158. A templom középkori tornyának földszinti (a) és emeleti alaprajza (b); támpillérének vízvetője (c)
A régi templomról szóló első feljegyzést az 1715-ös Udvarhelyköri Conscriptio vizitációs jegyzőkönyvében találjuk, ez röviden kőből való templomot és tornyot említ Szentpálon (Kelemen 1922. 168.). Az 1749. február 18-i vizitáció feljegyzését tartalmazó jegyzőkönyvből bővebb adatokat idéz Kelemen: „Templom kőből való, cserepes, torony kőből való, cserepes. Harang kettő, a nagyobbikon az irás: AO. 1542 DNE NICOLAE COGNIS FECIT FIERI. A kisebbiken: AO. 1542 SANCTE JOANNES EVANGELISTA.” (Uo. 173.) Részletes leírást az 1789. május 7-én kelt egyházvizsgálati jegyzőkönyvben találunk a régi templomról: „Ezen fundust jó Sendellyel fedett kő kerités vészi körül. [...] Vagyon a fundus közepén a mostanában megujittatott, Cseréppel fedett Szép Kő Templom, mellynek Dél felől való bémenetelén bolthajtással ujonnan épittetett cseréppel fedettetett kő Tornátz [...] fába rakott négy üveg ablakok [...] kőből épült prédikálló Szék, mellyen ilyen irás vagyon: CSEKE MIHÁLY CSINÁLTATTA AO. 1787. [...] A Templom Nap kelet felől való részében vagyon egy ujj virágos festett kar, Nap nyugat felől való részében pedig félig részeken [!] festékes karral vagyon bé keritve, mely Templomnak az első fele Mennyezetes, a hátulsó fele boltos. Nap nyugat felől való végében vagyon kőből rakott, cseréppel fedett erős Torony, mellynek alján Nap nyugatról a Templomban által
159. Az elpusztult harang 1542-es évszámú felirata (Orbán Balázs után)
menetelt adó két ajtó. [...] A torony [...] déli oldalán: AO 1788 DIEBUS 20 JUNII. RENOVATA PER ECCLESIAM UNITARIAM H. SZ. PALIENSIS. [...] Küljel mint a Tornyot ugy a Templomot is kereken tiz kőlábok erősittik.” (UnitGenerVizit 1788. 572—573.) A leltárban szerepelnek a már említett harangok, ezeknek felcserélt betűkkel készített feliratát és helyes olvasatát Orbán Balázs közölte; valamint említtetik egy „hólyagos aranyos pohár” P. L. betűjelekkel (uo. 557.).
Homoródszentpál első keresztény temploma római épületmaradvanyokra épült. Ahol Orbán Balázs a római fürdő maradványait kinyomozta, onnan egyenes vonalban futó falak alapozását tudta követni: „Az említett szögletnél megtöretett fal egyik szárnya, a templom alatt elvonulva, kimegy a mezőre; másik délre menő vonala a falu derekát szeli át; mellette a külsánc szabályszerű bemélyedése tisztán kivehető; a fal, bár mindenütt föld fedi, csak csekély mélységű ásásra is e vonal bármely pontján feltalálható.” (Orbán I. 165.)
A pápai tizedjegyzék idejében Szentpál már templommal rendelkező plébánia volt, a falu neve és egyházának védőszentje azonosak voltak. Az 1333. évi rovat szerint „Item Blasius sacerdos solvit III. banales.” 1334-ben: „Item Blasius sacerdos de Sancto Paolo solvit I. banalem.” (MonVat I. 115, 133.) Mindezeket egybevetve megállapíthatjuk, hogy az 1844-ig állott régi templom középkori eredetű, gótikus sítlusú épület volt. A ma is álló torony a XV—XVI. század fordulóján épülhetett, építése legkésőbbi évének tekinthetjük a két harangon jelzett 1542-es évet. E harangok (közülük az egyik ma is megvan) azt is tanúsítják, hogy a Kornis családnak szerepe volt az egyház patronálásában. esetleg az építkezésekben is. A régi templom egyetlen javításáról var. adatunk: 1787—1788-ban renoválták, berendezését megújították.
Irodalom
Kastély
Kővári 1852. 238. — Sándor 1858/1942. 136, 137. — Orbán I. 165, 168. — Gerecze II. 946. — Dávid 19692. 545. — Dercsényi 1970. 236, 245. — B. Nagy 1970. 30 skk, 258, 334. —
Templom
Sándor 1858/1942. 132—135, 137. — Orbán I. 165, 168. — Egyed Ferenc: A homoród-szentpáli unitárius egyház történelmi rajza. KerMagv 1897. 33—40. — Gerecze II. 946. — Kelemen 1922. 168, 173. — Balogh I. 1935. 183. — Juhász 1947. 13 12, 136. — Ferenczi 1971. 1141. — Székely 1971. 157.