FENYÉD

Római katolikus templom, középkori faragványokkal

A jelentős útelágazásnál fekvő Fenyéd dombtetőn emelkedő temploma, bár 1763-ban épült, egy korábbi templom gótikus faragványait őrzi. Az elpusztult Domus Historia anyagát újra összegyűjtő Szabó Bálint plébános feljegyezte azt a templomra vonatkozó hagyományt, mely szerint a hajdan a Cseretető alatt fekvő falunak a ma is „Csonkatemplom” néven emlegetett helyen, a falu felső felétől északkeletre emelkedő domb hajlatán volt Máréfalvával közös temploma. Fundamentumának köveit a tagosítás után a terület gazdája kiszedte és felhasználta, a mai templom két kő ajtókerete, két csúcsíves ablaka, keresztelőkútja e régi templomból való (Uj Domus Historia. EgyhLvt.).

Adataink szerint a mai templom a Szentháromság tiszteletére épült; Fenyéd és Máréfalva akkor még egy egyházat alkotott (Schem 1882. 180.). Az északkelet-délnyugat tájolású templom délnyugati homlokzatánál átlós felfekvésű támokkal épített, barokk sisakú torony áll, bejáratát csúcsíves kőkapuzat kereteli, vályúzatok közé fogott hengertagos és külső pálcatagos profillal. A középső tag csavart, vályúzott lábazatról indul, a tagozatok a csúcsban egymást metszik. A lábazati rész oldallapján az 1926-os évszám a legutóbbi templomjavítás évét jelzi. A toronyhoz csatlakozó hajó síkmennyezetű, a torony felőli végén fakarzattal és orgonával; a karzatra kétoldalt két kis csúcsíves ablak nyílik, a külső falsíkra helyezett kőkeretek élszedéssel vannak alakítva. A hajó északi oldalához oldalkápolna csatlakozik. A szentélyrészt 1926

120. A templom alaprajza

121. Csúcsíves kapu a toronynál

ban átalakították, a régi szentély a mai diadalív vonaláig terjedt. Ehhez kapcsolták a jelenlegi szentélyt, északi oldalán sekrestyével. A sekrestyeajtó szemöldökgyámos, kőkeretes, profilja élszedetes.

A középkori templom berendezéséből két kőfaragvány maradt meg. Ebből az egyik, egy hajdan gyámkőszerűen falba épített, emberfejes szenteltvíztartó a székelyudvarhelyi múzeumba került, medencéjének peremét farkasfogdíszítés futja körül. Valamikor a templom karzatfeljáró ajtajánál volt a falba építve. A másik, egy kehely formájú kő keresztelőmedence ma is használatban van, felső része 16 szögű, szára, nodusza és talpa nyolcszögű. A medence alsó részét kötélfonat faragása díszíti. Jelenleg az oldalkápolnában áll.

A templom oltára klasszicista stílusú, mellette egy, a régi templomból származó, fából faragott nagy körmeneti feszület áll. A deszkamellvédes szószék 120 cm magas, nyolcszögű, alul-felül tagozott kőpilléren áll. Az oldalkápolnában egy Mária-oltár található.

A hajdan barokk stílusú templomot 1925—1926-ban javították és bővítették, erről többek között ezeket olvashatjuk: „Fenyéd község híveinek ősei 150 esztendővel ezelőtt építettek egy kicsiny templomot ideá

122. Kőkeretes ablakok a hajó nyugati részén

124. Szenteltvíztartó (Székelyudvarhelyi Múzeum)

125. Keresztelőmedence

lisan szép helyen, a Nagy-Küküllő völgye és a Fenyéd patak között kiemelkedő, 520 méter magas hegygerincen. [...] a régi templom helyébe a múlt év folyamán teljesen új, ötszáz hivőt kényelmesen befogadó tágas templomot építtettek Veress Gáspár és Török Pál agyagfalvi székely vállalkozókkal, közel egymillió leu költségen, s ugyanakkor tornyukat is feldíszítették egy 8 mázsás Türingiából rendelt acélharanggal.” (Biró Lajos: Fenyéd község új temploma. 38.) Egyházi feljegyzés szerint az átalakítás előtt a templom ablakai kőkeretesek, csúcsívesek voltak.

A napjainkig példás gondossággal megőrzött gótikus kőfaragványok egy XV. század végén épült templomból valók, melynek maradványai — a határnév tanúsága szerint — hosszú ideig fennálltak. A csúcsíves és szemöldökgyámos keretek éppúgy a késő gótika vidékünkön általános típusát mutatják, mint az általában tornyokról ismert, itt azonban a hajófalakban elhelyezett csúcsíves ablakocskák vagy a kehelyformájú keresztelőmedence. Talán korábbi időre vall a farkasfogdíszítéses szenteltvíztartó, megmunkálásának primitívsége lehet korai keletkezésének bizonyítéka is.

A faluról szóló első okleveles híradás a XVI. század első feléből való: 1532. június 25-én „villa Fenyed” keltezéssel köt egyezséget két szomszéd faluból való birtokos: Bethlenfalvi Geréb Péter és Kadicsfalvi Benedekfi László, Udvarhelyszék választott bírái előtt (SzOkl. III. 248.).

Irodalom

Orbán I. 64. — Sehem 1882. 180. — Biró Lajos: Fenyéd község új temploma, A Hírnök 1926. 2. sz. 38.