DOBÓ

Két templomrom az elpusztult falu helyén

Erdővidéken, a Kormos patak völgyének legfelső havasalji faluja volt a XVII. században elenyészett Dobó. Az elpusztult településből két középkori templom romja maradt meg, egyik ott, ahol a falu feküdt (ezt templomként emlegetik), másik a faluhelytől egy km-re, a Kápolnabérc fennsíkján, a Csipán pusztája nevű helyen (ezt a romot Dobói kápolna néven tartják számon).

A dobói templomrom a Kormos pataktól jobbra eső domboldalon található. 1868 előtti állapotát Orbán Balázs leírásából, 1932-beli alaprajzát Debreczeni László felméréséből ismerhetjük meg. „E templomból jelentékeny maradványok vannak, polygon záródású szentélyének, mely 8 lépés hosszú és ily széles, falai még három öl magasságban állanak, az északi oldalhoz támasztott sekrestyének azonban csak alapfalai maradtak meg. A 17 lépés hosszú és 11 lépés széles hajónak déli fala még

82. Templomrom (a) és kápolnarom (b) alaprajza (Debreczeni László felmérései)

83. A kápolnarom állapota 1932-ben (Debreczeni László rajza)

két öl magasságban szintén fennáll.” (Orbán I. 225.) Alaprajza 1932-ben még felmérhető volt; ekkor a hajó déli falának egy része, a diadalív indításával, valamint a szentélyzáródás északkeleti sarka egy diagonális támmal még állott.

Csipán pusztai kápolnarom. Orbán leírásában ezeket olvashatjuk: „Innen 1500 lépésnyire, fenn a völgyet határzó Kápolnabérc tetején a Csipán mezejének nevezett irtás közepén, áll egy amannál jelentékenyebb templomrom, melyet Dobó kápolnájának tartanak. De inkább lehetett ez temploma, amaz pedig kápolnája, 12 öl magas homlokzata egész a fedéltetőig még épen áll, kapunyílatát az omlás úgy kitágítá, hogy eredeti alakját meghatározni nem lehet, a 14 lépés hosszú, 9 lépés széles hajónak oldalfalai s tömör oldaltámjai két öl magasságig állanak, a hajó szélességével bíró, 10 lépés hosszú, kerek apsisú szentélynek csak alapfalai látszanak még. A nyugotnak fordított homlokzat előtt egy, a hajó szélességével bírt 10 lépés hosszú toronycsarnoknak látszanak alapfalai. [...] E kápolna körül még más épületnyomok és a kápolnát körülövezett kerítés vagy templomkastély alapfalai is látszanak.” (Uo. 226.) Azóta a szentély a talajfelszín alá került; de a meredeken felmagasodó háromszögű oromfal, a hajó hosszfalai a déli oldalon félig, az északin egészen úgy állanak még, mint egy évszázaddal ezelőtt.

Mindkét romra érvényes ma is, amit Debreczeni László 1932-ben a felvételi rajzokon megjegyzett: „Az omladékok eltakarításával pontosan megállapítható volna az alaprajz és faragott kövek is kerülnének felszínre.” (Debreczeni 1932. 188.)

A hajdani faluról okleveles adataink, a kápolnáról visszaemlékező feljegyzések maradtak. A Kormos menti Dobót az 1566-os lófő-összeírásban említik először, 3 személlyel (SzOkl II. 197.). A vargyasi Dániel Péter ugyanebben az évben 11 ház jobbágyot kapott itt adományként (SzOkl II. 209.). A szabad porták utáni adózáskor Dobó 6 kapuval szerepel (SzOkl II. 219.), 1576-ban Daniel Péter 6, Jánossi Péter 2 jobbágyporta után fizeti innen az adót (SzOkl IV. 37.). Amikor 1635-ben Bardóc-fiúszék megalakul, a kiváltságlevél falujegyzékében Dobó már nem szerepel (SzOkl VIII. 370.). A Száldobosra és Fülére telepedett dobóiak utódai 1807-ben pert folytattak a Daniel családdal Dobó területéért, amit ők ősi székely örökségüknek tekintettek. A per folyamán megállapították a volt falu határait, majd területét felosztották (Orbán I. 225.).

A templom a falu elpusztulása óta pusztán hever, a kápolnát viszont a XVIII. században még használták. Közvetett adatokból e kápolna építési emlékkövéről is tudunk: „Egy most baróthi Keserü József birtokában levő kéziratban, melyben Rácz Simon jegyzetei is foglalvák, a 99-ik lapon e kápolnáról a van bejegyezve, hogy egy ajtaja feletti felirat szerint e kápolnát 1594-ben építette Dobai András; egy másik, a szentélyben volt felirat szerént 1733-ban kiigazíttatták Haller János és Daniel Sófia.” (Orbán I. 226.) A baróti anyakönyvből Orbán egy legendára is hivatkozik, mely szerint ezt a kápolnát Keresztelő Szent János tiszteletére egy csodásan meggyógyult pásztor építtette. Benkő József így emlékezik 1770 táján: „Fülén felyül esik a Dobó nevű hely, holott régen valamikor azon nevezetű falu volt, most pedig van egy elromlott, ismét más épen álló Templom és mellette lakó házak a Remetéknek (kik hol ketten, hol hárman is vagynak), hova is Esztendőnként K. Sz. János-napkor sok felől Processióra a Római Valláson valók összve gyűlnek. Olyankor Sokadalmasotska forma esni szokott.” (Benkő 1770. Füle.)

A két romtemplom építési idejét még a megmaradt falak s az alaprajzok segítségével is csak hozzávetőlegesen határozhatjuk meg. Középkori voltuk kétségtelen s a templom alaprajza a XIV—XV. századból való templomformát mutatja. Mindkettőnél feltűnő az arányosan szerkesztett alaprajz, amit későbbi toldások, átépítések nem módosítottak. Mivel a székelyföldi félköríves apszisú és centrális elrendezésű kápolnák datálási kérdése még tisztázatlan, a dobói kápolna eredetének tisztázását az eljövendő műemléki feltárástól várhatjuk csak.

Irodalom

Benkő 1770. — Benkő 1781. II. Liber l.§ 61. — Orbán I. 215, 223, 224, 225— 226. — Debreczeni 1932. 187—189. — Dávid 1963. 45. — Dávid 19692. 543. — Dávid László: Két templomrom a dobói pusztán. MTük 1970. máj. 9. — Kisgyörgy 1973. 38, 89.