190. Szentségtartó fülke megmaradt részlete
lomot. Ezt kétségtelenné teszi az 1666 körül készült farcádi egyházi leltár közös templomi földekről szóló feljegyzése: „Lengiel Falva fele forduló határban az Templomok földe vagyon tizen hat hold. Az három falu birja. [...] A Szentegyházföld szomszédja a lengyelfalvi Templom földe.” (Liber Eccl. Udv. 1644. 145.)
A helyi egyháztörténet 1500-ra teszi a templom építését: felszentelése okleveles adat szerint 1533-ban történt: „1533-ban Felvinczi János felszentelt püspök és gyulafehérvári kanonok a Lengyelfalván alapított plébániatemplomot és két oltárát felszentelte. (Szereday: Notitia v. et novi Capit. p. 152.) Az 1776. május 9-én kelt és az eklézsia és parókia dolgaira vonatkozó konskripcióból megtetszik (n. epp. 131, 1776), hogy a templomot 1500-ban építették és 1629-ben a boltozatok helyett kazettás mennyezetet készítettek, melynek felirata ez volt: HOC OPUS FACTUM IN ANNO 1629 TEMPORE GABRIELIS BETHLEN. SZENTEGYHÁZ FIAI VOLTANAK, ANDRÁS PÉTER, BENEDEK DIÁK (Decret. vizit. n. epp. 928, 1783). Hajdan Szenttamás filiája volt. [...] 1767-ben külön egyházzá szerveződött [...] de csak 1775-ben nyert önálló parókust. Egy 1766. szept. 27-én kelt testamentum szerint Bakó István özvegye Orbán Borbála a lengyelfalvi egyháznak javakat, a lelkésznek és kántornak jövedelmet biztosított, de a javak nagyobb részét rokonai később perrel visszafoglalták. Az elpusztult régi templom helyett az egyház közössége 1802-ben épített újat, Szent Erzsébet tiszteletére” (Schem 1882. 183.)
Az 1533. évi felszentelésről a püspöki vikárius által kiadott búcsúengedély tudósít, melyben az egyház jóltevőinek 40 napi bűnbocsánatot engedélyez („[...] quod Ecclesiam parochialem in possessione Lengyelfalva fundatam et altaria duo in eadam existentia consecravimus [...]” — SzOkl II. 27.).
A XVI. század elején önállósult Lengyelfalváról való az a Balthasarus Lengenfalwai, akit többedmagával 1505-ben a székely közösség udvarhelyi gyűlésén közbírául választottak (SzOkl VIII. 220.). Az 1566. évi lófő-összeíráskor e faluból feltűnően sok, 13 személyt vesznek számba, közöttük a később annyira ismertté lett Orbán családból Orbán Albertet és Orbán Simont (SzOkl II. 203.). Mindebben az önállósulás társadalmi és népesedési indítékai is megfigyelhetők.
Az 1629-ben készült kazettás mennyezet ma már nincs meg, a közelség azonban az ugyanezen évből való farcádi mennyezet festőasztalosainak közreműködését teszi feltételezhetővé.
Irodalom
Orbán I. 96, 116. — Schem 1882. 183. — Jakab 1901. 320. — Lévai Lajos: Poloniţa — Lengyelfalva monográfiája. Székelyudvarhely, 1935. Ism.: Székelység 1935. 3—4. — Dávid 19692. 545. — B. Nagy 1970. 125. kk. 259.