrel szemben elégtételre köteleztetnek (SzOkl I. 265.). A falut említő 1567. évi összeírás Magyarzsákodon 17 szabad székely portát vesz számba (SzOkl II. 219.).

A középkori eredetű unitárius templom XVIII. századi, átalakítás előtti állapotáról csak szűkszavú adataink vannak. 1715. február 20-án Maroscsapón jegyezte fel a püspök: „Superveniala ebédünkre nztes Horváth Zsigmond uram is, jelentvén, hogy sákodi eccla templomának s parochianak romlási restauráltassék.” (GenerVizit 1715. Idézi Kelemen 1922. 175.) Fazakas Károly lelkész szíves közlése szerint a XVIII. század végén az egyházközség javainak vizitációs számbavételekor egy „kőlábakkal” megerősített templomról készült leírás.

 

Irodalom

Orbán I. 155, 156. — Schem 1882. 131. — Kelemen 1922. 175. — György 1930. 415. — Juhász 1947. 11. — DIB II. 146, 565.; IV. 176.