nyomtat

megoszt

Dokumentumok Románia magyarságpolitikájáról 1918-2001
BÁRDI NÁNDOR, DIPPOLD PÉTER (szerk.)
A második bécsi döntés

A második bécsi döntés

Bécs, 1940. augusztus 30.

Forrás: Magyar Törvénytár, 1940. évi törvénycikkek. Budapest, 1941. – Bruns–Gretshaninow: Politische Verträge. III/2. kötet. Berlin, 1942. 1248. old.

Döntőbírói határozat

A Román Királyi és Magyar Királyi Kormány azzal a kérelemmel fordultak a Birodalmi Kormányhoz és az Olasz Kiráélyi Kormányhoz, hogy a Románia és Magyarország között a Magyarország részére átengedendő területnek függőben levő kérdését döntőbírói határozattal rendezzék. Ezen kérelem, valamint a Román Királyi és a Magyar Királyi Kormánynak e kérelemhez kapcsolt nyilatkozata alapján, hogy ilyen döntőbírói határozatot minden további nélkül magukra nézve kötelezőnek ismernek el, Ribbentrop Joachim német birodalmi külügyminiszter és gróf Ciano Galeazzo, Ő Felsége Olaszország és Albánia királyának, Etiópia császárának külügyminisztere Manoilescu Mihály román királyi külügyminiszterrel és gróf Csáky István magyar királyi külügyminiszterrel folytatott újabb megbeszélés után a mai napon Bécsben az alábbi döntőbírói határozatot hozták:

1. Románia és Magyarország között végleges határként az idemellékelt térképes berajzolt határ állapíttatik meg [1] . A határnak a helyszínen való pontosabb kijelölése román–magyar bizottság feladata lesz.

2. Az ekként Magyarországnak jutó, eddig román területet a román csapatok 14 napi határidő alatt ki fogják üríteni és rendes állapotukban Magyarországnak át fogják adni. A kiürítés és megszállás egyes szakaszait, valamint egyéb módozatait román–magyar bizottság azonnal megállapítja. A Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány gondoskodni tatozik arról, hogy a kiürítés és megszállás teljes nyugalomban és rendben történjék.

3. Mindazok a román állampolgárok, akik a mai napon a Románia által átengedendő területen állandó lakhellyel bírnak, a magyar állampolgárságot minden további nélkül megszerzik. Jogukban áll hat hónapi határidőn belül a román állampolgárság javára optálni.

Azok a személyek, akik ezzel az optálási joggal élnek, a magyar állam területét további egy évi határidőn belül elhagyni tartoznak és Románia de fogja őket fogadni. Ingó vagyonukat szabadon magukkal vihetik. Ingatlan vagyonukat elköltözésükig értékesíthetik és a befolyt ellenértéket szintén szabadon magukkal vihetik. Ha az értékesítés nem lehetséges, Magyarország tartozik őket kártalanítani. Magyarország az optálók elköltözésével kapcsolatos összes kérdéseket nagylelkűen és előzékenyes fogja kezelni.

4. Azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak, akik az 1919-ben Magyarország által Romániának átengedett és most Romániánál megmaradó területen bírnak állandó lakóhellyel, jogukban áll hat hónapi határidőn belül a magyar állampolgárság javára optálni. Azokra a személyekre, akik ezzel az optálási joggal élnek, a megelőző 3. pontban lefektetett elvek alkalmazandók.

5. A Magyar Királyi Kormány ünnepélyesen kötelezettséget vállal aziránt, hogy azokat a személyeket, akik a jelen döntőbírói határozat alapján a magyar állampolgárságot megszerzik, de román nemzetiségűek, az egyéb magyar állampolgárokkal minden tekintetben egyenlőnek veszi. A Román Királyi Kormány ünnepélyesen ennek megfelelő kötelezettséget vállal az állam területén maradó magyar nemzetiségű román állampolgárok tekintetében.

6. Az állami fennhatóság változásából adódó egyéb kérdések rendezésére a Román Királyi és Magyar Királyi Kormány között közvetlen tárgyalások útján fog történni.

7. Amennyiben a jelen döntőbírói határozat végrehajtása sorá nehézségek vagy kételyek merülnének fel, a Román Királyi és a Magyar Királyi Kormány azok tekintetében közvetlenül fognak megállapodni. Amennyiben valamely kérdésben nem tudnának megegyezni, úgy a kérdést végérvényes eldöntése végett a Birodalmi Kormány és az Olasz Királyi Kormány elé terjesztik.

Német–román jegyzékváltás Románia területi épségének biztosításáról

Bécs, 1940. augusztus 30.

Kegyelmes Uram!

A német kormány nevében és felhatalmazásából van szerencsém Excellenciáddal a következőket közölni:

Németország és Olaszország a mai napi érvénnyel vállalják a román államterület épségének és sérthetetlenségének biztosítását.

Fogadja Excellenciád megkülönböztetett nagyrabecsülésem újólagos kifejezését.

Ribbentrop

Bécs, 1940. augusztus 30.

Kegyelmes Uram!

A román királyi kormány nevében és felhtalmazásából van szerencsém Excellenciád mai keltezésű jegyzékének vételét igazolni, mely szerint Németország és Olaszország mai érvénnyel vállalják a román államterület épségének és sérthetetlenségének biztosítását. A román királyi kormány e közlést megelégedéssel veszi tudomásul és a Romániának nyújtott biztosítékot ezennel elfogadja.

Fogadja Excellenciád megkülönböztetett nagyrabecsülésem újólagos kifejezését.

Manoilescu

Olasz–román jegyzékváltás Románia területi épségének biztosításáról

Kegyelmes Uram!

Az olasz kormány nevében és felhatalazásából van szerencsém Excellenciáddal a következőket közölni:

Olaszország a mai napi érvénnyel vállalja a román államterület épségének és sérthetetlenségének biztosítását.

Fogadja Excellenciád megkülönböztetett nagyrabecsülésem újólagos kifejezését.

Ciano

Kegyelmes Uram!

A román királyi kormány nevében és felhatalazásából van szerencsém Excellenciád mai keltezésű jegyzékének vételét igazolni, amely szerint Olaszország mai érvénnyel vállalja a román államterület épségének és sérthetetlenségének biztosítását. A román királyi kormány e közlést megelégedéssel veszi tudomásul és a Romániának nyújtott biztosítékot ezennel elfogadja.

Fogadja Excellenciád megkülönböztetett nagyrabecsülésem újólagos kifejezését.

Manoilescu



[1] Az új határvonal leírása a következő: A határ Kötegyánnál kezdődik, Szalonta alatt megy északkelet felé, Váradlestől kissé keletre Hájó alatt, Telegd alatt vonul, onnan kissé délkelet felé kanyarodik Remetelórév alatt, innen kelet felé megy Zentelke és Nagykalota között. Innen tovább keletre vonul Gyalu alatt, Kolozsvár alatt, Kolos alatt, majd északkelet felé fordul, Szentgotthárd alatt kanyarodik ismét keletre. Közvetlenül Kecsed alatt vonulva Köbölkút felett egyenesen délre kanyarodik, Mezőbándot – amely visszajön – megkerüli. Innen ismét délkeletre kanyarodik Maroskeresztúr alatt. Balavásár és Egrestő között megy a határ tovább Nagykend alatt. Innen egyenesen északra Székelykeresztúr alá emegy közvetlenül, ugyancsak közvetlenül Kányád alá, Dálya, Darás, Sombor és Felsőrákos alatt eli az Olt folyót. A folyó mentén dél felé fordulva Bölön alatt fordul ismét délkeletre, Előpatak, Uzon, Nagypatak, Zágon alatt egyenesen keleti irányban fut rá a történelmi határra. Innen északra fordulva a mai magyar–orosz határ sarkáig a régi történelmi határ lesz ismét az újonnan megállapított határ.