nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

KECSETKISFALUD

Tulajdonképpen két faluról van szó, a Nyikóra délnyugat irányba nyíló kis völgyben. Mindkettőben van templom, különálló fatoronnyal. A nagyobb település — és egyházilag anyaegyház — a völgy felső részében fekvő Kecset, a filia a Nyikó völgyéhez közelebb eső Kisfalud.

Kecset. Református templom

A falu melletti dombon keletelt, sokszögzáródású templom emelkedik, mellette igen szép vonalú, 1795-ből való fatoronnyal. A templom nyugati és déli oldalán portikusokkal védett bejáratok nyílnak a lapos mennyezettel fedett, két fakarzattal ellátott templomba. Az északi fal mellett álló szószék koronája 1795-ból való, orgonája 1871-es évszámú. Adataink szerint a mai templom 1838—1842 között épült, Orbán Balázs úgy tudta, hogy „a két csermely közti dombot régi templom koronázta, melynek lebontott anyagával építék a mostani új templomot” (Orbán I. 106.). A régi templomból néhány kőfaragványról tudunk. 1900 körül jegyezték fel, hogy: „A mostani templom építése alkalmával vettek ki a fundamentumból egy kőből faragott szenteltvíztartót, mely ma is megvan a papi telken.” (Menyhárt András: A kecseti ref. egyházközség története. Kézirat. EgyhLvt. XIV. 20.) A szenteltvíztartó nem sokkal e feljegyzés után feltehetően a sepsiszentgyörgyi múzeumba került. A mai templom 1978-as renoválása alkalmával Nagy Levente lelkipásztor az épület belsejében levert vakolat alatt, a lábazati részben, a hajó déli falának nyugati és keleti sarkánál, valamint a szentély északi falában négy darab vályúzattal faragott kőtömböt vett észre, ezek láthatóan másodlagosan épültek be a padlószint fölötti falazatba. Ezek a faragványok nyilvánvalóan egy korábbi templom kövei lehetnek, középkori eredetük feltételezhető, de megnyugtatóan nem bizonyítható. A szenteltvíztartóról a korabeli presbiteri jegyzőkönyv mint „kő-edény”ről tesz említést, ez némi tájékoztatást nyújt alakjáról. A kb. 25X40 cm felületű, ma már ismét bevakolt profilos kövek eredeti rendeltetése ismeretlen. Nyitott kérdés marad: mikor épülhetett a mait megelőző templom, illetve milyen korból való épülethez tartoztak az előbbi faragványok.

Adataink a XVII. század második felében említik először a kecseti templomot, viszont a falu neve két évszázaddal azelőtt személynevekben már felbukkan. 1385-ben Andreas de Ketsed (Orbán I. 106.), Ladislaus de Kechet 1460-ból (SzOkl VIII. 93.), Johannes de Kecheth 1465-ből (Teleki Okl. II. 87.) lehettek az erdélyi négy Kecset vagy Kecsed bármelyikéből, de az már valószínű, hogy az 1497-ben udvarhelyszéki birtokügyben szereplő Petrus de Kechet (SzOkl VIII. 177.) ebből a faluból való. Az 1566. évi összeírásban „Kecseth” faluból négy lófő szerepel, közöttük Kechetij Gáspár (SzOkl II. 202.); a szabad porták 1567. évi összeírásában Kechijet 15, Kwsffalwd 2 kapuval szerepel (SzOkl II. 220.).

Az 1660—1690 közötti időből kelt első egyházi leltár a javak összeírásakor említi a templomot: „Vagjon az Templumhoz 2 Abrosz. [...] Miklós Gergely hagyott egy földet Templum számára.” (Liber Eccl. Udv. 1644. 147, 148.) A templom ülőhelyeit az 1782. január 27-i vizitáció rendezi. „Minthogy a Templombeli székek szorosak, a miatt kiváltképpen Ur Vacsora osztásnak idején edgyütt ülvén a Leányok az Asszonyokkal, igen nagy tolongás szokott lenni, a mellyel az Ekkla igen nagyon botránkozik.” (ProtVizit 1780.)

Bizonyos tehát, hogy a falunak a jelenlegi előtt már volt temploma. Annak helyén és anyagának felhasználásával alakult ki a mai. Az 1978. évi renováláskor a portikusok újraépítése során az egyik portikus alapozó kövei között egy 1836-os évszámú követ találtak; ezt a templom falába szembetűnően helyezték el.

A templom mellett dél felől álló fatorony ereszgerendáján vésett felirat olvasható: EZ FA TORNYOT ÉPITÖTTE CSIKFALVI CSOK JÁNOS A LÉCZEZÉSIG EGY SZEME S EGY KEZE LÉVÉN. A PLÉHEZÉST, ZSINDELYEZÉST, DECKÁZÁST TARCSAFALVI SYLVESZTER GYÖRGY VÉGEZTE A KECSETI REFORMÁTUS ECCLEZIÁNAK BENCZÉDI GYÖRGY CURATOR, FELESÉGE BAKK ERZSÉBET, EGYHÁZFIAK: SZÁSZ GERGELY ÉS PÁL JÁNOS FORGOLÓDÁSOKBAN. IN ANNO 1795.

Kisfalud. Református templom

Egyházi hagyomány szerint a mait megelőző templom a falutól északra, a régi temető „Kápolna” nevű helyén állott. A jelenlegi a főút mellett, egy patakvölgyre néző lankás oldal magasabb pontján helyezkedik el és észak—déli tájolású. Nyugati oldalától néhány méterre fatorony emelkedik. A kis méretű templom déli fala tagolatlan, a keleti fal sarkait és középrészét a falakkal együtt épített, most lepusztult támpillérek erősítik; a rajta lévő két kis ablak mellett két elfalazott ablaknyílás és egy hajdan a hajóba vezető, szintén befalazott bejárat látszik

172. A templom alaprajza

173. A szószék mellvédje

a megrongálódott vakolat alatt. A bejárat fából való szemöldökgerendáját zegzugvonalas faragás díszíti. A nyolcszög három oldalával záródó szentély fala mellett most csak egy tám áll, az is omlófélben. A nyugati oldalon egy-egy ablaknyílás és a fa portikussal védett jelenlegi bejárat található.

A templombelsőt az 1697-ből való festett kazettás mennyezet és a belső tér két végén elhelyezett két, festett mellvédű karzat uralja. A nyugati oldalhoz reneszánsz díszítésű szószék tapad. Ennek vonalában egy kazettasor, mely a külső támok vonalába esik, későbbi készítésű és 1815-ös évszámot visel. Ennek alapján bizonyosra vehető, hogy a szűk belső teret eredetileg diadalív tagolta. A mennyezet feliratai a templom építéséről és javításáról is hírt adnak; a régebbi mennyezet feliratának első három sora bizonytalanul olvasható, évszámát 1620-nak is nézték. Szövege: AZ SZENTHÁROMSÁG TISZTESSÉGÉRE [?] ÉPÜLT ÉS ERŐSITTET [?] SZENT HÁZ AZ 1697 SZENT JÁNOS HOVÁBAN. NEMZETES TS. FERENCZ ISTVÁN SEGEDELMÉBŐL ÉS AZ KÖRÜL VALÓ PATRÓNUSOK SEGITCSÉGEKBŐL KIVÁLT KÉPPEN AZ NEMZETES KISS FALUSI BOLDIZSÁR UR Ő KEGYELME SZORGALMATOS FÁRADOZÁSA ÁLTAL ÉS NEMES KIS FALUDI MIHÁLY ÁLTAL, UTOLSZOR KISFALUDI SZÁSZ ISTVÁN ÁLTAL. Az 1815-ből való kazettasornak két feliratos kockája van, csillag-motívumokkal. Egyiken: EZEN TSILAG JELENTI A KÜSFALUDI SZENT ECLÉSIÁT. A TEMPLOM UJITÁSA LET SZÁSZ ISTVÁN MEGYE BIRÓSÁGA IDEJIBEN. A másikon: TSILAG JELENTI AZ ISTEN HÁZÁRA ADAKOZÓ JÓ SEGÉTŐKET. ANNO 1815-BEN LET EZEN SZÉP ÉPITÉS. A régi mintakincs a farcádi és felsőboldogfalvi kazetták festésével rokon.

A templom és a közelében álló fatorony ereszgerendáján ez a felirat olvasható: ISTEN SEGEDELME ÁLTAL A KISFALUDI REFORMÁTUS FILIÁLIS EKLÉSIA KÖLTSÉGÉNN ÉPÜLT EZ A HARANGLÁB. KEZDŐDÖTT 1825-BE SZÁSZ MÓZES KURÁTORSÁGÁBA, BEVÉGZŐDÖTT 1827-BE SZÁSZ MÓZES MEGYEBIRÓSÁGÁBA. ÁTS MESTERE PEDIG VOLT A SIMÉNFALVI GYÖRKE JÁNOS IFJU LEGÉNY M.P.

Irodalom

Kecset. Református templom

Orbán I. 106. — Debreczeni 1930. 273. — Balogh I. 1935. 60, 183. — Kereszturi 1939. 116. — Kováts 1942. II. 706. — Juhász 1947. 32, 43. — Darkó 1953. 204, 209. — Dávid 1966. 170.

Kisfalud. Református templom

Orbán I. 106. — Gerecze II. 946. — Debreczeni 1930. 274. — Balogh I. 1935. 60, 184. — Biró 1941. 89. — Voit 1942. 125, 129, 136. — Kelemen 1944/1977. 54, 70— 72, 80, 103, 235, 247, 249. — Darkó 1953. 204, 207, 209. — Tombor 1968. 146.