nyomtat

megoszt

Útkeresés és integráció. Határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek dokumentumai 1989-2000.
BÁRDI NÁNDOR, ÉGER GYÖRGY (szerk.)
VII

VII. Szlovénia

1.

Tiltakozó nyilatkozat a Jugoszláv Szövetségi Képviselõház
és a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökeinek

A zömében közvetlenül a határ mentén élõ muravidéki magyar nemzetiség félve tekint arra a szövetségi kormány és a képviselõház által kezdeményezett törvényjavaslatra, amely a határsáv 1 km-re való szélesítését tenné lehetõvé. Az amúgy is kevésbé fejlett területek kis létszámú nemzeti kisebbségei még erõteljesebben, talán tudatosan is ki volnának téve az asszimilációs folyamatoknak. Nem ismerünk el ebben a pillanatban egyetlen olyan törekvést sem, amelyik az alig elkezdõdõ demokrácia, a Közép-Kelet-Európa nemzeti gazdasági és egyéb együttmûködése ellen irányul. Mindamellett közvetlenül veszélyezteti a nemzeti kisebbségek létét. Ez ellentétben van a helsinki záróokmánnyal és minden hasonló jellegû egyezménnyel, de elsõsorban a demokráciában egykor elöljáró jugoszláv állam politikai célkitûzésével.

A muravidéki magyar nemzetiséget kulturális, baráti és családi fonalak kötik a határ másik oldalán élõ anyanemzethez, ugyanakkor kialakulóban vannak a gazdasági és egyéb kapcsolatok is, mindezért elképzelhetetlennek tartunk egy militarizációs eljárást, és nyíltan tiltakozunk ellene. Az európai határokat nem kell még egyszer vasfüggönnyel megerõsíteni, hanem a sokoldalú együttmûködés útjait kell rajtunk keresztül megteremteni Európa és a világ valamennyi népe, nemzete és nemzetisége között. Minden nemzet és nemzetiség csak fejlõdve, a jövõ felé nézve maradhat meg és nem elzárkózva.

A lendvai és a muraszombati nemzetiségek közösségének közgyûlései

1990. március 16.

Népújság 1990. március 16. 4.

2.

Közös nyilatkozat
Az 1990. december 23-i plebiszcitummal kapcsolatban

Muravidék valamennyi politikai pártja megbízik az emberekben, és meggyõzõdésünk, hogy politikailag érettek. Ezért tudjuk, hogy a plebiszcitum után, amelynek kimenetele és tétje nagy jelentõségû, lesz elegendõ erõnk az önálló államban való élethez.

Az 1990. december 23-i plebiszcitum céljai világosak. Ezért valamennyi muravidéki politikai párt örömmel közli a hírt, amellyel vidékünk valamennyi lakosát arra hívja fel, hogy az önállóság MELLETT szavazzon. Napjainkban kevés olyan nemzet van a világon, amely választóinak szerencsés módjában állna, hogy az elmúlt és az elkövetkezõ nemzedékekért elfogadja az önálló nép, az önálló nemzet jogait.

Nekünk megvan ez a szerencsénk és ez a jogunk. Tudjuk ezt a nemzetközi dokumentumokból, amelyek erre feljogosítanak. Megadják ezt a jogot, jóllehet mi néha azt szeretnénk, ha felkínálnák.

De senki sem fogja felkínálni, ezért ezt az önállóságot el kell vennünk, mert ez egyben kötelességünk is. Tudatában vagyunk annak, hogy önálló néppé való érésünk ideje a többi népéhez hasonlítva késõbben érkezett, de mégis úgy jött el, mint érett idõ.

Mi tudjuk, hogy ha meg akarunk maradni, erre az érettségre szükségünk van.

Márpedig meg akarunk maradni, és ezért azt akarjuk, hogy mint Muravidék népe, elfogadjuk az önálló szlovén népet: a környezet miatt, amely számunkra megõrzésre és lakóhelyül adatott, a más nemzetek tagjai miatt, akik velünk együtt élnek, a szomszédos népek miatt, az egész világ népe miatt és végül önmagunkért is.

Határozottak vagyunk és önállóak leszünk, de ugyanakkor nem különválasztottak és elszakadtak. Tudatában vagyunk annak, hogy emberek között élõ emberek vagyunk, és mint figyelmes emberek, önmagunk természetével együtt úgy fogunk élni, mint ahogyan eddig is éltünk azokkal az emberekkel, akik más népek és nemzetek tagjai.

Eddig azonban mi nem voltunk nemzet. A plebiszcitum után az leszünk.

1990. december 21.

Muravidék politikai pártjai

Népújság 1990. december 21. 2.

3.

A Magyarországi Szlovének Szövetsége
és a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség
a következõ közös nyilatkozatot juttatták el
a magyar és a szlovén miniszterelnökökhöz,
a külügyminiszterekhez és a nemzetiségi miniszterekhez:

Azzal a céllal, hogy fellendítsék együttmûködésüket, találkozott a rábavidéki szlovének szövetségének és a muravidéki magyar önigazgatási közösség vezetõsége, és megbeszélést folytattak a mindkét nemzetiség megmaradását és fejlõdését szolgáló közös tevékenységrõl. Együttesen megállapították, hogy a problémáik hasonlósága miatt közösen kell tervezni, illetve folytatni tevékenységüket.

A közvetlen együttmûködés konkrét tervei mellett a két vezetõség úgy döntött, hogy eljuttatják mind a szlovén, mind pedig a magyar vezetõséghez a két nemzetiségnek a tervezett határátkelõk megnyitásával kapcsolatos közös álláspontját.

Mindkét nemzetiség számára létfontosságú, hogy minél elõbb létrejöjjön a már hosszabb ideje tervezett határátkelõk megnyitása (Martinje—Felsõszölnök, Pince—Tornyiszentmiklós, Pártosfalva—Magyarszombatfa). Az eddigi figyelmeztetések ellenére sajnos megállapítható, hogy az illetékes állami szervek nem tettek meg mindent a javaslatok megvalósítása érdekében. Ezért követeljük, hogy az illetékes szervek a lehetõ legrövidebb idõn belül készítsék el a dokumentációt, és biztosítsák az átkelõk megnyitásához szükséges mûszaki és anyagi feltételeket.

Mindkét vezetõség újra figyelmeztet arra, hogy Európába csak nyitott határokkal és megoldott nemzetiségi kérdéssel lehet bejutni.

1991. május 10.

Népújság 1991. május 10. 5.

4.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség mély fájdalmát fejezi ki a szlovéniai események kapcsán, amikor valamennyi szlovén állampolgár, köztük mi, muravidéki magyarok is veszélyeztetve vagyunk. Mindez annak a következménye, hogy a jugoszláv hadsereg teljes megszállást intézett a fiatal, önálló szlovén állam ellen. A határátkelõk elfoglalására összpontosított invázió keretében, a muravidéki magyarság által lakott, nemzetiségileg vegyesen lakott területen is, tehát ezen belül a Rédics-Hosszúfalu és a Hodos-bajánsenye határátkelõkön szintén folytak a harcok, illetve a feszültség elérte a lehetõ legmagasabb fokot.

Eddigi ellenkezõ álláspontjai ellenére azzal a kéréssel fordulunk a magyar kormányhoz, hogy újra fontolja meg a nálunk kialakult helyzetet, valamint reális és hiteles információk, adatok alapján foglaljon állást a népszavazáson alapuló szlovén állam nemzetközi elismerése érdekében. Továbbá, hasson a többi európai ország, valamint valamennyi világrész országainak kormánya felé, hogy ugyancsak a közép-kelet-európai demokratikus folyamatok szellemében hasonlóan cselekedjenek.

Az ellenkezõ esetben, eddigi állásfoglalásaik ellenére, a legkevésbé szolgálják a térség, valamint ennek kapcsán egész Európa békéjét.

1991. június. 29.

Népújság 1991. június. 29. 2.

5.

A nemzetiségi közösség céljai és gondjai

A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség tevékenységének nehézségei, problémái, valamint a politikai aktivitás keretterve
a következõ idõszakra vonatkozólag

Azzal a céllal, hogy a szélesebb nyilvánosság is közelebbrõl megismerkedhessen gondjainkkal, valamint kifejthesse véleményét, közzétesszük az MMNÖK Végrehajtó Tanácsa által elfogadott anyagot.

1. A nemzetiségi közösség az 1991-es év közepére, a nemzetiségi politikai tevékenység szempontjából, lényegesen veszített aktivitásából a nemzetiségi lakossággal való kapcsolatok megteremtése terén. A társadalmi és politikai átalakulások ugyan manapság alapvetõen más mûködési formát követelnek meg, mint arra az elmúlt idõszakban volt példa, azonban a nemzetiségi közösségek legfelsõbb és legtömegesebb képviseleti szervét sem tudtuk mûködésbe lendíteni. Esetünkben ezt, mégha frázisként is hangzik, tényleges külsõ és belsõ okok befolyásolták. A külsõ okokkal, amelyek ugyan közvetett formában csak összefüggnek a többi nehézséggel is, a közösségen belül nem éri meg foglalkozni. Azonban a belsõ tényezõk gondtalan elodázásával valószínû a legkevésbé segítenénk a problémák kiküszöbölését. A képviselõ-testületek, és ez alatt a muravidékire és a községiekre gondolunk, tartalmi szempontból az immár elköszönni készülõdõ esztendõben alig fejtettek ki némi tevékenységet, a jobb értelmezés miatt hadd említsük meg, hogy a három alkalomkor összehívott képviselõ-testületi ülések közül — beleértve a muravidéki és a községi üléseket egyaránt — kettõ nem volt határozóképes. Az érdektelenség egyik okának talán a kevésbé megfelelõ szervezést is fel lehet vetni, reálisan be kell ismerni, hogy a közösség szakszolgálata és szûkebb vezetõsége — értsd: afféle elnöksége — arányosan a legkevesebbet foglalkoztak annak vagy azok mûködtetésével. Azonban valószínû sokkal pontosabbnak tekinthetõ az a megállapítás, amelyik a képviselõ-testületek, mint a közösség szervei, eddigi tevékenységi formáját vonja kétségbe. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a képviselõ-testületek eredeti céljaikat, tehát a községi közigazgatás 4. tanácsai, manapság már nem tudják betölteni. Hogy a községi képviselõ-testületek a kisebbség számára is elfogadható döntéseket hozzanak, azt jelenleg, de a jövõben még jobban csak úgy lehet elérni, hogy azokban a törvények és a legkülönbözõbb szabályzatok rendeletei alapján, számban és minõségben is megfelelõ magyar képviselõk tevékenykednek majd, akik ugyancsak a törvény által konkrétan meghatározott területeken (oktatás, kultúra, tájékoztatás, gazdasági kérdések a kisebbség megmaradása és fejlõdése érdekében) dönthetnek oly módon, hogy a többség számbeliségénél fogva sem szavazhatja le õket. Azon módszer szerint, amelyet a parlamenti kisebbségi képviselõk esetében is elõreláttak. Arról van magyarán szó, hogy a községi szervekbe, bármilyenek is lesznek azok, a választások során a legmegfelelõbb kisebbségi aktivistákat kell megválasztani.

A képviselõ-testületek helyett a nemzetiségi közösség, illetve közösségek legfelsõbb szerve az a testület lenne, amely normális mûködés esetében évente egyszer ülésezne, egyfajta ülésszak formájában, amikor döntene a munka- és pénzügyi programok kérdéseirõl, a közösség mûködését meghatározó jogi és politikai kérdésekrõl, valamint választási közgyûlés is lenne, és természetesen a közösség legfontosabb okmányait is az fogadná el. Kivételes esetekben a testület rendkívüli ülésére is össze lehetne hívni.

A javasolt változás persze majd csak meghatározott idõn belül, valószínû a következõ választások után következhetne be. Mivel nyilvánvaló, hogy a választások már nincsenek is nagyon messze, e kérdéskörrel feltétlenül foglalkozni kell, sõt a következõ néhány hónapban több idõt rá kell szentelni. Az is biztos, hogy a képviselõ-testületekkel az új szervezeti forma létrejöttéig valamit tenni kell, pontosabban valamilyen formában mûködtetni kell azokat. Ennek gyakorlati kivitelezése nagyon nehéz, mert a községi képviselõ-testületek anyagai az utolsó pillanatban jelennek meg, ami szinte lehetetlenné teszi közösségeink képviselõ-testületeinek ülésezését. A legtöbbször, még ha szabályzatainkkal ellentétben van is, azt a módszert kell választani, hogy a közösség végrehajtó tanácsa, vagy a legrosszabb esetben szûkebb vezetõsége tárgyalja meg az éppen napirenden szereplõ anyagot, és alakít ki állásfoglalásokat és javaslatokat azokra vonatkozólag. Más szemszögbõl vizsgálva a dolgot, milyen jogon követelhetjük meg a képviselõinktõl azt, hogy döntsenek bizonyos, kisebbséget is érintõ kérdésekben, amikor információhiány, valamint az efféle tevékenységben való járatlanságuk miatt csak nehezen tudnának érdemben nyilatkozni. Ezt semmiképpen sem szabad a képviselõk lebecsülésének, leértékelésének tekinteni, csupán a tények reális feltartását kívánjuk ezzel tükrözni. Tudomásul kell vennünk, hogy pillanatnyilag kisebbségi politikai jellegû kérdésekkel csak egy szûkebb réteg foglalkozik közülünk. Ez nem jelenti azt, hogy az adott helyzettel meg kell elégednünk, sõt éppen az ellenkezõjét, tehát vizsgálni kell annak okait és javítani kell rajta, de nyilvánvaló, hogy a közeljövõben megvalósítani kívánt terveinket reális alapokra kell helyeznünk.

2. Amennyiben az elõbbeni pont alatt javasolt, egyfajta évi nemzetiségi közgyûlés mellett foglalunk majd állást, akkor egyértelmû, hogy a közösségnek egy olyan operatív vezetõségi szervet kell létrehozni, amely megfelel a kisebbségi jellegû tevékenységek valamennyi igényének, de területi szempontból is mindenki számára elfogadható képviseletet kell biztosítani. Ezzel nem azt akartuk mondani, hogy a közösség jelenlegi végrehajtó tanácsa nem tett eleget küldetésének. Ilyen megállapítás nem lenne helyénvaló. Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy a testület mûködésében azért felfedezhetõk zavarok, de az ebben a helyzetben, amikor több esetben futva-kapva kell dönteni, valamint továbbá, amikor a két közösségbe egyesített tagsága érdekeinek egyaránt eleget kellett tenni, elfogadható szinten tevékenykedett. Igaz, ez csak a közös, tehát a muravidéki végrehajtó tanácsra érvényes, mert a községiek külön-külön nem is üléseztek. Ennek talán van egy pozitív és egy negatív oldala is. Az elõrehaladást mindenképpen az jelenti, hogy valamennyi probléma esetében a testület úgy lépett fel, mint az egész nemzetiségileg vegyesen lakott területre egységesen kiterjedõ szerv, mégha a probléma szûkebb értelmében községi jellegû volt is; esetleges negatívum viszont abban rejtõzhetik, hogy a testület talán csak egyfajta általánossággal tudta kezelni az esetleges specifikus kérdéseket. Mindenképpen ez a probléma nemcsak a végrehajtó tanács nehézsége, hanem általános dilemmát is jelent. A jövõt illetõen el kell döntenünk és pontosabban értékelnünk kell, hogy a közös muravidéki közösség létrehozásával ténylegesen az elõrehaladást szolgáltuk-e. Az e kérdéssel kapcsolatos véleménykifejtõk többsége az egyesítést pozitív lépésnek tekinti, de mindenképpen az érem másik oldalával is kell foglalkozni.

Ahogy az már az eddigiek során részben elhangzott, a muravidéki közösség szakszolgálata és a muraszombati közösség keretében hivatásosan tevékenykedõk között még mindig nem alakult ki megfelelõ együttmûködés és munkamegosztás. Ebbõl több szervezési és technikai gond is adódik, azért szükséges a helyzet minél hamarabbi rendezése.

3. A tavalyi választások után a közösség munkabizottságai lendületes tevékenységbe kezdtek. Azonban ebben az évben aktivitásuk folyamatosan csökkent. A hatáskörükbe tartozó témaköröket a legtöbb esetben megtárgyalták, de valahogy az üléseikre inkább az afféle formális jellegû munka volt a jellemzõ. Úgy tûnik, hogy éppen eredeti hivatásuknak nem tudtak eleget tenni, ugyanis éppen a munkabizottságok keretében kellene lezajlani a közösség munkatervét megalapozó tartalmi tevékenységnek, egyfajta mûhelymunkának, ami az adott terület esetében a szakmai megalapozottságot lenne hivatott biztosítani. Ez a legtöbb bizottság esetében nem így történt. Meg kell állapítani, hogy a bizottságok vezetõi, elnökei valóban egy-egy terület szakemberei, akiket a szakszolgálat, illetve a végrehajtó tanács közvetlenül bevont a tevékenységekbe. Azonban a bizottsági munka elmaradt, pontosabban fogalmazva, csökkent. Sajnos be kell vallanunk, hogy a legtöbb esetben ennek oka a kevésbé megfelelõ, sokszor érdektelen bizottsági tagokban rejlik. Szükséges azt is hangsúlyozni, hogy az elmondottakat nem lehet általánosításként értelmezni. A jövõt illetõen el kell mondani, hogy a bizottságoknak mindenképpen a közösségi munka hajtóerõivé kell válni, de sokkal jobban oda kell figyelni a tagság megválasztására.

4. A nemzetiségi tevékenysége, a szûkebb értelemben vett politikai aktivitása terén kimagasló helyet foglal el a köztársasági parlamenti képviselõk tevékenysége. Megállapítható, hogy nagyon fontos vívmány volt három parlamenti képviselõi helyet biztosítani a legfelsõbb állami szervben, még akkor is, ha ez csak részben a mi aktivitásunk gyümölcse, az azonban már más kérdés, hogy maximálisan tudjuk-e kamatoztatni az adott lehetõségeket. A hivatalos és a kevésbé hivatalos megbeszéléseinkbõl kiderül, hogy a jelenlegi állapottal nem vagyunk teljes mértékben megelégedve. Ezzel maguk a képviselõk is többé-kevésbé egyetértenek. Valahogy nem tudtuk megtalálni a közösség és a parlamenti képviselõk együttmûködésének hatékony formáját. A legtöbbször úgy tûnik valamennyiünknek, hogy ki-ki a saját vonalán végzi tevékenységét, ami vagy megegyezik vagy nem a közösség alapvetõ célkitûzéseivel. Ebben mindenképpen közrejátszik az is, hogy az egyeztetések sok esetben túlterheltség miatt, vagy egy esetleges megbeszélés technikai megszervezésének kivitelezhetetlensége miatt, magyarán külsõ okok miatt elmaradnak. Ez akkor sem igazolhatja azt, hogy legfontosabb tennivalónkat nem tudjuk jól megszervezni. A közösség részérõl mindenképpen jobban be kell kapcsolni a képviselõket a különbözõ testületek munkájába, míg a képviselõk tevékenységének vezérfonalát mindenképpen csak az jelentheti, hogy a kisebbséget érintõ kérdésekre helyezik a hangsúlyt, valamint munkájukat ennek értelmében a kisebbségi küldöttklubon belül az eddiginél sikeresebben szervezik meg.

Ami a kisebbségi képviselõket illeti a községi képviselõ-testületükben, ezen a téren tragikus a helyzet. Szinte semmilyen összefüggésben nincsenek a közösséggel, ami a legnagyobb mértékben hibának tekinthetõ, mivel nem tudtuk megszervezni a tervezett küldöttklubokat. Ezen a téren gyökeres változásokhoz kell nyúlnunk, amire már részben az 1. pont alatt utaltunk.

Újra értékelni a képviselõ-testületek keretében mûködõ nemzetiségi bizottságok szerepét, valamint azok tevékenységét és együttmûködésüket a nemzetiségi közösségekkel. A pillanatnyi helyzet e téren is katasztrofális, elsõsorban a lendvai községben. Itt a bizottság egyáltalán nem is mûködik. A közösségeknek viszont aránylag elfogadható szintû a kapcsolata a községi képviselõ-testületek vezetõségeivel.

5. Utoljára, rendhagyó módon, szóljunk az elért eredményekrõl is, habár minden szónál jobban beszél a tett. Sikerült végül is olyan jellegû programoknak, tevékenységeknek helyet adnunk, amelyek talán az elmúlt idõszakban afféle tabu témák voltak, és amelyek közvetlenül kihatnak az öntudatformálásra, az anyanyelv oktatására, a kulturális hagyományok megõrzésére. Fontos eredményeket értünk el az oktatás terén, lényeges elõrelépések következtek be a tájékoztatásban, valamint teljesen más jellegû alapokra sikerült helyezni az anyanemzettel való kapcsolatainkat. Valahogy áttörtük azt a jeget, amelyik eddig az ún. jugoszláviai magyarság kategóriába sorolt bennünket, nem ismervén tényleges helyzetünket, megkülönböztetõ jeleinket. Persze, sok e téren még a tennivaló, sõt sohasem szabad teljesnek és tökéletesnek tekinteni az anyanemzettel való kapcsolatokat. Annyi azonban bizonyos, hogy rangos magyarországi és hazai rendezvényeket jól megszerveztünk, és helyt is álltunk azokon. A kultúra terén egyfajta pangás állt be, amelynek okaival mindenképpen foglalkoznunk kell, hisz nincs nemzeti tudat megfelelõ szinten mûvelõdési tevékenység nélkül. A gazdaság terén sok mindent megkezdtünk, de sajnos gyakorlati megoldásokban még igen hiányosak vagyunk. Egyértelmû, hogy ennek fõleg külsõ okai vannak. Azonban a gazdasági kérdésekkel a jövõben még intenzívebben kell foglalkozni.

1991. november 15.

Az MMNÖK Végrehajtó Tanácsa

Népújság 1991. november 15. 5.

6.

Közlemény a nyilvánossághoz

A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség Képviselõ-testülete elégedetlenségét fejezi ki a nemzetiségileg vegyesen lakott területen kialakult nemzeti jellegû ellentétek szításával kapcsolatosan. Meggyõzõdésünk, hogy a muravidéki magyarság és annak legitim szervezete semmiképpen sem élt vissza Szlovénia magas szintûnek minõsített kisebbségi politikájával, nem is követeltünk semmi olyant, ami bármilyen formában meghaladná az alkotmány- és törvényadta lehetõségeket. Éppen az ellenkezõjérõl van szó. Tekintettel a magyarság kritikus méreteket öltõ beolvadására, a nemzetiségi közösség az elméleti jogi rendszer gyakorlati megvalósítását követeli. Sajnos, azt állapíthatjuk meg, hogy az ideálisnak nyilvánított kisebbségi jogvédelem a mindennapi élet szinte valamennyi területén csorbát szenved. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség erkölcsi és politikai feladatának tekinti a muravidéki magyarság megmaradásának ügyét, aminek érdekében minden törvényes eszközzel harcol.

Sajnálatos, hogy a puszta nemzeti létért vállalt harcot bizonyos szélsõséges körök eltorzítják a nyilvánosság elõtt, nem válogatva a módszerek között, hogy alantas tervüket megvalósítsák. Csak így értelmezhetjük a nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósításáért tanúsított állandó küzdelmünknek a szlovén nemzeti értékek megsértésével való egyeztetését. A muravidéki magyarsággal nem rokonszenvezõ köröknek sikerült elérni, hogy a Murától keletre élõ szlovénség közvéleménye manapság már nyilvánosan is nagymértékben magyarellenes nézeteket hangoztasson. E célból felhasználták ellenünk az önkormányzati rendszer átszervezésével összefüggõ törekvéseinket, amelyek csupán a beolvadást hatékonyabban megakadályozni hivatott, a mostaninál megfelelõbb szervezeti megoldásokra irányult, de a nemzetiségi intézetek megalapítását is, valamint a nemzetiségen belüli nézeteltéréseket egyaránt gyanús színezetben próbálták feltüntetni.

Az a véleményünk, hogy az eddig példás együttélés hangoztatása sokszor csupán politikai manipuláció volt, holott ténylegesen a magyarságot még mindig veszélyes elemnek, egykori elnyomónak tekintik Muravidéken.

Az MMNÖK Képviselõ-testülete elítéli az ilyen megnyilvánulásokat, beleértve a kétnyelvû okiratok és ügykezelés ellen irányuló petíció-aláírásokat is, ugyanis meggyõzõdésünk, hogy ilyen viszonyulással, és itt már az ártatlan szlovén állampolgár is eszközként van felhasználva, az együttélésre vajmi kevés esély van. Mi pedig tudjuk és valljuk, hogy ebben a térségben csak együtt élhetünk, együtt érhetünk el eredményeket, a szlovén és magyar jellegû értékek együttes felhasználásával. A magyar nemzetiség e térségben meg kíván maradni, ez alapvetõ emberi joga és kötelessége, és ezen törekvéseiben — a kiváló szlovéniai jogi helyzet mellett — a velünk közvetlenül együtt élõ szlovének szolidaritására, megértésére és segítségére is számítunk. Egymást múltunkkal, hibáinkkal együtt fogadjuk el, de a jövõnket értékeinkre, közös érdekeinkre építsük.

Dobronak, 1993. október 29-én

Az MMNÖK Képviselõ-testülete

Népújság 1993. november 5. 5.

7.

A Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet Statútuma
A Mûvelõdési Intézet megalapításáról szóló okmány alapján,
az Intézet Tanácsa elfogadta 1995. június 22-én

(Részlet)1

I. Általános rendelkezések

1. szakasz

E statútum rendezi, illetve meghatározza a Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet (a továbbiakban: Intézet) tevékenységi körét, szervezettségét, az igazgató és a szaktestületek hatáskörét, valamint egyéb kérdéseket, amelyek értelemszerûen hatáskörébe tartoznak.

2. szakasz

Az intézet tevékenységi köre kiterjed Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területének egészére.

Az intézet közszolgálati mûvelõdési intézet.

II. Az intézet státusára vonatkozó rendelkezések

3. szakasz

Az Intézet megalapítója a Muravidéki Magyar nemzetiségi Önigazgatási Közösség.

Az alapító jogokat a Muravidéki Magyar nemzetiségi Önigazgatási Közösség gyakorolja.

4. szakasz

Az Intézet pontos megnevezése, székhelye és pecsétje

Az Intézet neve: Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet

Zavod za kulturo madžarske narodnosti

Az Intézet megnevezésének rövidített változata: MNMI — ZKMN

Az Intézet székhelye: Lendva, Partizán utca 120.

Az Intézetnek kör alakú, 3, 3 cm átméretû, kétnyelvû pecsétje van a következõ szöveggel:

Magyar Nemzetiségi Mûvelõdési Intézet Lendva

Zavod za kulturo madžarske narodnosti Lendava

5. szakasz

Az Intézet jogi személy azzal a jogkörrel, kötelezettségekkel és felelõségekkel, amelyeket a törvény, a megalapítási okmány és e statútum határoz meg.

6. szakasz

Az Intézetet az igazgató képviseli azzal a korlátozással, hogy a beruházási szerzõdéseket, az ingatlanok megvásárlásáról és eladásáról szóló szerzõdéseket az alapító állásfoglalásával összhangban köti meg.

7. szakasz

Az Intézetet az igazgató távoltartózkodása esetén, az igazgató megbízásából, más személy is képviselheti, az igazgató illetve az illetékes szerv által meghatározott jogkörrel.

8. szakasz

Az Intézet meghatalmazott aláíróit — az Intézet igazgatója mellett — az Intézet Tanácsa nevezi ki.

Valamennyi aláírónak az aláírását személyesen kell hitelesíteni az illetékes állami szervnél.

9. szakasz

Az Intézet vagyona — a törvény értelmében — az Alapító tulajdonát képezi, azonban a vagyonnal — önálló jogi személyként — az Intézet rendelkezik.

10. szakasz

Az Intézet saját kötelezettségeiért, tevékenységéért az összes rendelkezésére álló eszközzel felelõséget vállal.

Az Intézet tevékenységéért az Alapító is felelõséget vállal.

Az Intézet mûködésének törvényszerûségét az illetékes állami szervek és az Alapító felügyelik.

III. Az intézet tevékenysége

11. szakasz

Az Intézet alapvetõ tevékenysége a magyar nemzetiségi kultúra valamennyi formájának mûvelése, közvetítése és segítése, valamint a mûvelõdési tevékenység szervezése.

Feladata sikeres ellátása céljából az Intézet közvetlen kapcsolatot tart a nemzetiségileg vegyesen lakott terület valamennyi kulturális intézményével és egyéb intézménnyel, szervezettel, amelyek tevékenysége kihat a nemzetiség nemzeti tudatára, illetve mûvelõdésére. Az Intézet ugyancsak együttmûködik az illetékes állami szervekkel, intézményekkel.

12. szakasz

Az Intézet külön figyelemmel segíti a nemzetiségileg vegyesen lakott területen mûködõ, magyar jellegû tevékenységet ellátó mûvelõdési egyesületek és egyéb mûvészeti-, valamint irodalmi csoportok munkáját.

Az Intézet új egyesületek, hivatásos és mûkedvelõ csoportok létrehozását is segítheti, ösztönözheti.

13. szakasz

A muravidéki magyarság anyanyelve, népi hagyományai, általános mûveltsége, széleskörû kulturális és alkotói tevékenysége sikeres ellátása céljából az Intézet szorosan együttmûködik az anyaország kulturális- és egyéb illetékes intézményeivel, valamint a Kárpát-medencei magyar kisebbségi közösségek kulturális szervezeteivel.

Az anyanemzettel és a kisebbségi szervezetekkel való kapcsolattartás az államközti megállapodások, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösségé s az Intézet által megkötött együttmûködési megállapodások értelmében, illetve azok szellemében valósíthatók meg.

14. szakasz

Az Intézet tevékenységét évi, illetve meghatározott idõszakra tervezett programmal összhangban látja el.

15. szakasz

Az Intézet tevékenységének és feladatkörének tételszerû leírása.

Az Intézet tevékenysége és feladatköre:

— Szervezõ munkával, szakmai tanácsokkal, szakemberek biztosításával és meghatározott anyagi támogatással segíti az amatõr mûvelõdési egyesületek és mûvészeti csoportok munkáját

— általános kulturális rendezvényeket szervez saját munkaterve értelmében (színházi vendégszereplések, irodalmi és zenei estek, könyvbemutatók, magyar filmbemutatók, történelmi, néprajzi és képzõmûvészeti kiállítások, csoport-szemlék, csoport-bemutatók önálló szervezése vagy részbeni segítése)

— magyar nyelvû, illetve magyar jellegû mûvészi (színházi, zenei) és irodalmi mûsorokat szervez a kétnyelvû óvodák, általános és középiskolák tanulói illetve diákjai, valamint a felsõfokú oktatási intézmények hallgatói számára, az érintett intézményekkel való egyeztetés alapján

— mûhely jellegû tevékenységeket ösztönöz és szervez, különleges hangsúllyal az ifjúság igényeire, szükségleteire

— segíti a muravidéki magyar irodalmi- és egyéb alkotómunkát, valamint szorosan együttmûködik az irodalmárokkal, mûvészekkel

— segíti, valamint az Intézet pénzügyi tervével összhangban felkarolja a nemzetiségi kiadványok kiadását és terjesztését

— az államközti megállapodások, egyéb törvények és jogszabályok értelmében, valamint saját munkatervével és lehetõségeivel összhangban, szervezi — és meghatározott feltételek mellett végezi — a magyar könyvtermékek, folyóiratok és egyéb sajtótermékek behozatalát Magyarországról, azok árusítását, illetve közvetítését

— támogatja és lehetõségei szerint segíti a nemzetiségileg vegyesen lakott területen kifejtett múzeumi, néprajzi, helytörténeti és levéltári tevékenységet

— értelemszerûen segíti és bekapcsolódik minden olyan kutatási és szervezési munkába, amelynek célja közvetlenül összefügg a nemzetiség mûvelõdési életével, illetve annak általános mûveltségi szintjével

— segíti és ösztönzi más kulturális intézmények nemzetiségi jellegû tevékenységét, egyezteti azokkal a mûvelõdési teendõk szervezését

— külön figyelmet szentel a muravidéki magyarság mûvelõdési tevékenysége népszerûsítésének, ismertetésének. E célból — lehetõség szerint — az egyesületek, mûvészeti csoportok vendégszerepléseit ösztönzi, támogatja, valamint tudományos és egyéb jellegû tanácskozásokat szervez a muravidéki magyarság széleskörû megismertetése céljából.

— egyéb feladatokat végez, amelyek értelemszerûen összefüggnek az anyanyelv, a nemzeti kultúra és az identitástudat megõrzésével és fejlesztésével, továbbá, ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az Alapító bízza meg.

(…)

IV. Az intézet szervezettsége

3. Az intézet szaktanácsa

22. szakasz

Az Intézet illetékes szakmai szerve a Szaktanács.

A Szaktanács tagjainak száma 6 fõ, mandátuma 4 év. Összetétele a következõképpen alakul:

— az Intézet népmûvelõi, hivatásos szakemberei (2 fõ)

— a mûvelõdési egyesületek 1 képviselõje (az egyesületek elnökei választják meg, illetve nevezik ki)

— 1 képviselõ a néprajz, a helytörténet területérõl (a Helytörténettel, néprajzzal foglalkozó munkacsoport nevezi ki, illetve választja meg)

— 1 képviselõ az anyanyelvápolási tevékenység területérõl (az Anyanyelvápolással foglalkozó munkacsoport nevezi ki)

— 1 képviselõ a könyvkiadói tevékenység területérõl (a könyvkiadással foglalkozó munkacsoport nevezi ki)

23. szakasz

A Szaktanács üléseit a szaktanács elnöke vezeti, akit a tagok maguk közül választanak meg az elsõ ülésen.

A Szaktanács az Intézet szakmai kérdéseirõl határoz. Tevékenységi körébe tartozik valamennyi tartalmi-szakmai kérdés elbírálása. Döntéseit a különbözõ területeken mûködõ munkacsoportok javaslatára, véleményére alapozza. A Szaktanács az intézet igazgatói tisztségére beérkezõ pályázatokat is véleményezi.

24. szakasz

Az Intézet tevékenysége 4 nagyobb területre osztható. Ennek alapján a következõ négy munkacsoport mûködik:

— A mûkedvelõ tevékenységgel foglalkozó munkacsoport (a mûvelõdési egyesületek elnökei, vezetõi alkotják)

— Könyvkiadással foglalkozó munkacsoport

— Helytörténeti, néprajzi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport

— Anyanyelvápolással foglalkozó munkacsoport

A munkacsoportok tagjait, illetve azok létszámát — amennyiben nincs másképpen meghatározva —, a Szaktanács javaslatára, az Intézet Tanácsa nevezi ki, illetve határozza meg.

A munkacsoportok az adott területen véleményeket, javaslatokat, álláspontokat alakítanak ki.

A munkacsoportok tagjai az operatív teendõkbe is bekapcsolódnak.

Az Intézet Tanácsa, a fenti állandó munkacsoportokon kívül, egyéb területen is nevezhet ki munkacsoportot — állandó vagy ideiglenes jelleggel.

(…)

V. Az intézet pénzeszközeinek forrása, azok biztosításának módja

29. szakasz

Az Intézet tevékenységéhez szükséges pénzeszközök zömét az állami költségvetésbõl biztosítják. A pénzösszeg a törvény értelmében bejelentett pénzügyi terv szerint alakul. A pénzösszeg rendszeres biztosításáért az Alapító felelõs.

A közszolgálati intézet szabályainak megfelelõ tevékenységre biztosított költségvetési (állami) támogatás mellett, az Intézet egyéb — nem profit célokat szolgáló — pénzeszközök is szert tehet (alapítványok, szponzorok általi támogatás).

30. szakasz

Az Intézet által támogatott egyesületi rendezvények, beruházások módjáról, a mentorok és egyéb szakemberek költségeinek fedezésérõl, valamint egyéb kifizetések formájáról, alakulásáról külön szabályzat rendelkezik, amelyet az intézet tanácsa fogad el.

VI. Átmeneti és zárórendelkezések

31. szakasz

E statútum hatályba lépésével megszûnnek a megalapítási okmány azon rendelkezései, amelyek a statútummal ellentétesek.

Esetleges jogi jellegû ellentétek esetében a törvény-, illetve a statútum rendelkezései a mérvadók.

32. szakasz

Az Intézet Tanácsa, az igazgató, a Szaktanács és a munkacsoportok 1. mandátumára vonatkozó rendelkezések a megalapítási okmány szerint érvényesek a mandátum lejártáig.

33. szakasz

A statútum az Alapító általi jóváhagyást követõ napon lép hatályba.

1995. június 22.

Az Intézet Tanácsának elnöke: Zvér Ilona

TLA Közép-Európa Intézet Könyvtára 99/2880.

8.

A Muravidéki Magyar Önkormányzat Alapszabályzata


A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91. évi 33. sz. ) 64. szakasza és A Nemzeti Önigazgatási Közösségekrõl szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94. évi 65 sz. ) 9. szakasza értelmében a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsa az 1999. július 12-én megtartott ülésén elfogadta a Muravidéki Magyar Önkormányzat Alapszabályzatát.

I. Általános rendelkezések

1. szakasz

A muravidéki magyar nemzeti közösség legfelsõbb szervezete a Muravidéki Magyar Önkormányzat, amelyet a községi magyar nemzeti szervezetek alapítanak. A Muravidéki Magyar Önkormányzat legfõbb feladata a muravidéki magyar közösség megtartása, anyanyelvének, nemzeti tudatának, tárgyi és szellemi örökségének megõrzése, valamint az alkotmány által biztosított különjogok gyakorlása, szükségleteinek és érdekeinek érvényesítése.

Ezen alapszabályzat a muravidéki magyar nemzeti önkormányzat feladatait, hatáskörét és szervezettségét szabályozza.

2. szakasz

A muravidéki magyar nemzeti önkormányzatnak közjogi személy státusa van.

3. szakasz

A muravidéki magyar nemzeti önkormányzat megnevezése: Muravidéki Magyar Önkormányzat — Pomurska madžarska samouprava.

4. szakasz

A Muravidéki Magyar Önkormányzat székhelye: Lendva, Partizán u. 120.

5. szakasz

A Muravidéki Magyar Önkormányzatnak saját bélyegzõje van. A bélyegzõ kör alakú, a következõ szöveggel: Muravidéki Magyar Önkormányzat — Pomurska madžarska samouprava. A pecsét nagyságát, számát, tárolását és használatát a közgyûlés szabályzatban határozza meg.

6. szakasz

A Muravidéki Magyar Önkormányzat ügyvitelét saját zsírószámláján keresztül végzi.

7. szakasz

A Muravidéki Magyar Önkormányzat a magyar nemzet szimbólumait használja. Ezek használatát a törvény és más önkormányzati szabályzatok írják elõ.

II. A muravidéki magyar önkormányzat feladatai

8. szakasz

A Muravidéki Magyar Önkormányzat az alábbi feladatokat látja el:

— az alkotmány és a törvény értelmében önállóan dönt a hatáskörébe tartozó összes kérdésrõl;

— a törvény értelmében hozzájárulását adja a muravidéki magyar nemzeti közösség különjogainak védelmére vonatkozó ügyekben;

— megtárgyalja és tanulmányozza a muravidéki magyar nemzeti közösség helyzetére vonatkozó kérdéseket, ezeket illetõen állást foglal, és javaslatokat, valamint kezdeményezéseket terjeszt be az illetékes szervekhez;

— ösztönzi és megszervezi azokat a tevékenységeket, melyek hozzájárulnak a muravidéki magyar nemzeti közösség tagjai nemzeti identitásának a megõrzéséhez.

9. szakasz

A Muravidéki Magyar Önkormányzat feladatait a következõképpen valósítja meg:

— szervezeteket és közintézményeket alapít, illetve társalapít;

— figyelemmel kíséri és ösztönzi a muravidéki magyar nemzeti közösség oktatásának-nevelésének fejlesztését, és a törvénnyel összhangban részt vesz az oktatási-nevelési munka tervezésében és szervezésében, valamint az oktatási-nevelési programok elõkészítésében;

— a muravidéki magyar nemzeti közösség fejlõdése érdekében ösztönzi és megszervezi a kulturális, a kutatási, a tájékoztatási, a könyvkiadási és a gazdasági tevékenységeket;

— erõsíti az anyanemzettel, a kisebbségben élõ magyar közösségekkel való kapcsolatokat;

— kapcsolatokat ápol az egyéb kisebbségekkel és a nemzetközi szervekkel;

— a törvény értelmében államhatásköri feladatokat is ellát;

— ellátja az alapszabályzatban meghatározott egyéb feladatokat is.

III. A muravidéki magyar önkormányzat szervei

10. szakasz

A Muravidéki Magyar Önkormányzat szervei:

A) Muravidéki Magyar Önkormányzat Közgyûlése (a továbbiakban: közgyûlés)

B) Elnök

C) Ellenõrzõ Bizottság

A) Közgyûlés

11. szakasz

A Muravidéki Magyar Önkormányzat legfelsõbb szerve a közgyûlés. A közgyûlés tagjainak száma 21, akiket alakuló ülésükön a következõ községi magyar nemzeti önkormányzatok választanak meg:

— a lendvai községi magyar nemzeti önkormányzat 11 tagot

— a dobronaki községi magyar nemzeti önkormányzat 4 tagot

— a Moravske Toplice-i községi magyar nemzeti önkormányzat 3 tagot

— a hodosi községi magyar nemzeti önkormányzat 2 tagot

— a šalovci községi magyar nemzeti önkormányzat 1 tagot

12. szakasz

A közgyûlés alakuló ülését a leköszönõ elnök köteles a községi magyar nemzeti önkormányzatok megalakulása után legkésõbb 20 napon belül összehívni.

13. szakasz

A közgyûlés alakuló ülésén megválasztja az elnököt és az alelnököt. A választásra akkor kerülhet sor, ha a közgyûlés határozatképes. A tisztségviselõk mandátuma akkor érvényes, ha azt a közgyûlés ülésén jelen lévõ tagoknak több mint a fele megszavazza.

14. szakasz

A közgyûlés tagjait négy évre választják meg. A közgyûlés tagjainak mandátuma az elõzõ közgyûlés tagjai mandátumának megszûnésével kezdõdik és az újonnan megválasztott közgyûlés alakuló üléséig tart.

A közgyûlés tagjai mandátumának megszûnése után megszûnik az összes általuk kinevezett képviselõ, tag mandátuma is.

A közgyûlés a szervezetekbe, intézetekbe, tanácsokba kinevezett képviselõit visszahívhatja.

15. szakasz

A közgyûlés akkor határozatképes, ha ülésein tagjainak több mint a fele jelen van. A határozatok akkor érvényesek, ha azt a közgyûlés ülésén jelen lévõ tagoknak több mint a fele megszavazza, amennyiben az alapszabályzat és az ügyrend nem rendelkezik másképpen.

16. szakasz

A közgyûlés hatásköre:

— jóváhagyja a közgyûlés tagjainak mandátumát;

— megválasztja és felmentheti az elnököt, alelnököt;

— kinevezi és felmentheti az ellenõrzõ bizottság tagjait;

— kinevezi és felmentheti a munkabizottságok tagjait;

— felügyeli az elnök és az alelnök munkáját;

— elfogadja a Muravidéki Magyar Önkormányzat alapszabályzatát, a közgyûlés ügyrendjét és az egyéb szabályzatokat;

— elfogadja a Muravidéki Magyar Önkormányzat költségvetését és zárszámadását;

— rendelkezik a Muravidéki Magyar Önkormányzat ingó és ingatlan vagyona felett;

— intézeteket alapít, illetve társalapít;

— kinevezi intézetei tanácsainak tagjait;

— jóváhagyja intézetei igazgatóinak kinevezését és felmentését;

— véleményezi társalapított intézetei igazgatójelöltjeit;

— jóváhagyja intézetei alapszabályzatait;

— jóváhagyja intézetei éves program- és pénzügyi terveit, valamint beszámolóit;

— társalapítóként képviselõket delegál az intézetek tanácsaiba;

— társalapítóként jóváhagyja az intézetek éves nemzetiségi program- és pénzügyi terveit, valamint beszámolóit;

— együttmûködik a nemzetiségi parlamenti képviselõvel;

— figyelemmel kíséri a szlovén országgyûlés és a kormány munkáját;

— együttmûködik a szlovén kormány kisebbségi hivatalával;

— együttmûködik a szlovén illetékes törvényhozási, államigazgatási és kormányzati szervekkel;

— javaslatokat, kezdeményezéseket, véleményeket terjeszt saját hatáskörét illetõen a szlovén országgyûlés, a kormány és egyéb országos szervek elé;

— véleményezi a szlovéniai kisebbségi törvénytervezeteket;

— együttmûködik Magyarországgal, annak országos és megyei szerveivel és intézményeivel, a kisebbségben élõ magyarok szervezeteivel, valamint összmagyar szervezetekkel;

— együttmûködik a nemzetközi szervezetekkel;

— meghatározza a Muravidéki Magyar Önkormányzat hivatalának szervezettségét és munkaterületét;

— elvégez minden egyéb, hatáskörébe tartozó feladatot.

17. szakasz

A közgyûlés tagjai tisztségüket nem fõállásban végzik, ha az alapszabályzat másképpen nem rendelkezik. A tisztség összeférhetetlen az ellenõrzõ bizottsági tagsággal, valamint a hivatali munkahellyel.

18. szakasz

A közgyûlést az elnök hívja össze, vezeti és képviseli. Távollétében e feladatokat az alelnök végzi. Rendkívüli esetben a közgyûlést a tagok egyharmada is összehívhatja. A közgyûlés munkáját ügyrend szabályozza.

19. szakasz

A közgyûlés állandó és ideiglenes bizottságokat alapít. Az állandó bizottságok a közgyûlés tanácsadó szervei. A tagok száma öt, s legalább egy tag a közgyûlés tagjai körébõl kerül ki. Munkájukat ügyrend szabályozza. Az állandó bizottságok a következõk:

— statutáris-jogi bizottság,

— tájékoztatási bizottság,

— kulturális-vallási bizottság,

— oktatási bizottság,

— gazdasági bizottság,

— mezõgazdasági bizottság.

20. szakasz

A Muravidéki Magyar Önkormányzat szerveinek, a közgyûlés bizottságainak szabályzatait és ügyrendjeit a statutáris-jogi bizottság készíti el.

21. szakasz

A közgyûlés önkormányzati hivatalt (a továbbiakban: hivatal) mûködtet. A hivatal a közgyûlés a munkatestületek részére szakmai, adminisztratív és technikai feladatokat végez. A munkahelyeket a közgyûlés hirdeti meg. A hivatal alkalmazottainak kiválasztását, számát és feladatkörét az elnök javaslatára a közgyûlés határozza meg. A hivatal székhelye megegyezik a Muravidéki Magyar Önkormányzat székhelyével.

A hivatalnak vezetõje van. A vezetõt az elnök javaslatára az alkalmazottak közül a közgyûlés nevezi ki négy évre.

B) Elnök

22. szakasz

Az elnök feladatai:

— képviseli a Muravidéki Magyar Önkormányzatot;

— A Muravidéki Magyar Önkormányzat Közgyûlésével együtt felel a jogszerû tevékenykedésért;

— megvalósítja a közgyûlés határozatait;

— aláírja a közgyûlés dokumentumait;

— összehívja a közgyûlést és javasolja a napirendet;

— munkájáról évente kétszer és a mandátum végén köteles beszámolni a közgyûlésnek;

— felel a pénzügyi terv megvalósításáért;

— felügyeli a hivatal munkáját;

— konzultációra, szükség szerint, összehívja a községi nemzeti önkormányzatok elnökeit;

— munkája segítésére tanácsadókat nevezhet ki;

— egyéb feladatokat végez, melyekkel a közgyûlés bízza meg.

23. szakasz

Az elnök tisztségét fõállásban is betöltheti. Errõl a közgyûlés kétharmados többséggel hoz határozatot. Amennyiben az elnök tisztségét nem fõállásban végzi, a törvény értelmében tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj összegét a közgyûlés határozza meg.

24. szakasz

Az elnök munkáját az alelnök segíti. Az alelnök egyéb feladatokat végez, melyekkel a közgyûlés vagy az elnök bízza meg. Az alelnök munkáját a közgyûlés határozata alapján tiszteletdíj illeti meg.

C) Ellenõrzõ Bizottság

25. szakasz

Az Ellenõrzõ Bizottság öttagú, tagjait a közgyûlés nevezi ki, tagjai nem lehetnek a közgyûlés tagjai, bizottságai tagjai és a közgyûlés által alapított illetve társalapított intézetek alkalmazottai. Az Ellenõrzõ Bizottság tagjai munkájukért költségtérítésre jogosultak.

26. szakasz

Az Ellenõrzõ Bizottság feladata, hogy évente legalább egyszer megvizsgálja a Muravidéki Magyar Önkormányzat szerveinek ügyvitelét, és errõl a közgyûlésnek beszámolót készít. Elvégez továbbá minden egyéb, a törvények által elõírt feladatot.

IV. Átmeneti és zárórendelkezések

27. szakasz

A közgyûlés az alapszabályzatot összes tagjának kétharmados többségével fogadja el. Az alapszabályzat módosítása elfogadásának módja szerint történik.

28. szakasz

Az alapszabályzat teljes szövegét a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapjában és a Népújságban kell megjelentetni magyar nyelven. Az alapszabályzat a megjelenést követõen tizenöt nap elteltével lép hatályba.

29. szakasz

Ezen alapszabályzat hatályba lépésével érvényét veszíti a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség 1997. február 28-án elfogadott statútuma és minden egyéb statutáris határozata.

Lendva, 1999. július 22.

A Muravidéki Magyar Önkormányzat elnöke: Tomka György, s. k.

Népújság 1999. július 22. 21—22.

9.

Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsa
(Nyilatkozat a plakátbotrányról)

Lendva, 1999. 08. 05-én

A Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsa 1999. augusztus 3-án, kedden 20.00 órakor tartotta második rendkívüli ülését, amelyen a Lendva város panóin felragasztott bizonyos plakátolási ügyet, illetve a plakátbotránynak nevezett történést is tárgyalta. Ezzel kapcsolatban a következõ állásfoglalásokat, határozatokat fogadta el:

Az MMNÖK Tanácsa egyhangúlag egyetértett, illetve megerõsítette az MMNÖK Tanácsa elnökének ez ügyben megfogalmazott nyilatkozatát.

Az MMNÖK Tanácsának tagjai elítélték a plakátragasztást. Ugyanakkor úgy érezzük, hogy a muravidéki magyar közösséget ítélték el, tehát kollektív bûnösség vádja alá helyezték a magyar közösség tagjait. Minden jogi norma szerint ítélni, ítélkezni csak akkor lehet, ha megvan az elkövetõ, vagyis a tettes. Ebben az esetben tettes idáig még nincs. Ezért fáj úgy, hogy bennünket érnek támadások. Az MMNÖK Tanácsa az említett plakátokért nem vállal felelõsséget, hiszen tehette ezt bárki: tehette az "ellenségünk", aki velünk nem szimpatizál, vagy tehette egy olyan magyar, aki nem gondolkodott kellõképpen, vagy tehette azt egy szlovén, vagy akárki más. A szlovén sajtóban ezzel kapcsolatban nacionalista kilengésekrõl írnak. A Muravidéknek Szlovéniához való csatolásának központi, muraszombati rendezvényt meghirdetõ "köldökös" szlovén nyelvû plakát magyar nyelvû plakáttal lett átragasztva. Ugyanakkor a közvéleményt kötelességünk tájékoztatni, hogy az egynyelvû szlovén plakát tulajdonképpen sértés számunkra, hiszen éppen egy kétnyelvû szlovén-magyar plakátra lett ráragasztva, a Vári estéket (Grajski veèèeri)hirdetõ plakátra. A "köldökös" szlovén nyelvû plakátra viszont nem egy helyen lefelé egy nyíl volt olyan írásokkal, hogy "vogri tam". Tudjuk, hogy a köldök alatt mi van!? Kötelességünknek tartjuk, hogy Szlovéniát és másokat is errõl tájékoztassunk. Úgy gondoljuk, hogy hamar és alaptalanul ítélkeztek velünk szemben, ezért szeretnénk mi is a nyilvánosságot ismertetni a következõkrõl:

Minket muravidéki magyarokat azzal vádolnak, hogy a nagy Magyarországról álmodunk. Mi a határok nélküli Európáról álmodunk, ahol reményeik szerint nem lesznek kisebbségek. Mi egy olyan Európáról álmodunk, ahol összekötjük a szlovéneket és a magyarokat, mi kapocs akarunk lenni a két nép között.

Szeretnénk elmondani, hogy a Muravidéken úgy ünnepséget tartani, hogy az itt élõ magyar kisebbségrõl ne legyen szó, nem ildomos. A muraszombati megemlékezõ ünnepélyen a magyar nemzetiségrõl csak mint negatívumról esett szó. Sajnos, manapság egyre több ehhez hasonló megnyilvánulás lát napvilágot. Számunka az ilyen dolgok elfogadhatatlanok.

Szeretnénk a lendvai kerülõúttal kapcsolatos egy-két törvényellenességet is megemlíteni. A kerülõút megnyitására csak egynyelvû, szlovén meghívókat küldtek. Ugyanakkor csak szlovén nyelven folyt az ünnepség, kivéve a polgármester magyar beszédét. Kérdezzük, hol volt itt betartva a Szlovén Alkotmány 64. cikkelye a két nyelv egyenrangúságát illetõen. Ugyanezen a megnyitáson a magyar zászló olaszként volt feltüntetve. A muravidéki kétnyelvû területen 38 kétnyelvû mûvelõdési egyesület mûködik. Az ünnepélyen csak a hotizai szlovén tánccsoport szerepelt. Gratulálunk nekik, gyönyörûen táncoltak és énekeltek. Itt szeretnénk megkérdezni, hogy hol maradt el a meghívás a magyar tánccsoport részére. Pl. miért nem kaptak meghívást a hosszúfalui mûvelõdési egyesület tagjai?

Szeretnénk felhívni a kormány alelnökének, Marjan Podobnik Úrnak a figyelmét arra, hogy mi nem ajándékként kaptuk a lendvai kerülõutat. Mi, a muravidéki polgárok igenis keményen megfizettünk érte. Ha Podobnik Úr nekünk ajándékot akar adni, akkor intézze el az ötezer muravidéki paraszt zsírószámlája zárolásának felmentését. Ez nagyon jó ajándék lenne az itt élõ földmûvesek számára.

Szeretnénk elmondani, hogy a muravidéki magyarok számára is fájó, ami nyolcvan évvel ezelõtt történt a magyarsággal szemben. Mellesleg az évforduló megünneplésére a muravidéki magyarságot senki sem kötelezheti. Az a tény, hogy elcsatoltak bennünket az anyaországtól, számunkra éppoly fájó, mint a rábavidéki szlovének, vagy a koroŠkói szlovének számára. Ha mi, muravidéki magyarok nem is ünnepljük ezen évfordulót, azért szabadjon nekünk szívünkben fájdalmat érezni.

Szlovénia demokratikus állam, ahol sajtószabadság és szólásszabadság van. Akkor egy ilyen "plakátragasztásból" miért akarunk rendõrségi ügyet csinálni? Nem lenne-e jobb, hogy az illetékesek vidékünk több mint 20 %-os munkanélküliségével foglalkoznának. Itt szeretnénk tájékoztatni a közvéleményt, hogy amikor a rendõrök majdnem agyonvertek magyar nemzetiségûeket, vagy amikor 3—4 évvel ezelõtt a Széchenyi és Kossuth emléktáblák elõtt magyar és szlovén nemzeti szalaggal átfont koszorúkat téptek le, miért nem lett rendõrségi ügy, vagyis az ügy miért avult el eredmény nélkül?

Itt szeretnénk megemlíteni, hogy a 2000. évi költségvetésünkhöz különbözõ alaptalan módosításokat és anyagi kiszámításokat kér az illetékes minisztérium hivatalnoka, vagy hogy a magyar nemzetiség pénzelése máig nincs megoldva: hogy lehet az, hogy a 8—10 ezernyi magyarság egyharmadát kapja a 3—4 ezres olasz nemzetiséggel szemben. Erre is a jövõben kérdéseket fogunk feltenni.

Itt szeretnénk megemlíteni azon dolgokat is, amelyek már több éve zúzódnak:

— nem tudunk közös nevezõre jutni a lendvai utcanevek megváltoztatását illetõen, javaslatainkat még mindig nem tárgyalták,

— a Lendván székelõ Közigazgatási Egység munkatársainak nagy része nem beszél magyarul, annak ellenére, hogy a kétnyelvû területen kötelezõ a két nyelv hivatalos használata. Ha az idõsebb polgárok magyarul szólalnak meg, gúnyt ûznek belõlük. Ez milyen demokráciai normák szerint történik?

Szerintünk Szlovénia és Magyarország között nagyon jó baráti viszony alakult ki. Egy felmérés szerint Szlovénia állampolgárai Magyarországot nyilvánították legbarátibb szomszédnak. Kérdezzük tehát, hogy ezen magyar-szlovén viszony kinek ártalmas? Azt is tudjuk, hogy Horvátországgal, Olaszországgal és Ausztriával nincsen ilyen felhõtlen viszony, mint Magyarországgal. Ugyanitt feltesszük a kérdéseket, hogy mindezek után a nyolcvanadik évfordulót kellett-e ünnepelni? Szlovákia, Románia, Ukrajna, sõt Jugoszlávia is mindent ünnepel, mégsem ünnepelték Trianont.

Szeretnénk, ha a jövõben a Szlovén Alkotmány 64. szakaszát valamennyien betartanánk.

A fenti állásfoglalásainkat a következõ címekre továbbítjuk:

— Milan Kuèan köztársasági elnök hivatalába,

— Janez DrnovŠek kormányfõi hivatalába,

— Janez Podobniknak, a Szlovén Parlament elnökének,

— Andrej Gerenèernek, Szlovén Parlament alelnökének,

— Pozsonec Máriának, magyar nemzetiségi képviselõasszonynak

— a Szlovén Nemzetiségi Hivatal vezetõjének, Peter Winkler Úrnak,

— a szlovén sajtónak,

— a Magyarok Világszövetsége elnökének, Csoóri Sándor Úrnak,

— a Határon túli Magyarok Hivatala III. Területi Fõosztálya elnökének, Szabó Tibor Úrnak

— az Állandó Magyar Értekezletnek,

— a Magyar Köztársaság elnöknek, Göncz Árpád Úrnak,

— a Strassbourgban székelõ Európa Tanácsnak — Michael Gout Úrnak,

— a magyar sajtónak

Az MMNÖK Tanácsának elnöke:
Tomka György

Lendva, 1999. augusztus 5.

Népújság 1999 augusztus 19. 5.

10.

A Lendvai Községi Magyar Önkormányzat Alapszabályzata

A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (az SZK Hivatalos Lapja 91. évi 33. sz. ) 64. szakasza és A Nemzeti Önigazgatási Közösségekrõl szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94. évi 65 sz. ) 6. szakasza értelmében a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsa az 1999. augusztus 30-án megtartott ülésén elfogadta a Lendvai Községi Magyar Önkormányzat Alapszabályzatát.

I. Általános rendelkezések

1. szakasz

Ezen alapszabályzat a lendvai községi magyar nemzeti önkormányzati közösség feladatait és hatáskörét, szervezettségét és mûködésének egyéb kérdéseit szabályozza.

2. szakasz

A lendvai községi magyar nemzeti önkormányzati közösségnek közjogi személy státusa van.

3. szakasz

A lendvai községi magyar nemzeti önkormányzati közösségnek megnevezése: Lendvai Községi Magyar Önkormányzat — Madžarska samouprava obèine Lendava.

4. szakasz

A Lendvai Községi Magyar Önkormányzat székhelye: Lendva, Partizán utca 120.

5. szakasz

A Lendvai Községi Magyar Önkormányzatnak saját bélyegzõje. A bélyegzõ kör alakú, a következõ szöveggel: Lendvai Községi Magyar Önkormányzat — Madžarska samouprava obèine Lendava. A pecsét nagyságát, számát, tárolását és használatát a tanács szabályzatban határozza meg.

6. szakasz

A Lendvai Községi Magyar Önkormányzati ügyvitelét saját zsírószámláján keresztül végzi.

7. szakasz

A Lendvai Községi Magyar Önkormányzat a magyar nemzet szimbólumait használja. Ezek használatát a törvények és a Muravidéki Magyar Önkormányzat rendeletei szabályozzák.

II. A lendvai községi magyar önkormányzat tanácsának megalakulása

8. szakasz

A Lendvai Községi Magyar Önkormányzat legfelsõbb szerve az önkormányzati tanács (a továbbiakban: tanács), melynek tagjait a magyar nemzeti közösség nemzetiségi választólistáján szereplõ polgárok közvetlen választásokon választják meg a többségi választási elv szerint.

9. szakasz

Az aktív és a passzív választási jog kizárólag csak a magyar nemzetiségû polgárokat illeti meg. A nemzetiségi választói névjegyzék összeállítását a választási jog nyilvántartásáról szóló törvény határozza meg.

10. szakasz

A tanács tagjainak megválasztását a választási bizottság vezeti. A bizottság elnökbõl, alelnökbõl, három tagból és három helyettesbõl áll. A bizottságot a Lendvai Községi Magyar Önkormányzat tanácsa nevezi ki. A bizottság tagjai kizárólag a magyar nemzeti közösség nemzetiségi választólistáján szereplõ polgárok lehetnek.

A választásokat lebonyolító testületeket a választóbizottság nevezi ki.

11. szakasz

A tanács képviselõjének bárki jelölhetõ, aki eleget tesz a törvényben meghatározott feltételeknek. A jelöléshez legalább 10, a nemzetiségi választói névjegyzéken szereplõ választópolgár aláírása szükséges. Ezen kívül jelölhetnek még a magyar önkormányzatok által alapított, illetõleg társalapított intézmények, nemzetiségi tevékenységet is folytató kulturális egyesületek. Ezek jelöléseiket a Lendvai Községi Magyar Önkormányzat általa elfogadtatott szabályzataik alapján teszik meg.

Aki a községi tanács különstátusú képviselõjének jelölteti magát az nem jelölhetõ az önkormányzat tanácsába.

12. szakasz

A tanács létszáma 20. A tanácstagokat a következõ kulcs szerint az alábbi településekbõl, illetõleg településcsoportokból választják meg:

Alsólakos 1 képviselõ

Csente 1 képviselõ

Felsõlakos 1 képviselõ

Göntérháza, Kámaháza 1 képviselõ

Gyertyános 1 képviselõ

Hármasmalom 1 képviselõ

Hídvég, Bánuta 1 képviselõ

Hosszúfalu 1 képviselõ

Kapca, Kót 1 képviselõ

Lendva 4 képviselõ

Lendvahegy, Hosszúfaluhegy 1 képviselõ

Petesháza 1 képviselõ

Pince, Pincemajor 1 képviselõ

Radamos 1 képviselõ

Völgyifalu 1 képviselõ

A 18 tagon kívül az önkormányzati tanács tagja még Lendva Község Tanácsának két különstátusú Nemzetiségi képviselõje is.

A képviselõi hely esetleges késõbbi, bármilyen okból való megüresedése esetén az adott településbõl, illetõleg településcsoportból a következõ legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül a tanácsba.

13. szakasz

Minden egyéb, a választásokkal kapcsolatos kérdéskörben a helyi választásokról szóló törvény rendelkezéseit kell értelemszerûen használni.

III. A lendvai községi magyar önkormányzat feladatai

14. szakasz

A Lendvai Községi Magyar Önkormányzat az alábbi feladatokat látja el:

— az alkotmány és a törvény értelmében önállóan dönt a hatáskörébe tartozó összes kérdésrõl;

— a törvény értelmében hozzájárulását adja a lendvai községi magyar nemzeti közösség különjogainak védelmére vonatkozó ügyekben;

— megtárgyalja és tanulmányozza a lendvai községi magyar nemzeti közösség helyzetére vonatkozó kérdéseket, ezeket illetõen állást foglal, és javaslatokat, valamint kezdeményezéseket terjeszt be az illetékes szervekhez;

— ösztönzi és megszervezi azokat a tevékenységeket melyek hozzájárulnak a lendvai községi magyar nemzeti közösség tagjai nemzeti identitásának a megõrzéséhez.

15. szakasz

A Lendvai Községi Magyar Önkormányzat feladatait a következõképpen valósítja meg:

— szervezeteket és közintézményeket alapít, illetve társalapít;

— figyelemmel kíséri és ösztönzi a lendvai községi magyar nemzeti közösség oktatásának-nevelésnek fejlesztését és a törvénnyel összhangban részt vesz az oktatási-nevelési munka tervezésében és szervezésében, valamint az oktatási-nevelési programok elõkészítésében;

— a lendvai községi magyar nemzeti közösség fejlõdése érdekében ösztönzi és megszervezi a kulturális, a kutatási, a tájékoztatási, a könyvkiadási és a gazdasági tevékenységeket;

— erõsíti az anyanemzettel, a kisebbségben élõ magyar közösségekkel való kapcsolatokat;

— fenntartja a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokat;

— ellátja az alapszabályzatban meghatározott egyéb feladatokat is.

IV. A lendvai községi magyar önkormányzat szervei

16. szakasz

A Lendvai Községi Magyar Önkormányzat szervei:

A) A Lendvai Községi Magyar Önkormányzat Tanácsa

B) Elnök

C) Ellenõrzõ Bizottság

A) A tanács

17. szakasz

A tanács alakuló ülését a leköszönõ elnök a választásokat követõen legkésõbb 20 napon belül köteles összehívni.

A tanács alakuló ülésén megválasztja az elnököt és az alelnököt. A választásra akkor kerülhet sor, ha a tanács határozatképes. A tisztségviselõk mandátuma akkor érvényes, ha azt a tanács ülésén jelen lévõ tagoknak több mint a fele megszavazza.

A Lendvai Községi Magyar Önkormányzat Tanácsa alakuló ülésén 11 tagot választ a Muravidéki Magyar Önkormányzat közgyûlésébe. A megválasztott tagok a tanács többségének döntése alapján visszahívhatók.

18. szakasz

A tanács tagjait négy évre választják meg. A tanács tagjainak mandátuma az elõzõ tanács tagjai mandátumának megszûnésével kezdõdik és az újonnan megválasztott tanács alakuló üléséig tart.

A tanács tagjai mandátumának megszûnése után megszûnik az összes általuk kinevezett képviselõ, tag mandátuma is.

A tanács a szervezetekbe, intézetekbe, más tanácsokba kinevezett képviselõit visszahívhatja mandátumuk lejárta elõtt is.

19. szakasz

A tanács akkor határozatképes, ha ülésein tagjainak több mint a fele jelen van. A határozatok akkor érvényesek, ha azt a tanács ülésén jelen lévõ tagoknak több mint a fele megszavazza, amennyiben az alapszabályzat nem rendelkezik másképpen.

20. szakasz

A tanács hatáskörei, feladatai:

— jóváhagyja a tanács tagjainak mandátumát;

— kinevezi az elnököt, az alelnököt;

— kinevezi az ellenõrzõ bizottság tagjait;

— kinevezi a munkabizottság tagjait;

— ellenõrzi az elnök és az alelnök munkáját;

— elfogadja az önkormányzat alapszabályzatát a tanács ügyrendjét és az egyéb szabályzatokat;

— elfogadja az önkormányzat költségvetését és zárszámadását;

— rendelkezik az önkormányzat ingó és ingatlan vagyona felett, amennyiben az alapszabályzat másképpen nem rendelkezik;

— intézeteket alapít, illetve társalapít;

— kinevezi intézetei tanácsainak saját tagjait;

— kinevezi intézeti igazgatóit;

— véleményezi társalapított intézetei igazgatójelöltjeit;

— jóváhagyja intézetei alapszabályzatait;

— jóváhagyja intézetei éves program- és pénzügyi terveit, valamint beszámolóit;

— társalapítóként képviselõket nevez ki az intézetek tanácsaiba;

— társalapítóként jóváhagyja az intézetek éves nemzetiségi program- és pénzügyi terveit, valamint beszámolóit;

— együttmûködik a Muravidéki Magyar Önkormányzattal;

— együttmûködik a községi tanáccsal;

— együttmûködik a község polgármesterével, alpolgármesterével;

— javaslatokat, kezdeményezéseket, véleményeket terjeszt saját hatáskörét illetõen a községi tanács és szervei elé;

— véleményezi a kisebbségre vonatkozó községi törvénytervezeteket;

— együttmûködik a nemzetiségi parlamenti képviselõvel;

— figyelemmel kíséri a szlovén országgyûlés és a kormány munkáját;

— együttmûködik a szlovén kormány kisebbségi hivatalával;

— együttmûködik az illetékes szlovén törvényhozási, államigazgatási és kormányzati szervekkel;

— együttmûködik Magyarországgal, annak országos és megyei szerveivel és intézményeivel, a kisebbségben élõ magyarok szervezeteivel, valamint összmagyar szervezetekkel;

— együttmûködik a nemzetközi szervezetekkel;

— elvégez minden egyéb, hatáskörébe tartozó feladatot.

21. szakasz

A tanács tagjai tisztségüket nem fõállásban végzik. A tisztség összeférhetetlen az ellenõrzõ bizottsági tagsággal.

22. szakasz

A tanácsot az elnök hívja össze, vezeti és képviseli. Távollétében e feladatokat az alelnök végzi. Az elnök írásos meghatalmazása esetén e teendõket bármelyik tanácstag is elláthatja. A tanács munkáját ügyrend szabályozza.

23. szakasz

A tanács titkárságot mûködtet. A titkárság a tanács ügyvitelének végzõje.

24. szakasz

A községi tanács és a Lendvai Községi Magyar Önkormányzat tanácsa eljuttatják egymáshoz tanácsüléseik jegyzõkönyveit.

25. szakasz

Mielõtt a két különstátusú képviselõ a községi tanácsban döntene a magyar nemzetiség különjogaira vonatkozó ügyekben, jóváhagyást kell kapnia az önkormányzat tanácsától. A különstátusú képviselõk a községi tanácsban a Magyar Önkormányzat álláspontjait is képviselik.

B) Elnök

26. szakasz

Az elnök feladatai:

— képviseli az önkormányzatot;

— A Lendvai Községi Magyar Önkormányzat Tanácsával együtt felel az önkormányzat jogszerû tevékenykedéséért;

— megvalósítja és felügyeli a tanács határozatait;

— aláírja a tanács dokumentumait;

— munkájáról évente és a mandátum végén köteles beszámolni a tanácsnak;

— ellenõrzi és jóváhagyja az anyagiak felhasználását;

— egyéb feladatokat végez, melyekkel a tanács bízza meg.

C) Ellenõrzõ Bizottság

27. szakasz

Az Ellenõrzõ Bizottság öttagú, tagjait a tanács nevezi ki. Az Ellenõrzõ Bizottság tagjai nem lehetnek a tanács tagjai és a tanács által alapított, illetve társalapított intézetek alkalmazottai. Az Ellenõrzõ Bizottság tagjai munkájukért költségtérítésre jogosultak.

28. szakasz

Az Ellenõrzõ Bizottság feladata, hogy évente legalább egyszer megvizsgálja az önkormányzat ügyvitelét, s arról a tanácsnak beszámolót készít. Elvégez továbbá minden egyéb, a törvények által elõírt feladatot.

V. Átmeneti és zárórendelkezések

29. szakasz

A tanács az alapszabályzatot kétharmados többséggel fogadja el. Az alapszabályzat módosítása elfogadásának módja szerint történik.

30. szakasz

Az alapszabályzat teljes szövegét a Népújságban kell megjelentetni magyar nyelven. Eltérõ szövegfordítás esetén a magyar nyelvû eredeti a mérvadó. Az alapszabályzat a megjelenést követõen azonnal hatályba lép.

31. szakasz

Ezen alapszabályzat hatályba lépésével érvényét veszíti a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösségnek 1995. június 26-án elfogadott statútuma és minden egyéb statutáris határozata.

Lendva, 1999. augusztus 30.

Halász Albert,
a Lendva Községi Magyar Önkormányzat
Tanácsának elnöke

Népújság 1999. szeptember 16. 15—16.

 

 

 

 

 

1 Nem kerül közlésre a IV. fejezet 1. az intézet tanácsa; 2. Az intézet aligazgatója; 4. Az intézet szakszolgálata alfejezetei.