részletes keresés


nyomtat

megoszt

Nyári vándorlások
FERENCZ S. ISTVÁN
ALBÉRLET

Egy fél szobában lakom
s van már annyi alázatom,
hogy a félnek felét is kiadhatom.

Fél szék, fél asztal, fél ágy,
s ki tudja, hány kerek hiány,
furcsa, hogy elfér itt két egész magány.

Ablak tövében hálok,
van mit egyem, hát nem lopok,
s hogy jobban férjünk, magamba roskadok.