BARDÓC

Lebontott középkori templom

A pápai tizedjegyzék szerint Bardóc a XIV. század elején önálló plébánia volt, középkori temploma azonban nem maradt ránk. Az 1332-es jegyzék „Item Michael sacerdos de Bandachfolua solvit X banales antiquos et IIII parvos” (MonVat I. 106.) bejegyzését vonatkoztatják Bardócra (DIR III. 152.), de az 1333-as évbõl ismerünk egy „Ladislaus sacerdos de villa Bardach” és 1334-bõl ugyancsak ezzel a papnévvel szereplõ „villa Wardach” (MonVat I. 112, 134.) bejegyzést is; ez utóbbiakat általában Vargyassal azonosítják. A helységnév még 1567-ben is, a szabad porták összeírásakor, „Bordocfalva” alakban tûnik fel (SzOkl II. 219.).

Közvetve középkori templom létére utal köriratos harangja is, mely most az orgonakarzat alatt található; ezen Orbán szerint „még szakértõk által is olvashatatlan és észlelhetetlen jegyek tûnnek elõ” (Orbán I. 223.). A feliraton 21 betûjel van, a szöveg kezdetét az egyetlen felismerhetõ jegy: egy egyenlõ szárú kereszt jelezheti. A betûk alakját, jellegét felismerhetetlenné teszi a durva, „borzos” öntés, formájuk részben a majuszkulás, részben az antikva írás betûire emlékeztet.

A falu református temploma a település közepén, két utca által közrefogott, ék alakú telken áll. Valószínû, hogy már a középkori templom is itt lehetett, cinteremmel körülvéve, mert a templom körül mind az úttest, mind a szomszédos telkek megbolygatásakor temetkezések nyomaira bukkantak. A keletelt templom nyugati homlokzatától néhány méterre áll a torony, bejárata fölött nemrég ez a felirat került elõ: E TORNYOT TEMPLOMOT HELYISÉGÜNK DISZÉRE ÉPITTÕK AZ ISTEN HIV TISZTELETÉRE. ÁLJ MEG JÓ KERESZTÉNY TEKINTS E SION[RA] — HOGY DITSÕSÉGET NYERJ AZ EGEK VÁRÁBA. ÉPÜLT FUNDAMENTO 1760-BA. MEGUJULT ELSÕBEN 1803-BA, MEGUJULT MÁSODSZOR 1861. HARMADSZOR 1891. Legalol az 1977-es évszám látható.

A kelet felé sokszögzáródású templom déli oldalán portikusszerû építményt találunk, ennek homlokzatán keletkezésének évszáma — 1882 — látható. Lehet, hogy maga a templom korábbi, s mai formáját a múlt század végi javítással alakították ki.

Benkõ József saját szülõfalujáról, Bardócról is megemlékezik Erdõvidék történetében. Idéz egy generális vizitációs határozatot, mely szerint 1709. június 10-én nem engedtetett meg Bardóc filiának Száldobostól való elszakadása és külön pap tartása. Ezeknek ellenére Bardóc 1710ben már önálló egyházzá lett. Építkezéseirõl ezeket olvassuk: „Épitett ez az Eklésia Szép tornyot ao. 1702. Templomát is szépen újra épitette A. 1768. A. 1766 Találtattak itt 339 Lelkek. Ezen Eklának Patronusa Mlgs Tserei Ház.” (Benkõ 1770. Bardotz.) A torony építését megörökítõ 1760-as felirat Benkõ adatainak ismeretében csakis átépítésre vonatkoztatható. A legutolsó építkezés a templomon 1880—1882 között történt. „Bardóc az új templomra az építõnek [...] 3300 frt-ot” fizetett (PüspJel 1880, 1881).

Irodalom

Benkõ 1770. — Orbán I. 223. — PüspJel 1880. — Debreczeni 1932. 180—184. — Juhász 1947. 12, 46, 52, 53, 143, 144. — Darkó 1953. 207.